Gazdaság

A megoldás kulcsa? (DO-archív) A Public Private Partnership kifejezés mintegy másfél évvel ezelőtt nyert teret a hazai közigazgatás fogalomtárában. A kifejezés és - egyszer már kifejtettük - jellemzően tyúkudvari konnotációkkal is bíró rövidítése (PPP - ejtsd: pípípí) azóta százezerrel hódítja és lódítja meg a beruházások ösztönzésében, fejlesztésben gondolkodók fantáziáját. Az állami szereplők/intézmények és a vállalkozói szféra együttműködésén alapuló megoldás(ok)ról, a PPP különféle változatairól, a konstrukciós lehetőségekről és arról, hogy a konstrukció kinek, miért és mennyire jó, hasznos, üdvös vagy éppen kockázatos, nos, minderről sok (és egyre több) szó esik a szakmai műhelyekben, közéleti fórumokon.
   
    Szerep, vállalás
   
    E sok szó mellé sorvezető is jár: ma délelőtt bemutatták a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium újonnan elkészült PPP-kézikönyvét. A kötetet az államháztartási reform egyik kellékének, irányadó kiadványnak szánja a szaktárca, mondta Réthy Imre közigazgatási államtitkár a tájékoztatón, amelyen részletesen taglalták a kötet felépítését is. A kézikönyv egyik újdonsága a közvetítő csatorna: a papíralapú verzió mellett a teljes állomány napvilágot látott a weben (lásd a DO idevágó linkjét lent).
    A DO-hoz eljuttatott tájékoztató szerint az első rész a nemzetközi szakirodalom alapján mutatja be a PPP általános jellemzőit, majd különböző szektorokból vett esettanulmányok segítségével konkrét projekttapasztalatokat is közread. A második rész a struktúra hazai adoptálásával foglalkozik, ismerteti az alkalmazás intézményi hátterét és jogszabályi vonatkozásait, továbbá bemutatja az elindult projekteket is.
   
    Hazai vizeken
   
    Mint közismert, több dunaújvárosi vonatkozású fejlesztés zajlott/zajlik PPP-konstrukcióban. A Dunaújvárosi Főiskola beruházásainak egy része mintául szolgált például az Oktatási Minisztérium diákszálló-projektjéhez - a Semmelweis utcai kollégium felújítása tipikus pro-PPP konstrukcióban zajlott. A Dózsa György úti kollégiumépület felújítását is a vállalkozói szférával való együttműködés keretében valósította meg az intézmény, de a közeljövő fejlesztési beruházásai (például a volt fonoda átalakítása) is a köz- és magánszféra együttműködésével valósulhatnak meg. A város jövője szempontjából perdöntő infrastrukturális beruházás, az M6-os autópálya érdi tetőtől Dunaújvárosig tartó szakaszának építése pedig az első olyan autópálya-beruházás Magyarországon, amely a PPP konstrukció egyik változatával valósul meg.