Sport

Koncentrált védelem - minden pillanatban A visszavágás és a feltámadás reményében fogadta a Dab.Docler együttese a Vasas Budapest Stars gárdáját a jégcsarnokban ma este.
   
   Biztos előny, kiengedés
   
   A meccs előtt nagyon fogadkoztak a fiúk, hogy a MOL Liga elődöntője utáni második, hétfői "tréfát" is megbosszulják a hazai közönség előtt – ráadásul a hátsó alakzat megerősödése, vagyis Hegyi és Sevela visszatérése is éltette a dunaújvárosi reményeket. És a meccs eleje éppen azt hozta, amit vártunk: valósággal nekiugrott ellenfelének az Acélbikák alakulata, s a nyomás gyorsan, már a 2. percben góllá érett: Borsos kerülte meg a kaput, s miközben az elszunnyadó fővárosi védők passzra vártak, csatárunk fonákkal és ütemtelenül bőrözte be Ondrejka kapust, a Stars új igazolását. Szerencsés góllal, de vezettünk – 1-0. A folytatás is masszívan a miénk volt, előbb Kurt MacSweyn levegőből abszolvált pattintása, majd Papp Viktor ziccere okozott riadalmat az ellenfél kapujánál, a Stars első valamirevaló helyzetére az 5. perc derekáig kellett várni, de Sevela biztos kézzel hárított.
   Lendületben maradt a Dab.Docler, s a nyomást egyre többször tudták csak tisztátalan eszközökkel megállítani a "csillagok" – a 13. perctől például kettős előnyben játszhattunk. Ez még kimaradt, de a szimpla fór – végre, a MOL Lig bronzmeccsének első harmada óta először (!!!) – nem: egy Gegyitől kezdett szép adogatás végén Korol mattolta az ellenfél portását a 14. minutum végén (2-0).
   A biztosnak tűnő előny viszont túlságosan megnyugtatta a mieinket, s az első bizonytalankodásokat kíméletlenül kihasználta a Stars: egy távoli lövésbe Peterdi piszkált bele (többen esküt tesznek, magas bottal, majd a videó-összefoglalóból kiderül), s a 18. percben szépített az ellenfél (2-1).
   
   Ötlettelenül
   
   A második játékrészben sajnos ott folytatódott minden, ahol az elsőben abbamaradt: ment előre, hajtott a Dab.Docler, de rengeteg volt a technikai hiba, és a Stars már régen (na jó, a ligadöntő óta biztos) nem az a csapat, amelyik ellen megengedhető a dekoncentrált játék – a 27. percben megint elég volt egy védelmi megingás, és a "semmiből" egyenlített az ellenfél. Sille átadását Sándor Szilárd vágta a tehetetlen Sevela mellett a ketrecbe – "fölállt" a Stars, míg a mieink megint kezdhettek azon gondolkodni, hol is rontották el a játékot (2-2).
Most minden kísérlet kevés (Fotó: <br>Dab.Docler - Mudra László felvétele) Időt persze nem nagyon hagyott az ellenfél, igaz, a harmadból már csak egy emlékezetes ütközet említhető a masszív mezőnymunka és a kapuk viszonylagos veszélytelensége mellett. A 37. percben a Stars játékosa, Virág Csaba ütközött térdhasználattal súlyosbítva Pozsgaival, s a "tesó" letarolását Hegyi torolta meg egy full contact akcióval. Az eredmény viszont nem változott, egállal vonulhattak az utolsó pihenőre a csapatok.
    Aki esetleg azt hitte – hadd legyek őszinte: velem együtt –, hogy a harmadik körben bedarálja a Stars alakulatát az Acélbikák gárdája, hát súlyosat tévedett: a masszív védelemre épülő fővárosi bunkerhoki sem jellemezte a játékot, sőt: egyre többször kényszerültek kétségbeesett mentésekre a mieink, akik szinte magukra húzták ellenfelüket a játékrész elején. Nem szokásunk statisztikai adatokat idézni, most megtesszük: az első tíz perc értékelhető dunaújvárosi kapura lövés nélkül telt el – de úgy, hogy közben közel egy percet kettős előnyben kergethették a pakkot a mieink.
    A második tíz minutum elején viszont mindent egy lapra tett fel a Dab, támadtunk becsülettel, s ez meg is zavarta az ellenfél védelmét: Papp Viktor ugorhatott ki szólóban, s a korong a kapussal együtt kötött ki a hálóban – 3-2, kínlódva bár, de meglehet a meccs, üvöltötték az Acélbikák drukkerei a lelátón. Pontosan 16 másodpercig tartott az öröm: a végig energikusan és gyorsan játszó Petricko átadásával Berta korcsolyázhatott szinte zavartalanul kapura, s még leírni is fáj, nemcsak hogy szépségdíjas góllal, de megérdemelten egyenlített (3-3). És mivel az eredmény nem változott a rendes játékidőben, továbbá érintetlen maradt mindkét háló a hosszabbításban is, következhettek a rávezetések – míg nálunk egyedül Azari váltotta gólra az esélyt négy kísérletből, a túlparton Sándor Szilárd és Holéczy Roger is beverte, 4-3 arányban győzött a Stars, mégpedig ezúttal megérdemelten.
    Most két hét szünet következik a válogatott összetartása miatt: csapatunk kap egy esélyt, hogy rendet tegyen a fejekben. Ha sikerül, semmi sincs veszve, hosszú még a középszakasz – de túl sok ilyen luxust már nem engedhetünk meg, ha komolyan gondoljuk a döntős álmokat.