A közigazgatásban emelkedtek leginkább a bérek

Az idén az első három negyedévben a bruttó átlagkereset átlagosan 16,6, a nettó 15,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztráltat. Ez azt jelenti, hogy az adott időszakban a reálkereset 4,9 százalékkal volt magasabb, mint tavaly.

   A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai nagymértékű bértömeg-növekedést jelentenek az előző havi felméréshez képest: júliusig 4,6 százalékos volt a reálkereset-emelkedés. A növekedés oka elsősorban az infláció csökkenésének köszönhető. Az árdinamika augusztusról szeptemberre történő mérséklődése a 0,3 százalékpontos emelkedésből önmagában is megmagyarázza a növekedés jelentős részét. Az előző hónaphoz képest a költségvetési szektorban végrehajtott béremelések eredményeként erőteljesen nőttek a keresetek a közigazgatásban, kisebb mértékben az egészségügyben és az oktatásban. A versenyszektorban ugyanakkor kisebb korrekció figyelhető meg, itt csökkent a bérnövekedés üteme.
   A következő időszakban a fenti tényezők hatása érződik továbbra is, ezért a KSH által kimutatott reálkereset-emelkedés üteme tovább növekszik. Októberben például további 0,3 százalékponttal mérséklődött az év eleje óta mért infláció, ami változatlan bérek mellett ugyanekkora keresetemelkedést jelent. Ráadásul az év közben végrehajtott bérnövelések súlya egyre nagyobb lesz az átlagos keresetek kiszámításánál, ami automatikus emelést jelent. Éppen ezért jövő hónapban szinte bizonyosan 5 százalék feletti reálkereset-növekedést mutat ki majd a KSH, ami év végéig 6 százalék közelébe csúszhat fel.
   A személyi jövedelemadóban található gyermekkedvezmény további 1,4 százalékpontos növekedést jelent az egy munkavállalóra számított reálkeresetben, így az ezzel korrigált mutató értéke decemberben minden bizonnyal 7 százalék felett lesz.
   Mint azt korábban a Világgazdaság megírta, a minimálbér-emelés láthatatlan keresetek nagy tömegét tette láthatóvá a KSH számára, amit a módszertan automatikusan keresetnövekedésként tart számon. Ennek felülbecslő hatását nehéz számszerűsíteni, de valószínű, hogy a reálkeresetek a hivatalos adatoknál 2-2,5 százalékponttal alacsonyabb ütemben bővültek. A valós bérnövekedés azonban így is jelentősen meghaladja a tavalyi -- egyébként rendkívül alacsony - dinamikát.

(Világgazdaság)