Egymilliárd euró alatt maradhat a tavalyi hiány

Magyarország elmúlt évi gazdasági növekedése a jegybank szakemberei szerint minden bizonnyal 3,8-4 százalékos volt, és ez jó teljesítmény ahhoz képest, hogy 2001-ben hosszú évek óta a legkritikusabb világgazdasági irányzatok jelentkeztek - mondta az MTI-nek Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

   A májusi rekord óta, amikor 10,8 százalékos volt a tizenkét havi átlagos drágulás, fél év alatt mintegy 4 százalékponttal csökkent a magyarországi infláció. Ha kis szerencsénk van, a tizenkét havi infláció decemberre akár 6,9 százalékra csökkenhetett, de 7 százalék mindenképpen reális várakozás - mondta az MNB elnöke.
   Az MNB vezetője a államháztartás alakulásáról úgy vélte, hogy mivel a tavalyi infláció magasabb éves szintje miatt nagyobb bevételek voltak, így a velük szembeállított kiadások az államháztartási hiány mértékét nem változtatták meg, ezért az államháztartási deficit GDP-arányos szintje az előzetes tervek szerint alakult, és várhatóan nem éri el a 3,4 százalékot. Különösen kedvezően alakult tavaly a folyó fizetési mérleg. Bár az előzetes adatok még nem ismeretesek, az sem elképzelhetetlen, hogy egymilliárd euró alatt marad a folyó fizetési mérleg deficitje.
   A jegybank elnöke az új, 2002-es esztendő makrogazdasági folyamatairól elmondta: az MNB továbbra is tartja magát ahhoz, hogy 2002. decemberben a tizenkét havi infláció 4,5 százalékos lesz. Ez a jegybank hivatalos inflációs célszáma. Bár nagy a bizonytalanság, és gyors dezinflációval nem számol az új évben az MNB vezetése, az infláció üteme azonban mindenképpen tovább mérséklődik, amit a forint további várható erősödése is segít majd. Az idén az államháztartási hiány várhatóan a tervek szerint alakul. Az MNB a számos bizonytalanság ellenére azt várja, hogy a GDP mintegy 4 százalékkal nő, és az államháztartási hiány bruttó hazai termékhez viszonyított aránya 3 százalék lesz.
  Az MNB elnöke szerint 2001 egyik legnagyobb eredménye, hogy korrekt együttműködést sikerült kialakítani a kormánnyal - különös tekintettel a miniszterelnökre -, a gazdasági és a pénzügyminiszterrel. E korrekt együttműködés keretében a kormány teljesen egyetértett az MNB célkitűzésével, és maga is kinyilvánította, hogy Magyarország a lehető legkorábban, várhatóan 2006-tól legyen tagja az európai monetáris és gazdasági uniónak, és Magyarországon is vezessék be attól az évtől a forint helyett az eurót - mondta a jegybankelnök.
   A Magyar Nemzeti Bank vezetése már most e távlati célnak megfelelően szervezi a mindennapi munkát.

(Világgazdaság)