Városháza

Minden szép, minden jó, mindenki boldog Pedig milyen szépen kezdődött: két nagyszerű, a reflektorfényből rendre szerényen kiálló, ugyanakkor több évtizedes cáfolhatatlan szakmai teljesítménnyel bíró életművet köszöntöttek ma a közgyűlés első felvonásaként a Városházán.
   
    Sportdíj után hosszútávbeszélés
   
    Paszternák László atlétaedző, valamint Schmidt József, a helyi könnyűbúvársport doyenje vehette át dr. Kálmán András polgármestertől a Dunaújváros Sportjáért Díjat – az ülésteremben elhangzott (és mellékletünkben közölt) méltatások után Cserni Béla, az önkormányzat ifjúsági és sportbizottságának vezetője méltatta a két nagyszerű sportember több évtizedes, rendre városunkhoz kötődő életművét.
    Aki viszont a szépséges kezdetek után hasonló folytatásban reménykedett, az súlyosan tévedett – tökéletesen bejött viszont (őszinte és mélységes sajnálatunkra) a DO korábbi jelentésében foglalt prognózis a napirendi pontok sorrendjének felértékelődéséről. Volt az ülésnek olyan pillanata ugyanis, amikor úgy tűnt: a verbális iszapbirkózásba bonyolódó felek még a napirend megszavazásáig sem jutnak el az ebédszünetig.
    Ehhez persze nemcsak arra volt szükség, hogy bizottsági tárgyalás híján kivegyenek napirendeket (5., 7., 22., és a nagy vitát kiváltó 29. – ez utóbbiról a "Nagy szívás" fejezetben még szót ejtünk), továbbá más tételeket jól megvariáljanak, amely variációs eljárás nyomán a 4. helyet cserélt a 6. napirenddel, a 8. után pedig – sorrendben – 18., 19., 21., 23., 24., 26. következzék, végül a 8. még helyet cseréljen a 9. napirenddel. (És most persze csakis, de tényleg csakis abban reménykedhetünk, hogy nem baltáztuk el jegyzeteléskor a számokat – a menetrend viszont már-már követhetetlenségig kutyulódott, azok a meghívott vendégek például, akik egész az ülés elejére jöttek immár másodszor, egy idő után ráuntak a politikai lózungokkal tűzdelt álságos csetepatéra, s szép kényelmesen elindultak ebédelni. Borzalmasan irigyeltük őket.)
   
    Nagy szívás
   
    Nem a napirendi keverés állt azonban az önkormányzati munka szaladó szekerének útjába: hanem, kapaszkodjanak meg, a politikai mocsár. Kezdődött azzal, hogy – érthető okból erős izgalmi állapotban – már a napirend elfogadása előtt heves vita bontakozott ki a Városi Bíróság döntése nyomán meghiúsult helyi népszavazás ügyében. A prímet dr. Dorkota Lajos (Fidesz-CVSZ-Istenkirályság) és dr. Kálmán András (MSZP-Pragmatikuskormányzás) vitte, összecsapásuk a jogi fejtegetések laikusok számára teljességgel érdektelen és masszívan-visszavonhatatlanul érthetetlen fordulataitól egymás ideológiai alapú, ámde kölcsönös ekézésén át egészen odáig terjedt, hogy amikor elfordult róluk a kamera, maszekban (és olykor kacagástól pukkadozva) folytatták.
    Az eredmény a jelenlegi többség számára elszomorító, valószínűleg a nem túl ígéretes Egymás Után Két Öngól munkacímmel kerül az önkormányzat-történeti krónikába. Egyrészt, ugye, itt a tegnap hasábjainkon napvilágot látott, érthető okból nagy vihart bírósági verdikt, amely után egyáltalán nem csodálkoztunk azon, hogy dr. Dorkota "a korábban függetlennek mondott bíróság" kifejezésre ragadtatta magát (ami után dr. Kálmán a "helytelen jogi vélemények" titkaiba avatta be az arra fogékonyakat, jómagam ekkor éppen a Kétfarkú Kutya Párt platformjára helyezkedve népmozgalmat indítottam a sajtómunkások körében arról, hogy szavazzunk az Örök életről, de lenne egy módosító indítványom: Örök élet + négy nap).
    A mélyütések sorozata ezzel ráadásul nem is ért véget: dr. Kálmán András (forrásaink szerint szabaddemokrata tippet megfogadva) sürgősségi indítványt tett a korábban bizottsági tárgyalás híján a napirendből kivett 29. pont "visszaemelésére" – érvelése szerint ráadásul így az önkormányzat saját hatáskörben rendezheti (a helyi építési szabályzat felülvizsgálata és korrekciója révén) a veszélyeshulladék-tárolás (a szemantikai finomságok iránt nem túl fogékony napirendben, tévesen: veszélyes hulladéktárolás) korlátozásának fogós és a lakosságot okkal-joggal izgató kérdéseit. Miközben azért a kérdés laikusoknak is korrekt magyarázatát hallhattuk (dr. Skaliczky Andrea igyekezett túlbeszélni a platformokon átívelő általános jókedvet), majd megtudhattuk, hogy dr. Dorkota Lajos parafenomén – "átbogarásztam a törvényeket idefelé jövet" –, szép lassan erodálódott újra a demokráciába vetett hit, remény, bizalom; Rohonczi Sándor hiába szorgalmazta a kérdés "szakszerű és biztonságos megoldását", a teremben ülők már sejthették: eldőlt.
    S lőn, most nem mennénk bele a kirobbant vita összes részletébe, a lényeg: a Fidesz-CVSZ többség nem méltóztatott észrevenni a politikai csapdát, "ha ti így, mi is úgy" alapon, dafke leszavazták a napirendre vételt, ami után nem csodálkoznánk, ha öles hirdetmények jelennének meg a szocialista ármány újabb ékes bizonyítékaként arról, hogy:
    1. A Fidesz dominálta önkormányzati többség csak az országos népszavazás miatt erőltette a helyi referendum ügyét, az a szöveg, hogy itten a helyi szoci-szadi összeesküvés akadályozta meg, hogy a város közvéleménye véleményt nyilvánítson egy ilyen súlyos kérdésben, nem egyéb puszta vádaskodásnál.
    2. Egyébként meg a Fidesz-CVSZ többséget minden korábbi ígéret és melldöngetés ellenére egyáltalán nem érdekli, mi is lesz a veszélyes hulladék sorsa, hiszen lám, még a korrekcióra kitűnő alkalmat biztosító napirend tárgyalását is elutasította.
    Hát, ne kerteljünk, vagy, ahogy több szájból többször is elhangzott a mai ülésen, beszéljünk őszintén: ez szopás.
    A napirend végül ezt az egy tételt nem számítva átment.
   
