Iskola

Korosztályi bontásban (a kép illusztráció) "Hová jelentkeztél?" - tette fel a kérdést a tanár a végzős diáknak. "Andragógusnak" - érkezett a válasz. "Mi az? " – ismét a tanár. "Nem tudom, de olyan jól hangzik" – felelte a diák. Ez a párbeszéd nem is olyan régen a helyi gimnáziumban folyt, derült ki azon a találkozón, ahol a Dunaújvárosi Főiskola fiatal szakának, az andragógiának gyakorlatorientált képzéséről beszélgettek a szakért felelős vezetők és a város azon vállalatainak, intézményeinek, szervezeteinek képviselői, akik elsőként fogadták gyakorlati helyet biztosítandó a hallgatókat. 

Lássuk tehát mindenek előtt, mit is takar a divatos, de még mindig sokak számára ismeretlen kifejezés. Az andragógia (a kifejezés görög jelentése: felnőtt férfi) a felnőttképzés tudománya, a neveléstudomány egyik területe. Az andragógia rendkívül tágan értelmezi a felnőttek képzését, hiszen magában foglalja az iskolai és iskolán kívüli nevelés, az oktatás, képzés teljes cél- és feladatrendszerét, de ezek alapelemei mellett a folyamat(ok) szabályszerűségeit, mi több, forma-, módszer- és eszközrendszerét is kutató tudomány. És létezik egy még tágabb értelmezés, amely szerint az andragógia fogalomkörébe tartozik a művelődés is – immár mint a nem formális tanulás területe. A Dunaújvárosi Főiskola andragógiai képzésének kezdeteit Cserné dr. Adermann Gizella egyetemi docens, az andragógia szak felelőse elevenítette fel a DO-nak:

– Az úgynevezett Bolognai rendszerre történt áttérés egyik következményeként a felsőoktatási szakok számát csökkentették, ezért tizenhat intézmény úgy döntött, hogy elindítják az andragógusok képzését. Az új szak magában foglalja a személyügy szervező, a művelődésszervező, a felnőttképési szervező és a munkaerőpiaci tanácsadó képzéseket, de ezután az andragógián belüli választható szakirányokként Dunaújvárosban a személyügyi szervező és a felnőttképzési szervező szakirányokkal. 

Egyeztetés, értékelés, tervezgetés (a szerző felvétele) A "szakfelelős" szerint a Bolognai szisztéma másik követelménye a gyakorlatorientáltság, amelynek ez esetben úgy tesznek eleget, hogy a negyedik félévtől három féléven keresztül szakmai gyakorlatokon vesznek részt az intézmény hallgatói. Dunaújváros remek terep, emelte ki érdeklődésünkre Cserné dr. Adermann Gizella, aki szerint ezzel is magyarázható a gyakorlati program országos viszonylatban is kiemelkedően kedvező visszhangja volt – a programba bevont foglalkoztatók körében is:

– Városunk foglalkoztatási szempontból messze jobb adottságokkal rendelkezik más vidéki felsőoktatási helyeknél, van ipara, működik a gazdaság, és szívesen fogadják a hallgatókat. A félév során többek között az ISD Dunaferr Zrt. autplacement rendszerével (Acélalapítvány, foglakoztatási társaság) és a dolgozók oktatását koordináló, szervezetben folyó munkával ismerkedhettek a hallgatók. De ugyanígy szívesen látták őket a munkaügyi kirendeltségen, a pálhalmai Országos Büntetés Végrehajtási Intézetben, a Szent Pantaleon Kórházban, a város kulturális intézményeiben, így például az MMK-ban, de betekintést nyerhettek egy civil szervezet, a Dunaújvárosi Kulturális Egyesület életébe is. Mindezek nyomán  bízunk a hosszú távú együttműködésben a gyakorlóhelyekkel - és természetesen szeretnénk tovább színesíteni a tapasztalatszerzés palettáját.