Csúcspontján az acélválság

Dömpingvád és az olcsó áru importja is fenyegeti a magyar cégeket

Mélyponton van az acélipar. A szeptember 11-i események tovább rontották a helyzetet, javulás csak a jövő év közepétől remélhető - mondta a Népszabadságnak Tardy Pál, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés műszaki igazgatója.

   - A hazai acélfelhasználás 1995 és 2000 között dinamikusan fejlődött, s csaknem 60 százalékkal nőtt, de ez a lendület most megtört - állapította meg Tardy Pál, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) műszaki igazgatója, aki a közelmúltban Düsseldorfban és Varsóban képviselte a hazánkat az európai és a kelet-közép-európai térség acélpiacának helyzetével foglalkozó tanácskozásokon. Erre az iparágra különösen jellemző a ciklikusság, így ami most zajlik a nemzetközi piacokon, nem szokatlan. A hazai acélfelhasználás helyzete némileg még jobb is az uniós átlagnál, az építőipar fellendülése nálunk viszonylag kiegyenlíti a többi ágazat visszaesését.
   A válságjelenségek a szeptember 11-i események hatására erősödtek. Ezért a szakértők úgy vélik, hogy csak a jövő év közepétől lehet javulásra számítani. Addigra a felduzzadt raktárkészletek lecsökkenhetnek, és a kereslet növekedésével az árak ismét emelkedhetnek.
   A kiélezett helyzetben nagyobb hangsúlyt kap az EU reagálása. Brüsszel már a csatlakozás igényének bejelentésekor szigorú feltételeket szabott az egyes országok acéliparának átalakításával kapcsolatban. A csatlakozási tárgyalásokon Magyarországgal, Szlovákiával és Szlovéniával zárták le eddig az acélipari fejezetet. Ebben szerepe van annak is, hogy Magyarország erősen csökkentette kapacitásait, és nem ad állami támogatást. Ma már nagyobb az acélimport, mint az export, amiből súlyos gondok is származnak. Előfordul, hogy az importtermékek ára alacsonyabb, mint a hazai termelés költsége. A felhasználóknak nem a hazai acélipar védelme az érdekük, hanem, hogy olcsón juthassanak a termékekhez, bár ez időnként a minőség rovására is megy.
  Az acélipar privatizációja Szlovákiában lényegében befejeződött. A Kassai Acélművet az US Steel vásárolta meg. Magyarországon is már csak 40 százalékot tesz ki az állami tulajdon. A legnagyobb gondot ma a régióban a még mindig túlméretezett cseh és lengyel acélipar okozza. A foglalkoztatottak száma a térségben 1989-hez képest átlagosan mintegy a harmadára, hazánkban a negyedére csökkent. Az egy főre jutó teljesítmény a régióban még 30-50 százalékkal alacsonyabb az uniós átlagnál. Az átlagbérek az ottaniak harmadát teszik ki, vagyis azonos teljesítményért régiónkban még mindig sokkal kisebb a bérköltség. Ami a hosszabb távú kilátásokat illeti, a kelet-közép-európai térség acélfelhasználása gyorsabban fog nőni az EU átlagánál, így a kapacitásfelesleg csökkenni fog.
   Egyelőre azonban még a túlkínálat a jellemző. Ilyenkor az erős piaci pozícióban lévő országok és szervezetek, főleg az Egyesült Államok, és a nyugat-európai termelőket egyesítő Eurofer különösen védik piacukat. Szokásos módszerük a dömpingeljárás. A közelmúltban Magyarországot is érintő eljárás indult a melegen hengerelt tekercsek ügyében, de a hazai szakmai szervezet bízik benne, hogy sikerül elhárítani ezt a fenyegetést.
   Hogy mennyire komoly a veszély, azt jól jelzi, hogy O'sváth György, aki az EU acélkereskedelmi főosztályát vezette éveken át, a napokban felhívta rá a figyelmet a Dunaferr ügyeivel foglalkozó országgyűlési albizottsági ülésen. Elmondta, hogy a recessziós idők dömpingvádjai rendszerint egy-egy országcsoport ellen irányulnak. Az utóbbi években Magyarországnak sikerült elkerülnie a dömpingeljárásokat, mert viszonylag kis mennyiségű exportja nem veszélyezteti a nyugat-európai érdekeket. Az EU tisztségviselője tárgyalt az Eurofer vezetőjével, aki biztosította arról, hogy a dömpingeljárásba nem vonják be a Dunaferrt. Ám a mostanában zajló események ártanak a magyar acélipar megítélésének. Ő személyesen kérte a Dunaferr illetékesét, hogy vegye fel a kapcsolatot az Eurofer elnökével, és emlékeztesse korábbi ígéretére.

Peredi Ágnes

*

   Dietrich von Hülsen, az Eurofer vezérigazgatója egyetértett azzal, hogy Magyarország az elmúlt években sokat tett azért, hogy acéliparával beléphessen az EU piacára, maximálisan tiszteletben tartotta az unió jogszabályait - mondta Horváth Tamás, a Dunaferr Rt. európai uniós és integrációs igazgatója a szövetség vezérigazgatójával Brüsszelben folytatott pénteki megbeszélését követően. A Dunaferr igazgatója hivatalosan kérte, hogy az Eurofer vonja vissza panaszát, amelyben antidömping-eljárást kezdeményezett az Európai Bizottságnál. Von Hülsen elmondta: ebben a stádiumban erre már jogilag nincs lehetőség. Tóth László, a Dunaferr vezérigazgatója és a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés elnöke az Eurofernek írt levelében leszögezte: visszautasítják az Eurofer kezdeményezését, mert a dömping bizonyítása nélkül rontja a Dunaferr pozícióit belföldön és külföldön.

MTI - Jelentés
(Forrás: Népszabadság)