Nem könnyű a válás

A főváros közgyűlése nemrégiben önkormányzati rendeletben szabályozta a táv-hőszolgáltatási szerződés felmondásának feltételeit. Ez azonban nem jelenti azt - mint azt több újsághír is sejteni engedte -, hogy a szerződést ezentúl már könnyen fel lehet mondani. Dunaújvárosban még készül a helyi rendelet ezt a kérdést szabályozó, korábban hatályon kívül helyezett pontja.

    A szabályozás Budapesten tartalmilag lényegében nem változott, csak magasabb szintre emelték. Gyakorlatilag a felmondás továbbra is csak akkor lehetséges, ha a közös távfűtési rendszerről való leválás szigorú műszaki feltételei fennállnak. A főváros mintegy 240 ezer, távfűtéssel ellátott lakása közül több mint tízezerben mérés szerint számolják el a fűtést. A csaknem 220 ezer átalánydíjas távfűtéses lakásban hétfőn napközben melegítik fel a vezetékeket, az épületek hőközpontjait és a hálózatot. Az elmúlt három évben a Főtáv által melegített 240 ezer otthonból hozzávetőlegesen tíz ház lakói választották a saját fűtést, és kevesebb mint 100 lakás tulajdonosa lépett ki a központi fűtés hálózatából - nyilatkozta a Népszavának Sturdik Miklós, a Főtáv szóvivője.
    Az arányok valószínűleg ez után sem változnak. Az új rendelet előírja, hogy az önállósodni kívánó fogyasztónak műszaki tervet kell kidolgoznia, amely garantálja, hogy az otthonában a korábbival azonos komfortfokozatú lesz a fűtés. Igazolni kell azt is, hogy a régi hálózat üzemeltetése zavartalan lesz. Mindez korábban a Főtáv üzletszabályzatában szerepelt, amelyet a főjegyző hagyott jóvá. Most csak annyi a változás, hogy mindez jogszabályi szintre emelkedett.
    László György, a Főtáv kereskedelmi igazgatója szerint - aki a Magyar Hírlapnak nyilatkozott - a távfűtés mindössze 10-25 százalékkal magasabb az egyedi fűtésnél, ezért nem biztos, hogy megéri az átalakítás százezres nagyságrendű költsége. Kifejtette azt is, hogy a többi lakó érdekeit védik a szabályozással. Ha ugyanis egy nagy társasházban egyetlen lakás válik le a hálózatról, azt csak a többiek rovására teheti. A hőközpontokra kötött lakások az elhasznált hőmennyiség alapján fizetik a számlát. Ám ezt a Főtáv Rt. csak az egész házra vonatkozóan tudja kiszámítani. Vagyis azt tudják mérni, hogy az egész ház mennyi energiát fogyasztott, és ezt elosztják a lakások között. Ám a meleg nem ismeri a falakat, és a többiek által kifizetett hőmennyiség a nem fizető lakásokat is fűti. A 240 ezer távfűtött lakás többsége műszakilag amúgy sem felel meg az egyedi fűtés kialakításához, hiszen ehhez többek között kéményt kellene építeni, ami például egy tízemeletes panelházban elképzelhetetlen. Legfeljebb egy néhány lakásos társasház tetőterében lehet átállni egyedi fűtésre - sok százezres költség árán.
   Dunaújvárosban a távhőrendelet több pontját kifogásolta a megyei közigazgatási hivatal, ezek között azt is, amely a leválásokat szabályozza. Ahogy korábban beszámoltunk róla, a törvényességi vizsgálatot kezdeményezők másként értelmezik a távhőtörvény adott szakaszát, és másként interpretálják a szolgáltatónál. A tét az, hogy a teljes háznak kell-e a beleegyezése egy lakás leválásához. A helyi távhőrendelet közigazgatási hivatal által kritizált szakaszait korábban felfüggesztette a közgyűlés, a módosított rendeletrészek készülnek, már hosszas egyeztetések folytak az érdekvédőkkel a témában. Úgy tűnik azonban, hogy közgyűlési tárgyalásukra még várni kell.
   A leválás lehetősége Dunaújvárosban is adott. Pikóné Perjési Irén, a Hőszolgáltató Kft. ügyvezetője kérdésünkre elmondta, hogy tudomásul veszik, ha ilyen jellegű kérés érkezik hozzájuk. A közös képviselőt a társaság ügyvédje részletesen tájékoztatja a folyamatról, a szükséges lépésekről, így arról is, hogy minden lakó beleegyezése szükséges a leváláshoz. Az biztos - az ügyvezető szerint -, hogy egy lakás leválása a ház műszaki rendszere szempontjából sem előnyös, mindenképpen többletkiadást jelent a többi lakó számára.
