Több fronton küzd a Dunaferr
A jelenlegi helyzetben egy kohászati vállalat
vezérigazgatójának egyetlen lehetősége, hogy
reálisan ítélje meg az acélpiaci helyzetet
-- mondja Tóth László. A Dunferr Rt. februárban
kinevezett első embere szerint realitás,
hogy az elmúlt 15 évben nem voltak ilyen
mélyen az árak és nem működött ilyen hektikusan
a világ acélgyártása.
A Dunaferr Rt. 55 éves vezérigazgatója
elődjéhez hasonlóan ugyancsak a vasműben
kezdte pályafutását: 1968-ban hengerészként
lépett be a céghez. Tóth László rendkívüli
körülmények között került a társaságcsoport
élére. A korábbi menedzsment által alapított
Acél XXI. Kft.-vel 1996-ban kötött vagyonkezelési
szerződés felbontását követően a tulajdonos
ÁPV Rt. nevezte ki őt ez év februárjában.
A tavaly 384,5 milliárd forintos
árbevétel mellett 7,3 milliárdos adózás előtti
eredményt produkáló társaság előző vezetése
erre az évre 560 milliós eredményt prognosztizált.
A Tóth László vezette menedzsment azonban
új tervet készített, ami 2,9 milliárd forintos
veszteséget jelzett előre, s a hivatalos
közlés szerint ezt tartani is tudják. Az
ok alapvetően az acélipar világméretű válsága,
ami a szokásosnál gyorsabban követte az előzőt,
hiszen legutóbb 1989-ben voltak mélyponton
a termékárak.
A válság okait illetően Tóth
László elsőként az Egyesült Államok protekcionista
iparpolitikáját említi, amellyel egyes országok
árubehozatalát megakadályozta, leállította.
Emiatt is mindenki Európában és Európa környékén
kívánja az általa előállított acélipari termékeket
értékesíteni. Így a kontinensre rendkívül
nagy mennyiségű acél érkezett, s a túlkínálat
nyilvánvalóan nyomta lefelé az árakat.
Szakértők szerint azonban már
látszik az alagút vége, hiszen számos helyen
visszafogják a termelést, leállítanak bizonyos
műveket. Ennek eredményeként úgy ítélem meg
-- mondja a Dunaferr Rt. vezérigazgatója
--, hogy az elkövetkező időszakban a raktárak
telítettsége csökken, és valószínűleg az
árak is rendezettebbek lesznek. Dunaújvárosban
arra számítanak, hogy az árak 2002 második
felében normalizálódhatnak.
A versenyképesség megőrzése
érdekében természetesen elkerülhetetlenek
bizonyos fejlesztések. A legjelentősebb beruházás
a kokszoló átépítése lesz. A becslések szerint
26 milliárd forintos beruházás eredményeként
3-5 éven belül exportőrként jelenhetnének
meg az európai kokszpiacon.
A vasmű stratégiájának alapvető
eleme, hogy növeljék a magasabb feldolgozottságú
termékek arányát, ami értelemszerűen magasabb
hozzáadott értéket jelent, s ezáltal növekvő
árbevétel mellett stabilizálhatják piaci
pozícióikat. Ugyanakkor -- tette hozzá Tóth
László -- a foglalkoztatási felelősség is
része a stratégiának. Az új menedzsment hivatalba
lépésekor rögzítette, hogy a jelenlegi, közel
kilencezres létszámot meg kívánja tartani.
Az azonban elképzelhető, hogy bizonyos csoportokat
más területekre helyeznek át. Az a furcsa
helyzet alakult ki ugyanis a vasműben --
magyarázta Tóth László nemrégiben, a parlament
Dunaferr-albizottságának Dunaújvárosba kihelyezett
ülésén --, hogy egyes üzemekben komoly létszámhiánnyal
küzdenek, s ez olykor a termelést is akadályozza,
máshol viszont láthatóan felesleg van.
Mindeközben komoly csatát vív
a menedzsment a vasasszakszervezettel a béremelés
ügyében. Egy közelmúltbeli munkásgyűlésen
elmondták: a cégcsoport egyes társaságainak
vezetőivel a szakszervezet megállapodott
erre az évre 12,5 százalékos, vagyis a 10
százalék alatti inflációt figyelembe véve
2,5 százalékos reálbér-növekedésről. A jelenlegi
menedzsment azonban hivatalba lépését követően
a Dunaferr Rt. nehéz helyzetére hivatkozva
csekélyebb emelést javasolt, ami a szakszervezet
szerint reálbércsökkenést okozna.
Mintegy ráadásként lassan másfél
éve politikai csatározások középpontjában
áll a vasmű. Előbb az 1996-ban kötött vagyonkezelői
szerződés, majd a vezetőváltás, később a
dolomitszállítás ügyében folyt a nyilatkozatháború,
az utóbbi másfél-két hónapban pedig intézményesült
formában, a parlament Dunaferr-albizottságában
zajlik.
Ezek után az Eurofer -- többek
között Magyarországgal szemben -- dömpingeljárást
kezdeményezett az Európai Bizottságnál. Dunaújvárosban
ezt formai és tartalmi okokból is erősen
kifogásolhatónak tartják, mégis tény, hogy
újabb "frontvonal" nyílt
Tóth László gépészmérnök (55
éves). Nős, három gyermeke (bíró, közgazdász,
illetve orvos), valamint két unokája van.
A Dunaferr Rt. 2001. február 20-án hivatalba
lépett ügyvezető-vezérigazgatója hengerészként
kezdte a vasműben pályafutását 1968-ban,
majd osztály-, üzem-, később részlegvezető
lett. 1990-től hat évig a Ferromark Kft.
ügyvezető igazgatója. Utána a Metab Fémfeldolgozó
Kft., illetve a Skinfix Kft. első embere,
egészen februári előléptetéséig. Az év menedzsere
kitüntetésben részesítette a Dunaferr társaságcsoport
1992-ben.
Hlavay Richárd
(Forrás: Világgazdaság)
|
