2003. december 8. (hétfő) 10:50
Két szetten keresztül tudta tartani magát a
Dunaferr a Kaposvár elleni bajnokin, majd kiütközött a két gárda közti
tudáskülönbség, és a vendégek megérdemelten vitték el a két pontot Dunaújvárosból.
Dunaferr – Kométa Kaposvár
1-3 (24, -23, -19, -19)
Mindkét csapat kedvező előjelekkel várhatta a találkozót, hiszen a mieinknél felépültek a sérültek, míg a vendégeknél pályára léphetett a héten igazolt új idegenlégiós, a szerb Milosevic. A vendégek számítottak a találkozó esélyeseinek, amire azért nagyon gyorsan rácáfoltak Ruffing Péter tanítványai, hiszen Mózer szenzációs nyitásainak, és remek sáncmunkájuknak köszönhetően hamar ötpontos előnyre tettek szert (9-4). A magabiztos vezetés aztán túlságosan is megnyugtatta a mieinket, míg a Kométa nagyon összeszedte magát és egymás után három pontot szerezve előbb szorossá tette az állást (9-7), majd néhány perc múlva már a vezetést is átvette (10-11). Ruffing Péter egyből időt is kért, de ezzel sem sikerült megtörni a vendégek lendületét, akik Gelencsér és Pampuch vezérletével magabiztos előnyre tettek szert (17-20). Szerencsére a mieink remekül küzdöttek, és Németh Szabolcs pontjaival megkezdték a felzárkózást, majd Mózer csodálatos blokkjával kiegyenlítettek (21-22). A hajrában felváltva szerezték a pontokat a csapatok, mindig a kaposváriaknál volt az előny, ám a mieink végül fordítottak és nagy csatában megnyerték a nyitó felvonást.
A második szettben sokáig úgy nézett ki, hogy folytatódik az első játékban látott óriási küzdelem. Bár a szett elején elhúzott három ponttal a vendégcsapat, nem adták fel a mieink és az első technikai szünetre már ők vonulhattak előnnyel (8-7). A rövid pauza alatt újra rendezte sorait a kaposvári csapat és Pampuch vezérletével, újra átvette a vezetést, ám nem nyugodhatott meg, mert Forgóék ott lihegtek a nyomukban (17-17). A véghajrában, jobb védekezésének köszönhetően négypontos előnyre tett szert a Kaposvár (20-24), és már úgy nézett ki, hogy behúzzák a második szettet, ám a mieink három szettlabdát hárítva feljöttek egy pontra, de végül Csíkos lecsapása meghozta az egyenlítést a kaposvári csapatnak.
A harmadik játékrész első negyedében még tartotta magát csapatunk, de az első technikai szünetre így is egypontos vendégelőnnyel vonulhattak a csapatok. A folytatásban viszont nem ismert kegyelmet a bajnokságban eddig még hibátlan kaposvári együttes. Igaz ebben óriási szerepe volt annak is, hogy a mieink nem tudták megismételni az előző két szettben mutatott játékukat, s bár küzdöttek becsülettel, ez most kevés volt. A vendégek ugyanis könyörtelenül kihasználták a mieink összes hibáját, és a hajrának már úgy ugorhattak neki, hogy öt ponttal vezettek (15-20). Innentől már egyszerű dolguk volt, mert "csak" meg kellett őrizniük előnyüket, amit sikeresen meg is tettek és másfél órányi játék után a vezetést is átvették (1-2).
A negyedik menetben hamar meg akarta hozni a döntést a vendégcsapat, melynek játékosai óriási önbizalommal vetették magukat a küzdelembe. Ezzel szemben a mieink láthatóan elbizonytalanodtak (mi más számlájára lehetne írni az egymás után elrontott öt nyitást), így nagyon hamar ötpontos hátrányba kerültünk (6-11). Mózer Zoltán pontjaival megkezdtük a felzárkózást (12-14), majd Forgó blokkja már csak egypontos vendégelőnyt jelentett. Az új igazolás, Milosevic azonban egy ásszal adott új lendületet csapatának, mely ezután már nem ismert kegyelmet, és végül magabiztosan nyerte a negyedik játékot is (19-25).
Ezzel a kaposváriak továbbra is hibátlanul szerepelnek az idei szezonban, míg a mieink elszenvedték első hazai vereségüket, de ha az első két szettben mutatott játékukat tudják tartósítani, még biztos sok örömet szereznek majd a fiúk a szurkolóknak és maguknak is.
Nincsenek hozzászólások