Világbanki jelentés a globalizációról
A Világbank legfrissebb tanulmánya szerint
az elmúlt tíz évben huszonnégy országban
- köztük Magyarországon - közvetve mintegy
hárommilliárd embernek származott előnye
a növekvő világkereskedelemből, másik kétmilliárd
számára - Afrikában, a Közel-Keleten és a
szovjet utódállamokban - azonban a globalizálódás
mit sem hozott.
Míg az első, 3 milliárdos csoportban
a 90-es években átlagosan 5 százalékos gazdasági
növekedés mellett nőtt a várható átlagos
élettartam és a képzettség színvonala, a
második csoportban élők országaiban zsugorodott
a gazdaság és növekedett a szegénység. A
„Globalizálódás, növekedés és szegénység"
címmel megjelent tanulmány - amely szerdán
látott napvilágot Washingtonban - azt fejtegeti,
hogy míg néhány aggodalom a globalizációval
kapcsolatban igencsak megalapozott, a globalizálódás
visszafordításának elviselhetetlenül magas
lenne az ára, és emberek millióinak jóléti
kilátásait döntené romba. Nicholas Stern,
a Világbank vezető közgazdásza szerint arról
kell gondoskodni, hogy a világ szegényei
is profitáljanak a globalizációból.
A tanulmány 24 országot nevez
meg - köztük Kínát, Indiát, Magyarországot
és Mexikót -, amelyek reformokkal alkalmazkodtak
a globális piacokhoz és ezáltal jelentősen
jobb növekedési rátákat produkáltak, mint
korábban. A hatvanas években ezekben az országokban
1 százalék körül volt a növekedés üteme,
a 90-es években viszont ez a mutató mintegy
5 százalékra emelkedett. Más fejlődő országokban
- így például Algériában, Egyiptomban, Iránban,
Burmában, Pakisztánban és Venezuelában -
egy főre jutó jövedelmek ezzel szemben zsugorodtak
a 90-es években és növekedett a szegénységben
élők száma. A Világbank a helyzet javítása
érdekében hétpontos tervet javasol, amelyben
egyebek között a gazdag országok számára
a kereskedelmi korlátok és az agrárszubvenciók
leépítését indítványozza. A Világbank adatai
szerint a szubvenciók évente 305 milliárd
dollárt tesznek ki, hétszer annyit, mint
amennyit a fejlett országok fejlesztési segélyekre
adnak ki.
A Világbank szerint a gazdag
és a szegény országoknak együtt kellene működniük
az üvegházhatás elleni harcban, mivel a valószínűsített
klímaváltozásoktól különösen a szegény országok
szenvednek majd. (MTI)
|
