A pénzpiacon nyerni is lehetett

Ebben az évben azok döntöttek jól, akik megtakarított pénzüket állampapírban kamatoztatták. Aki részvényt vett, többnyire rosszul járt, de a külföldi devizában tartott vagyon is veszített értékéből.

   Év elején sokan számítottak arra, hogy a részvénypiac legkésőbb az év második felében magához tér végre, az árfolyamok megindulnak felfelé. A várt fordulat azonban az idén sem történt meg, az árak az év végére sem kúsztak feljebb. Sőt többnyire tovább csökkentek. A BUX index januárban 8100 pont felett is járt, az elmúlt héten viszont 7200 pont körül ingadozott. A Matáv-részvények árfolyama az év elején 1100 és 1200 forint között mozgott, jelenleg a 900 forintot sem éri el. A Mol, a Richter vagy az OTP értéke pedig alig magasabb, mint egy éve. A részvények hozama így még az inflációt, vagyis a pénz értékvesztését sem ellensúlyozta.
   A tőzsdén persze mindig lehet keresni, csak jókor kell venni és eladni. A New York-i terrortámadást követően például a legtöbb részvény árfolyama rég nem látott mélypontra süllyedt: a Matáv kevesebb, mint 560, a Mol alig 3500 forintért cserélt gazdát a parketten. Aki akkor vásárolt, két hónap alatt 50-70 százalékot is nyerhetett. A magas hozam persze csak elméleti lehetőség maradt a befektetők többségének. Főként azoknak, akik nem tehették meg, hogy befektetésük sorsát nap mint nap figyeljék.
   Az idén tehát nemcsak egyszerűbb, de általában jövedelmezőbb is volt biztonságos befektetést választani. Állampapírban a pénz legalább 11 százalékkal kamatozott, s mert 2001 és 2002 januárja között az infláció várhatóan kevesebb, mint hétszázalékos lesz, az állampapírban tartott megtakarítások reálértéke körülbelül négy százalékkal emelkedett.
   A szakemberek állítják: jövőre is érdemes lesz állampapírokba fektetni az ismét csökkenő infláció mellett. A részvénypiac "feltámadásában" viszont egyre kevesebben bíznak. Török Zoltán, a Raiffeisen Befektetési Rt. vezető elemzője szerint semmi jele annak, hogy 2002 a tőzsdén jobb év lesz, mint az idei esztendő volt. A brókercégek többsége ma vételre ajánlja ugyan a vezető részvényeket: az árfolyamok elméletileg 20-30 százalékkal is emelkedhetnek a következő egy évben. Török Zoltán ugyanakkor arra figyelmeztet: a részvényekben rejlő lehetőség csak elméleti, semmi sem garantálja, hogy az előrejelzések beválnak, ahogy az elmúlt években várt áremelkedés sem következett be.
   Az idén egyébként a legbiztonságosabbnak tartott megtakarítási formákkal is rosszul járhattak a befektetők, például az értékállónak tartott devizabetétekkel. A forint egy év alatt jelentősen felértékelődött a legtöbb "keményvalutával" szemben. Egy euró januárban még több mint 265 forintot ért, jelenleg alig 245 forintot. Tehát az uniós közös pénz és a hozzá kötött devizák értéke forintban hét-nyolc százalékkal csökkent az év eleje óta.
   De amin veszteni, azon általában nyerni is lehetett, és nem is keveset. A forint erősödésével sokan befektetett pénzük többszörösét kereshették meg ebben az évben. Ehhez nem kellett mást tenniük, mint év elején a forint felértékelődésére fogadni a határidős devizapiacon, vagyis eurót - év végi határidőre - eladni. Az ármozgás és a tőkeáttétel révén befektetett pénzük két-háromszorosát kereshették így meg, akik ügyesen spekuláltak.
   Benczédi Balázs, az ING Bank tőkepiaci üzletág-igazgatója szerint a forint melletti spekuláció volt a legjobb üzlet a hazai pénzpiacon 2001-ben. A szakember ugyanakkor úgy véli: aki jövőre is így próbál pénzt keresni, már óriási kockázatot vállal. A forint árfolyamának ingadozása most jóval kevésbé kiszámítható, mint volt egy éve.

Római Róbert
(Népszabadság)