Hétezer céget fenyeget a megszüntetés veszélye

Jelenleg 6859 korlátlan felelősségű társaság (kft.) és 48 részvénytársaság (rt.) ügyében folyik törvényességi felügyeleti eljárás, mivel még mindig nem módosították társasági szerződésüket az előírt tőkeemelés miatt.

   A gazdasági társaságokról szóló, 1997-ben hozott törvény értelmében a kft.-knek 3, az rt.-knek pedig 20 millió forintra kellett megemelniük alaptőkéjüket. Az 1998. június 16-án hatályba lépő törvény, mely a vállalkozások megerősödését és az Európai Közösségnek e jogterületre vonatkozó irányelveivel való jogharmonizáció megteremtését tűzte ki célul, kétéves türelmi időt határozott meg a társaságoknak.
   Azokat a cégeket, melyek nem tettek eleget a törvényi előírásoknak, és 2000. augusztus 15-ig nem nyújtották be a megfelelő dokumentumokat, a Fővárosi Cégbíróság előbb csak figyelmeztetésben részesítette, majd maximum félmillió forintos pénzbírsággal sújtotta. Ha ezek az intézkedések sem jártak eredménnyel, törvényességi felügyeleti eljárást indítottak az érintett cégek ellen.
   Sorsuk azonban még mindig kérdéses, mivel a cégbíróságnak minden egyes társaság ügyében külön eljárást kell lefolytatni, melyek gyakran a külföldi érdekeltségek miatt rendkívül hosszadalmasra nyúlnak - indokolta a cégbírósági eljárások elhúzódását dr. Bánki Horváth Mária. Az eljárások során az érintett társaságoknak a cégbíróság felfüggesztheti a működését, megszűntté nyilváníthatja a céget, és végelszámolót jelölhet ki, amennyiben azok nem hajtják végre a kötelező alaptőke-emelést. Ez a társaság megszüntetését is jelenti egyben, ugyanis a végelszámolási eljárás végén, mikor már az összes köz- és egyéb tartozása - amennyiben arra fedezet van - ki lett egyenlítve, törlik a cégnyilvántartásból. Mindenesetre ahhoz képest, hogy tavaly május végén még 80 ezer társaság nem rendelkezett a kellő tőkével, jelenleg az eljárás alatt álló cégek csak kis részét képezik a Magyarországon működő 145 826 kft.-nek és 3877 rt.-nek (2001. szeptember 30-i adat).
   A társasági törvény módosítását 1997-ben azzal a céllal hozták létre, hogy eleget tegyen az a hitelezők és az Európai Unió (EU) elvárásainak, valamint egyszerűbbé tegye a cégek alapítását és működtetését. Ennek jegyében megrövidítették a gyakran hónapokig vagy rossz esetben évekig tartó cégalapítási procedúrát legfeljebb 30 napra, jogi személyiséggel rendelkező társaságok - részvénytársaság (rt.) vagy korlátolt felelősségű társaság (kft.) -esetében pedig 60 napra. A korlátozott felelősségű társaságok hitelezőit, üzleti partnereit védi az a szabály, amely szerint immár a kft. alapításához 3 millió forint, az rt.-éhez pedig 20 millió forint értékű vagyon kell minimálisan az eddigi 1, illetve 10 millió helyett. A már megalakult társaságoknak két év türelmi időt adott a törvény az új tőkekövetelményekhez való igazodásra. Az új szabályozás azt is előírja, hogy kétévi veszteséges gazdálkodás után, ha a társaság vagyona alacsonyabb a névleges tőkéjénél, a cég vagy pótbefizetéssel ki kell egészítse a tőkét, vagy köteles átalakulni olyan társasággá, amelynél nincs előírva tőkeminimum.
   Egy kft. így tovább élhet 3 millió forintnál kisebb vagyonú közkereseti társaságként, ám ez a tagok számára egyúttal azt is jelenti, hogy rossz esetben személyes vagyonukkal is helyt kell állniuk a társaság tartozásáért.
   Ugyancsak a hitelezők, illetve a társaság kisebbségi tulajdonosainak védelmét szolgálta a saját részvény megszerzésének szigorítása: szemben a korábban lehetséges egyharmados hányad helyett a nyilvános társaságoknak legfeljebb 5, a zártkörű társaságoknak pedig 10 százaléknyi lehet a sajátrészvény-aránya az általa tulajdonosként ellenőrzött cég portfóliójában. A módosított társasági törvény korlátozta a taggyűlés jogkörét is. Míg a régi szabály szerint a kft. taggyűlése kizárhatta bármelyik tagot, az új törvény kizárólag a bíróság számára teszi lehetővé a tagkizárást.
   Még ez alól is kivétel a 75 százaléknál nagyobb tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve a kétszemélyes társaság esete, ebben az esetben ugyanis tagot semmiképpen nem lehet kizárni. Továbbra is fennmaradhatnak az egyszemélyes rt.-k vagy kft.-k, azok azonban nem lehetnek egyedüli tagjai vagy részvényesei más társaságnak. Korlátlanná vált viszont az egyedüli tulajdonos felelőssége, ha tudatosan a társaság kötelezettségeinek teljesítését veszélyeztető üzletpolitikát folytat. Valamelyest nőtt a társaságok vezető tisztviselőinek kockázata is, immár a kötelességszegéssel okozott kárért akkor is teljes vagyonukkal felelnek, ha a társaság egy tulajdonos - 75 százalékos mértéket meghaladó - gyakorlatilag abszolút irányítása alatt áll, és annak az utasítását követve történik a visszaélés.
   Annak érdekében, hogy a kft. törzs- és az rt. alaptőkéje ne csak holmi formalitás legyen, az új szabályozás azt is előírja, hogy kétévi veszteséges gazdálkodás után, ha a társaság vagyona alacsonyabb a névleges tőkéjénél, a cég vagy pótbefizetéssel ki kell hogy egészítse a tőkét, vagy köteles átalakulni olyan társasággá, amelynél nincs előírva tőkeminimum. Egy kft. így tovább élhet 3 millió forintnál kisebb vagyonú közkereseti társaságként, ám ez a tagok számára egyúttal azt is jelenti, hogy rossz esetben személyes vagyonukkal is helyt kell állniuk a társaság tartozásáért.

(Népszava)