Javul a bankok hatékonysága

A bankszektorban egy év alatt másfélszeresére nőtt a lakossági hitelállomány, a vállalati hitelek összege pedig közel ötödével bővült - jelzi a Magyar Külkereskedelmi Bank elemzése. A bankrendszer 80 százalékát lefedő pénzintézetek háromnegyed éves adatai alapján kiemelkedően sikeres évnek ígérkezik 2001, mintegy 60 százalékos profitnövekedéssel.

   A bankszektor mérlegfőösszege 2000 szeptemberéhez képest 9,8, reálértéken 1,8 százalékkal nőtt, ezen belül a legnagyobb tételt jelentő ügyfélhitelek állománya 20,5 százalékkal bővült, és részesedése a teljes eszközállományon belül az egy évvel korábbihoz képest 3,5 százalékkal 54,3 százalékra emelkedett. A lakossági hitelek a közel 55 százalékos növekedés ellenére a mérlegfőösszeg 5,2 százalékára rúgnak, miközben a vállalati hitelek majd 40 százalékos részt hasítanak ki. A hiteleken belül a jegybanki és bankközi kihelyezések alaposan megcsappantak, a tavaly szeptember végi állapothoz képest 66 százalékkal estek vissza, így részesedésük a teljes eszközállományból már csak 1 százalék körüli. A bankok jelentősen fogyasztották a forgatási céllal vásárolt értékpapír-állományt, s duzzasztották a befektetési célra vett értékpapírtárcát. Az ellentétes előjelű, de szinte megegyezően 42 százalékos elmozdulás következtében az értékpapírok súlya a mérlegben nem változott.
   Az MKB elemzői szerint kiemelkedő mértékben nőttek a vagyoni érdekeltségek, amelyet csak részben magyaráz, hogy a magántulajdonban levő kereskedelmi bankok növekvő mennyiségben pumpáltak tőkét az autófinanszírozást végző érdekeltségeikbe. A másik oldalon ugyanis folyik a brókercégek beolvasztása, ami viszont fogyasztotta a vagyoni érdekeltségeket.
   A betétek összetétele is változott, a lakossági betétek ugyanis tavaly szeptember óta 10,9 százalékkal zsugorodtak, miközben a vállalati betétek 13,3 százalékkal bővültek. A bank szerint a lakossági pénzek fogyása összefüggésben van a lakás, illetve a személygépjármű hitelezés felfutásával, amelyhez az ügyfeleknek mozgósítani kell - többnyire bankbetétben meglévő - saját erőt is.
   A szektor egészében érzékelhető a deviza eszközök és források visszaszorulása, amely a forint felértékelődés hatását figyelembe véve is figyelemreméltó mértékű. A bankközi devizakihelyezések közel 40 százalékkal csökkentek. Csupán a deviza alapú lakossági hitelek esetében regisztráltak növekedést. Az euró alapú lakáshiteleknek és személyi kölcsönöknek köszönhetően 2,8 százalékkal nőtt a devizahitelek aránya az összes lakossági kihelyezésen belül.
   A nagyobb pénzintézetek profitkilátásai igen kedvezőek, az adó előtti eredmény szeptember végén 64 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az üzleti aktivitás növekedése miatt azonban a vezető bankok tőkemegfelelési mutatójának átlaga 1,7 százalékkal kisebb lett.

Papp Emília
(Magyar Hírlap)