Több fronton küzd a Dunaferr
A jelenlegi helyzetben egy kohászati vállalat
vezérigazgatójának egyetlen lehetősége, hogy
reálisan ítélje meg az acélpiaci helyzetet
-- mondja Tóth László. A Dunferr Rt. februárban
kinevezett első embere szerint realitás,
hogy az elmúlt 15 évben nem voltak ilyen
mélyen az árak és nem működött ilyen hektikusan
a világ acélgyártása.
A Dunaferr Rt. 55 éves vezérigazgatója
elődjéhez hasonlóan ugyancsak
a vasműben
kezdte pályafutását: 1968-ban
hengerészként
lépett be a céghez. Tóth László
rendkívüli
körülmények között került a társaságcsoport
élére. A korábbi menedzsment
által alapított
Acél XXI. Kft.-vel 1996-ban kötött
vagyonkezelési
szerződés felbontását követően
a tulajdonos
ÁPV Rt. nevezte ki őt ez év februárjában.
A tavaly 384,5 milliárd forintos árbevétel
mellett 7,3 milliárdos adózás előtti eredményt
produkáló társaság előző vezetése erre az
évre 560 milliós eredményt prognosztizált.
A Tóth László vezette menedzsment azonban
új tervet készített, ami 2,9 milliárd forintos
veszteséget jelzett előre, s a hivatalos
közlés szerint ezt tartani is tudják. Az
ok alapvetően az acélipar világméretű válsága,
ami a szokásosnál gyorsabban követte az előzőt,
hiszen legutóbb 1989-ben voltak mélyponton
a termékárak.
A válság okait illetően Tóth
László elsőként
az Egyesült Államok protekcionista
iparpolitikáját
említi, amellyel egyes országok
árubehozatalát
megakadályozta, leállította.
Emiatt is mindenki
Európában és Európa környékén
kívánja az
általa előállított acélipari
termékeket értékesíteni.
Így a kontinensre rendkívül nagy
mennyiségű
acél érkezett, s a túlkínálat
nyilvánvalóan
nyomta lefelé az árakat.
Szakértők szerint azonban már
látszik az
alagút vége, hiszen számos helyen
visszafogják
a termelést, leállítanak bizonyos
műveket.
Ennek eredményeként úgy ítélem
meg -- mondja
a Dunaferr Rt. vezérigazgatója
--, hogy az
elkövetkező időszakban a raktárak
telítettsége
csökken, és valószínűleg az árak
is rendezettebbek
lesznek. Dunaújvárosban arra
számítanak,
hogy az árak 2002 második felében
normalizálódhatnak.
A versenyképesség megőrzése érdekében
természetesen
elkerülhetetlenek bizonyos fejlesztések.
A legjelentősebb beruházás a
kokszoló átépítése
lesz. A becslések szerint 26
milliárd forintos
beruházás eredményeként 3-5 éven
belül exportőrként
jelenhetnének meg az európai
kokszpiacon.
A vasmű stratégiájának alapvető
eleme, hogy
növeljék a magasabb feldolgozottságú
termékek
arányát, ami értelemszerűen magasabb
hozzáadott
értéket jelent, s ezáltal növekvő
árbevétel
mellett stabilizálhatják piaci
pozícióikat.
Ugyanakkor -- tette hozzá Tóth
László --
a foglalkoztatási felelősség
is része a stratégiának.
Az új menedzsment hivatalba lépésekor
rögzítette,
hogy a jelenlegi, közel kilencezres
létszámot
meg kívánja tartani. Az azonban
elképzelhető,
hogy bizonyos csoportokat más
területekre
helyeznek át. Az a furcsa helyzet
alakult
ki ugyanis a vasműben -- magyarázta
Tóth
László nemrégiben, a parlament
Dunaferr-albizottságának
Dunaújvárosba kihelyezett ülésén
--, hogy
egyes üzemekben komoly létszámhiánnyal
küzdenek,
s ez olykor a termelést is akadályozza,
máshol
viszont láthatóan felesleg van.
Mindeközben komoly csatát vív a menedzsment
a vasasszakszervezettel a béremelés ügyében.
Egy közelmúltbeli munkásgyűlésen elmondták:
a cégcsoport egyes társaságainak vezetőivel
a szakszervezet megállapodott erre az évre
12,5 százalékos, vagyis a 10 százalék alatti
inflációt figyelembe véve 2,5 százalékos
reálbér-növekedésről. A jelenlegi menedzsment
azonban hivatalba lépését követően a Dunaferr
Rt. nehéz helyzetére hivatkozva csekélyebb
emelést javasolt, ami a szakszervezet szerint
reálbércsökkenést okozna.
Mintegy ráadásként lassan másfél
éve politikai
csatározások középpontjában áll
a vasmű.
Előbb az 1996-ban kötött vagyonkezelői
szerződés,
majd a vezetőváltás, később a
dolomitszállítás
ügyében folyt a nyilatkozatháború,
az utóbbi
másfél-két hónapban pedig intézményesült
formában, a parlament Dunaferr-albizottságában
zajlik.
Ezek után az Eurofer -- többek
között Magyarországgal
szemben -- dömpingeljárást kezdeményezett
az Európai Bizottságnál. Dunaújvárosban
ezt
formai és tartalmi okokból is
erősen kifogásolhatónak
tartják, mégis tény, hogy újabb
"frontvonal"
nyíl
*
Tóth László gépészmérnök (55
éves). Nős,
három gyermeke (bíró, közgazdász,
illetve
orvos), valamint két unokája
van. A Dunaferr
Rt. 2001. február 20-án hivatalba
lépett
ügyvezető-vezérigazgatója hengerészként
kezdte
a vasműben pályafutását 1968-ban,
majd osztály-,
üzem-, később részlegvezető lett.
1990-től
hat évig a Ferromark Kft. ügyvezető
igazgatója.
Utána a Metab Fémfeldolgozó Kft.,
illetve
a Skinfix Kft. első embere, egészen
februári
előléptetéséig. Az év menedzsere
kitüntetésben
részesítette a Dunaferr társaságcsoport
1992-ben.
Hlavay Richárd
(Forrás: Világgazdaság)

|