Ifjúságkutatás: ami a csövön (3.)
Az emésztéshez idő kell, tartja az ősi igazság:
hát mi hagytunk. Az „egészséges" összegzést
néhány nap pauza követte, de most könyörtelenül
folytatja a DO a dunaújvárosi ifjúsággal
foglalkozó felmérés kutatási beszámolójának
elemzését. Ezúttal a szabadidő eltöltésének
módozatait vesszük górcsövünk alá. Vagyis
szórakozni megyünk: persze csak látszólag.
 |
A függőágy most üres a
siófoki Ifjúság Kempingben |
A kérdőíves felmérésben
tíz szabadidős tevékenységcsoportról vallhattak a dunaújvárosi ifjak, gyorsan
eláruljuk a két határesetet: a fiatalok 93
százaléka naponta hallgat zenét, 72 százalék
sose végez pénzkereső tevékenységet. Aki
szíve szerint azonnal rávágná, hogy lám,
fiatalnak lenni de jó (ami persze önmagában
igaz), gondoljon a teljesítményközpontú oktatási
rendszerre (vessen egy pillantást illusztrációnkra),
netán az IITI-honlapon teljes terjedelmében olvasható kutatási
beszámoló „pszichés problémák"-fejezetére.
Esetleg olvassa el a mi idevágónkat e tárgyban.
Vagy, immár a szabadidős
tevékenységekre térve, gondolkodjon el azon:
a zene után a második helyen a tévét és a
videót emlegetik fiataljaink (73 százalék),
azaz jellemző a passzív időtöltés. Érdekességként
említendő, hogy bár megfigyelhető a számítógép-használat terjedése (százból naponta 22, hetente további 42
diák használja), a felmérés adatai szerint
- és a közhiedelemmel ellentétben - nem az
olvasás, hanem a „szórakozni járás"
kifejezéssel illetett gumifogalom rovására
választják a virtuális valóságot a fiatalok.
A nemi szerepek e téren és már e korban is markánsan megjelennek:
a lányok az átlag felett tévéznek és végeznek
háztartási munkát, a fiúk körében a napi
sportolás, a pénzkereső munka és a számítógépezés
mutat átlagosnál magasabb értékeket. A közép-
és főiskolások adatait összevetve kiderül,
a fiatalabbak a tévézés, videózás, sportolás
és az olvasás terén vezetnek, a fősulisok
körében többen dolgoznak, továbbá jobban
rácuppantak a számítógépre: 41 százalékuk
naponta, további 48 legalább hetente használja,
az internetezés legalább hetente 62 százalékos
a középiskolások 26 százalékos mutatójával
szemben.
Különösen az üzleti és kulturális
szférában pörgőknek lehet sokatmondó, mely intézményeket látogatják rendszeresen a város fiataljai. Nos, ne legyenek illúzióik
az egészségvédőknek, orrhosszal ugyan, de
az „étterem, söröző, pizzéria" rovatba
került a legtöbb bejegyzés (a gyakori és
alkalmankénti látogatottságot összesítve
89 százalékkal), a második a mozi (86), aztán
a disco (72), majd fej-fej mellett a gyorsétterem
és a könyvtár következik (69, illetve 68
százalékponttal). A klasszikus műveltség
többi intézménye - művelődési központ, színház
- hátrébb szorultak (37; 45), s bár összesítve
40 százalékkal kettejük közé ékelődik a játéktermek
említettsége, az mindenképpen elgondolkodtató,
hogy a vizsgált korosztály 12 százaléka gyakran
fölkeresi ez utóbbi műintézményeket.
Érdekes összefüggéseket
tárnak fel a szabadidős helyszíneinek sajátos kapcsolódásai. Hogy korrelál a gyorsétterem, a játékterem,
a disco, és az étterem/söröző? Hogyan kapcsolja
össze a mozi a klasszikus művelődés színtereit
a többi szabadidős tereppel? Hogy maradhat
totálisan különálló elem - még a sörözőtől
is!!! - a meccslátogatás? Megannyi meglepő,
esetenként hihetetlen tény, megannyi feszítő
kérdés.
A szabadidős tevékenységek
terepén belül egy sajátos területet külön
is vizsgál a felmérés: a médiafogyasztással kapcsolatos kérdésekre adott válaszok külön fejezetet érdemeltek
az Echo Oktatáskutató Műhely felmérésében.