   Ismeretes, hogy 2003-ig minden távfűtött épületben át kell térni a mérés szerinti elszámolásra, ami feladatokat ró a szolgáltatóra és a lakóközösségekre egyaránt. Az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtása, a felkészülés igencsak lassan halad Budapesten. Az átalakítások lakásonkénti több százezer forintos és az önálló hőközpontok kialakításának - fővárosi szinten - hétmilliárdos költségét a társasházak képtelenek előteremteni. A Főtáv Rt. szeretné kihasználni a Széchenyi-terv pályázatait.
   A tapasztalatok alapján a rekonstrukciókra igen kevés hajlandóságot mutatnak a budapestiek - becslések szerint az átalánydíjat felváltó mérés szerinti elszámoláskor a lakóközösségek egyharmada rosszabbul jár majd, s esetleg húsz-harminc százalékkal is többet kell fizetnie a melegért. A szakemberek szerint leginkább a pénzhiány okolható a vonakodásért. A beruházások összegét a legtöbben nem tudják előteremteni, sokaknak pedig a banki finanszírozás is vállalhatatlan, mivel eleve hitelképtelenek.
   A Széchenyi Terv ugyan biztosíthat ehhez forrást, de a pályázati anyag egyfelől meglehetősen bonyolult - mondják sokan Budapesten -, másfelől olyan feltételeket támaszt, amivel eleve kudarcra ítéli az ilyen jellegű vállalkozást. A felújításokhoz szükséges pénz harmadát kellene a lakóközösségnek, harmadát pedig a kerületi önkormányzatnak állnia ahhoz, hogy a fennmaradó részt az állam fedezze. Erre azonban egyelőre alig akad példa a fővárosban.
   Budapesten kétezer-kilencszáz lakóépületben van távfűtés, közülük ezernégyszáznak van önálló hőközpontja, az átállás ott nem okoz különösebb gondot. Ezerötszáz házban úgynevezett költségosztók felszerelésével megoldható az épületek leválasztása, ötszázban viszont ez csak önálló hőközponttal oldható meg. Mindennek az összköltsége csaknem hétmilliárd forint, amit a lakóközösségek képtelenek előteremteni. (Ha minden épületet önálló hőközponttal látnának el - ez volna az ideális megoldás -, az húszmilliárd forintba kerülne.)
   A főváros kompromisszumos megoldást választott: háromszázalékos fejlesztési hányadot épített be a távhődíjba. Így a tarifában azoknak a közösségeknek is fizetniük kell, amelyeknek már van önálló hőközpontjuk. A szakemberek szerint ez volt az egyetlen lehetséges megoldás, hiszen senki nem tehet arról, hogy az elmúlt évtizedekben az egyik épületet ellátták hasonló berendezéssel, a másikat nem. A három százalékokból azonban évente csak hét-nyolcszázmillió forintnyi összeg keletkezik. A Főtáv szerint bár az illetékesek folyamatosan keresik a lehetőségeket, ma még megjósolhatatlan, hogyan valósíthatók meg jól és határidőre a törvény szabta feladatok.
   Dunaújvárosban a felkészülés jól halad, a mérés szerinti elszámolásra való áttérés már évek óta folyamatosan zajlik a KERET-program keretében, a tapasztalatok kedvezőek, a műszaki megoldás bevált. A SZIGET-program a szigetelésekhez, a mérés szerinti elszámolásra való áttéréshez nyújt támogatást, emellett a helyi lakóközösségek folyamatosan igénybe vesznek más pályázati lehetőségeket is, a Széchenyi Terv ide vonatkozó támogatásainak elnyeréséről, a folyamatban lévő pályázatról a DO is többször beszámolt. Az elmúlt évek során a hőszolgáltató felújította a hőközpontokat, méri az egyes házak által elfogyasztott hőmennyiséget, ezek adatait évről évre közzé is teszik, tehát nem fogja váratlanul érni a lakóközösségeket az áttérés.

(Magyar Hírlap, Népszava, Dunaújvárosi Online)