Fejlett társadalmunkban egyre inkább többet kényszerülünk abba a pózba, amely őskori elődeink testtartására emlékeztet. Napjainkban a munka lassan egyet jelent azzal, hogy ülünk a számítógép előtt és görnyedünk. „Görbítjük ” immáron kiegyenesedett gerincünket. Miközben életünk a technikának köszönhetően rohamosan kényelmesedik, ezalatt egyre inkább veszélybe kerülhet az egészségünk. Igen hosszú evolúciós folyamat volt, ami ekkora változást produkált a tartásunkon, de azért az jóval rövidebb ideig tart, míg beszerzünk egy görbe hátat magunknak. Szerencsére ez nem egyik napról a másikra történik. Mindemellett a számítógép használat nem csak egészségügyi, hanem pszichológiai problémákat is felvet. Például az ember elveszítheti motivációját. Érdemes manapság egy kis figyelmet szentelnünk az informatikai ergonómiának, ami ezekkel a problémákkal foglalkozik. A dolog komolyságát bizonyítja, hogy az egyetemeken, főiskolákon már oktatják ezt a területet. (Pl. a Budapesti Műszaki Egyetemen a
pszichológia és ergonómia tantárgy részeként tanítják, a Veszprémi Egyetem Képfeldolgozás és Neuro-számítógépek Tanszékén pedig
önálló kurzusként fogják bevezetni.)

Az iroda berendezésénél nem árt például bizonyos ergonómiai szempontokat is figyelembe venni. Sokak szerint fölösleges ezeknek olyan nagy jelentőséget tulajdonítani, pedig az ergonómusok igen meggyőző hazai és külföldi tanulmányokkal és statisztikákkal támasztják alá tanácsaikat. A berendezési tárgyak nem megfelelő elhelyezése például csökkentheti a munkaerő termelőképességét. Ha valaki az ajtónak háttal ül, állandóan hátra fog tekinteni, mivel érdekli ki lép be rajta. A nyitott ajtó is zavarólag hat, mert azt az érzést keltheti a dolgozókban, mintha állandóan őt figyelnék. Jól dolgozni csak optimális környezetben lehet. Ehhez pedig nem árt ha figyelembe vesszük a következők szükségességét: tágas környezet, megfelelő megvilágítás és hőmérséklet illetve a zajforrások kiszűrése. A számitógépes munkahely ergonómiai követelményeit részletesen az ISO 9241-es nemzetközi szabványsorozat tartalmazza.

Most nézzük meg gyenge pontjainkat azaz, hogy milyen szervi bántalmakat okozhat nekünk ez az ember-gép kapcsolat. Szervezetünk a mozgáshiány következtében alul van terhelve, ami legalább olyan káros mint a túlterhelés. Az izmok elgyengülnek, az izületek elmerevednek és különböző rövidülések is kialakulhatnak. Nagyon fontos, hogy az irodai székeknek legyen támlájuk, ami lehetőleg minél nagyobb felületen támassza meg a hátat .Az íróasztal magassága sem mindegy. A túl alacsony asztalra a dolgozó ráhajol és ezzel fokozottan terheli a gerincét. A folyamatos ülés következtében a csontokat nem éri megfelelő mechanikai terhelés ez pedig növeli a csontritkulás kialakulásának esélyét. A kevés mozgás akadályozza a normális vérkeringést, így az erek nap mint nap túlterhelődnek. Ez pedig visszerességhez vezet.

Az izommunka hatására viszont élénkül a keringés, javul az anyagcsere és mindez serkentőleg hat a csontképződésre. Ezért a
mozgásszegény életmódnál nagyon fontos a mozgás. Ha két-három óránként nem nyújtózunk ki, akkor a szervezetünk úgy érzékeli, hogy nincs szüksége hosszú izmokra, így az izomrostokat elkezdi megrövidíteni. Amikor nyújtózkodunk a szervezet érzi a lazítás és a feszítés közti különbséget, a helyes testtartást és a légzést. Ne feledjük a test és a lélek szoros összhangját. A testi funkciók, a kondícíó befolyásolja a szellemi és lelki fittséget. A szellem pedig ugyanúgy visszahat a testre.