(A vizsgálat csak megerősítette, amit eddig
is sejtettünk: a diákok az egyik legnagyobb
elektronikusmédia-fogyasztók. Egy középiskolás
egy átlagos hétköznap 155, egy átlagos hétvégi
napon 272 percet tölt tévé előtt, heti bontásban
ez 21.9 órát, vagyis a lehetséges időtartam
13 százalékát tévézésre fordítja. A lányok
19.7 órával, a fiúk 23.3 órával dicsekedhetnek,
már ha.)
Érdekes sajátosság -
és viszonylag új trend -, hogy a számítógép is meghatározó elemmé válik
a fiatalok szabadidő-eltöltési szokásaiban
és információszerzési stratégiájában. Bár a vizsgált középiskolások 41, a főiskolások
23 százaléka nem tölt iskolán kívüli időt
gép előtt, a többiek napi átlagban 120 percet
használják a számítógépet (a középiskolások
mintegy felének otthon is rendelkezésre áll
gép: esetükben a napi átlag 132 percre ugrik).
A helyi médiumok közül a fiatalok körében az El-Do Rádió a legnépszerűbb
- a tanulók közel háromnegyede hallgatja,
közülük 38 százalék kifejezetten gyakran.
A városi lapot a megkérdezett diákok 31 százaléka
gyakran, további 37 százalék alkalmanként
olvassa. A DTV műsorait gyakran a diákok
14, alkalmanként további 38 százaléka nézi
(a tévénézési szokások tükrében viszonylag
alacsony mutatók). Az Ifjúságkutatás 2000
című kutatási beszámoló sajtótörténeti nóvummal is szolgál: e kutatás
kérdezett rá először az információs források
között az internetre, azaz a helyi médiumok
között a város honlapjára is.
(És ide azonnal kell némi hozzáfűzés:
az önkormányzat képviselőivel egyeztetett
kérdések között nem szerepelt tételesen,
melyik weblapra is vonatkozik a kérdés -
erősítette meg a DO más forrásból származó
információit a metodikai sajátosságokat elemző beszélgetésünk során a beszámoló írója,
Domokos Tamás ifjúságkutató. Aki az eddigi
kutatási eredmények alapján kérdésünkre határozottan
állította: városi honlap alatt nemcsak az
önkormányzat által fenntartott lapokat, hanem
a „nem hivatalos" információs-tartalomszolgáltató
site-okat is megjelölik a válaszadók. A vizsgálatban
az arányokra vonatkozó kérdés nem volt, egzakt
tényadatokkal tehát nem rendelkezünk, a vitás
kérdéseket elkerülendő azonban leszögezzük:
értelmezésünk szerint a .hu és a .com együttes
látogatottságát jelzik az alábbi mutatók
- ny. zs.) A városi honlap(ok) létezéséről a középiskolás
diákok 58, a főiskolások 59 százaléka tud,
26, illetve 31 százalék már böngészte is.
A most még viszonylag alacsony olvasottsági
arány ugrásszerűen nő, ha csak azokat számítjuk
a körbe, akik fizikailag is olvashatják a
lapokat: az internetezők körében 41 százalék olvasta
a lapot azok közül, akik hetente szörfölnek,
viszont már 68 százalék azok közül, akik
naponta ráficcennek a netre. A fentiekkel szervesen összefüggnek az
internet-használat fő adatai: kisebb-nagyobb
rendszerességgel a középiskolások 30, a főiskolások
60 százaléka használja a világhálót: a főiskolások
20 százaléka napi rendszerességgel szörföl.
A hozzáféréssel kapcsolatos vizsgálati adatok
is beszédesek: a diákok 82.5 százaléka az
iskolában neccel, 60 százalék csak ott juthat
hozzá a háló áldásaihoz, pölö hozzánk. A
böngészés mint otthoni lehetőség - még csupán
- a diákok 11 százalékának adott.
És még egy adatsor: a
megkérdezett fiatalok mintegy fele szerint
az internet „nagyon drága szolgáltatás",
s mindössze 24 százalék véli úgy, hogy már
mindenkinek megfizethető, akit érdekel. Sajnos
a kutatási beszámoló nem tér ki arra, e 24
százalék között milyen arányban fordulnak
elő rendszeres böngészők. Mi is csak sejtjük.
(folyt. köv.)
ny. zs.
(Dunaújváros Online Hírek)
Sorozatunk első darabja: demográfiai helyzet; családi háttér
Sorozatunk második darabja: drogfogyasztás; egészségmegőrzés, pszichés
állapot
|