    Az első napirend
   
    Az első napirend tárgyalását 11.33-kor kezdték meg a képviselők, és erről az a régi-régi történet jutott eszembe, amikor szűk baráti körben elindultunk egy megharcolt furgonnal még a hősies kilencvenes években Hollandiába, ám már Perkáta előtt megálltunk enni hajnali egykor, viszont olyan lassan készült a kaja, hogy mire kihozták, addigra lényegében már nem is voltunk éhesek, mert bennünket evett meg az ideg, és fejszámolásban jeles kollégám, akinek a neve e szempontból indifferens most (Boda kapitány) a kocsihoz kifelé menet fölszorozta, hogy ha ebben a tempóban haladunk, akkor két és fél hét lesz az út Amszterdamig, úgyhogy akár írhatunk is reggel egy levelet, ne nagyon várjanak minket a Dam téren aznap este. És még csak nem is kell légipostán küldeni.
    Az első napirend ezzel együtt tartogatott izgalmakat, Cserna Gábor humán alpolgármester az önkormányzati szerződések dzsungelében igyekezett rendet vágni, Szepesi Attila az archívum kérdését mantrázta el ismét, majd a Komplex Kft. kontra önkormányzat per kapcsán érdeklődött a létesítmény-üzemeltetői költségekről. Pochner László a gázmotoros erőmű kellemetlen hozadékának vélte az egyre gyakoribbá váló köztérvilágítási gondokat, míg Selyem József MSZP-s frakcióvezető a Molotov-koktélos és gyújtogatásos támadások kapcsán a fenyegetés elleni közös fellépésre buzdította a közgyűlés többi alakulatát (a kezdeményezéshez a Fidesz nevében dr. Dorkota Lajos, a civil oldal részéről az addig feltűnően visszafogottan nyilatkozó Somogyi György csatlakozott – ha tetszik, ez volt a nap eddigi legtökéletesebb pillanata).
    Mindezek után előjöttek a régi – ismert – témák: a parkoláskérdés (Dunaferr főkapu, élményfürdő) mellett a már említett Komplex-per ügyében nyújtott be határozati javaslatot az önkormányzati képviseletről dr. Dorkota Lajos, Kiss András a hivatali helyiséghasználat ügyeit firtatta, Pochner László az EHEP-részvények sorsa felől érdeklődött, míg Somogyi városatya és bizottsági elnök a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tárgyában tartott fontosnak egy pontosítást.
    Szünet utánra maradt a válaszadás és a válaszokra adott válaszok meghallgatása, az újabb csörték közül kiemelkedett egy ismételt Dorkota-Kálmán párharc, amely során a polgármester határozottan visszautasította a peren kívüli egyezségre vonatkozó feltételezést (a DO tudósító a jogtechnikai érvelés közepette a Kétfarkú Kutya Párt Platformjára helyezkedve az egyezség helyett kettezség kötéséra buzdította a sajtópáholyban helyet foglalókat), miközben dr. Dorkota az elmúlt ciklus vagyonfeléléseit hozta szóba.
    A napirendről 14.07-kor szavaztak, elutasították, minden korábbi csúcs megdőlt – ami történt, az alulmúlhatatlan. Legalábbis egyelőre ezt hisszük.