Ritkuló mezőny

Az értékpapír-kereskedő cégek díjai általában nem kedveznek a csak néhány százezer forintot kockára tevő kisbefektetőknek: az ő esetükben a nagybefektetőkhöz képest magasabb díjkulcsok, az őket sújtó díjminimumok általában elviszik az elérhető hozam jó részét, amelyet ráadásul 20 százalékos forrásadó is terhel.

   Egyre kevesebb társaság kereskedik a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), 2001 végére 27-re fogyott a brókermezőny, s az értékpapír-kereskedők legalább fele várhatóan veszteséggel zárta a tavalyi üzleti évet. Mivel a befektetői kedv amúgy is szerény, a részvényforgalom pedig visszaesett, a piac aligha engedi, hogy a társaságok díjat emeljenek, miközben a költségeik - a 9,3 százalékos becsült éves átlagos inflációra tekintettel is - nőttek. Mindazonáltal a tavalyi év folyamán néhány értékpapír-kereskedő - így a HVG kérdéseire választ adók közül a K& H Equities (Hungary) Rt., a Takarék Bróker Rt., a Postabank Értékpapír Rt. - megemelte a számlavezetésért kért díjat. A Postabank brókercége egyúttal (tavaly júliusban) a százalékosan megszabott megbízási díjhoz kapcsolódó minimumösszeget is, igaz, a vidéki ügyfelek jól jártak azzal, hogy a nekik felszámított, korábban magasabb díjkulcsot a fővárosi szintre mérsékelte e társaság. Az OTP Értékpapír Rt. idén január 1-jétől egységesítette az értékpapírszámla (korábban a kinyomtatott és a fizikai alakban nem létező, úgynevezett dematerializált értékpapírok esetében eltérő) díját, ami némi csökkentést eredményezett. Több bank - így az OTP Bank Rt., a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. (MKB), az Inter-Európa Bank Rt. (IEB), a Budapest Bank Rt. (BB) - átvette, illetve hamarosan a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. (MTB), a Hanwa Bank Magyarország Rt., az év későbbi részében a CIB Bank Rt. is átveszi korábban önálló brókercége értékpapír-kereskedői szolgáltatását. Ez a változás - legalábbis eddig - nem befolyásolta az ügyfelektől kért díjakat. Az MTB sajtóosztályának tájékoztatása szerint az új tőkepiaci törvénynek a felügyeleti díjak emelésére vonatkozó előírása miatt viszont előfordulhat, hogy a költségnövekedést az ügyfelekre hárítják át, de ezt még vizsgálja a társaság - mint bizonyára más brókercégek is.
   A viszonylag kis összeget értékpapírba fektetni kívánók számára - a befektetési jegyek mellett - elsősorban az állampapírok lehetnek vonzóak, nem csupán a kis kockázat miatt, hanem azért is, mert van olyan értékpapír-kereskedő, amelyik még a számlavezetésnél is díjkedvezményt alkalmaz a csak állampapírt vásárlóknál (OTP Értékpapír Rt., Takarék Bróker Rt.), mások a letétkezelési (központi értéktári) díjra használnak alacsonyabb tételt (IEB, Takarék Bróker). Az állampapírra adott aukciós megbízás is olcsóbb, mint a tőzsdei részvényvásárlás díja, minden olyan brókercégnél, amely egyáltalán foglalkozik ilyen megbízással. Számos kereskedő követi azt a gyakorlatot, hogy a saját készletéből eladott, illetve visszavásárolt értékpapíroknál nem számít fel megbízási vagy egyéb díjat, hanem a (folyamatosan jegyzett) vételi és eladási árfolyam különbözetéből alakítja ki a maga hasznát: ez az árrés nem állandó érték egy-egy cég gyakorlatában. Nem minden értékpapír-kereskedőnél van folyamatosan jelentős saját állampapírkészlet, ezért lehet szükség az állampapír-vételi megbízás díjtételére is.
   A kisbefektetők körében is vonzó lehet a határidős részvényügylet (ebben a legtöbb, a BÉT-en jegyzett papír későbbi árfolyam-alakulására lehet játszani") vagy a határidős BUX-ügylet. A határidős részvényszerződéseknél (szaknyelven kontraktusoknál) nem kell az adott papír teljes árát kifizetni, csak a várható árkülönbözetre kell letétet (biztosítékot, általában legalább 90 ezer forintot) elhelyezni, azaz a szerencsésen eltalált árfolyam-alakulás hasznát kisebb összeg befizetésével lehet elnyerni, mint hogyha a befektető megvenné a részvényeket. A határidős BUX- vagy részvényügylet megbízási díja nagyon eltérő lehet, a Takarék Brókernél például csak kontraktusonként 300 forint az ügyletnyitásnál - majd a zárásnál -felszámított költség, a BB-nél viszont 10 ezer. A többiek e szélsőségek közötti összegeket kérnek, a Microbróker például változó tarifával dolgozik, de egy átlagos lakossági ügyfélnek" 500 (részvénykontraktus esetén 1000) forintot számláz; a Postabanknál 1500 forint egy kontraktus díja, a CIB Értékpapír Rt.-nél és az IEB-nél 1000 forint, az OTP-nél 500-1000 forint.
   A részvényügyletekkel járó izgalmat kedvelő befektetők számára fontos lehet, hogy egy napon belüli vétel, majd eladás esetén a teljes részvényvásárlási és -eladási díjat felszámítja-e a brókercég, vagy annál kevesebbet kér. A HVG-nek választ adó társaságok közül az Erste Befektetési Rt. és a Takarék Bróker csak a nyitóügyletért kér díjat, a zárásért nem (azaz fél áron" köt ilyen ügyletet). Hasonló megoldás, hogy ilyen ügyleteknél megfelezett kulccsal dolgozik a CIB és az IEB, s kedvezményes díjjal kalkulál a Microbróker és a Questor Rt. is. A Concorde Értékpapír Rt. a nyitási díjon felül fix összegű, ezer forint zárási díjat kér a napon belül üzletelőktől.
   Egyre több magyar befektető akar szerencsét próbálni külföldi részvényekkel is: ez esetben a szokásos részvény-kereskedési díjon kívül egyes brókerek a külföldi közreműködő partnercég által felszámított költséget hárítják tovább az ügyfélre (Takarék Bróker, Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt.), mások az 1 százalékos díj mellett magasabb minimumdíjösszeget kötnek ki (15 ezer forintot az IEB) vagy fix összegű többletdíjat (10 ezer forintot a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.). Megint mások (CA-IB Értékpapír Rt., Microbróker) egyedi díjmegállapodásokkal dolgoznak e körben; az Erste a tőzsdén kívüli kereskedelemben alkalmazott díjakat kéri, ami e társaságnál az árfolyamérték 0,9 százaléka plusz 9 ezer forint, az Eastbrokers 4 dollár plusz 0,35 százalékos tarifát szab (napon belüli kereskedésben ennek felét), tehát a magyar részvénymegbízástól teljesen eltérő, s annál végül is alacsonyabb díjat kér - igaz, az alaptarifából a nagy megbízók belföldön engedményt kapnak, mint ahogy ez más társaságoknál is szokás.
   A brókercégeknél részvényt, állampapírt vásárlókat még több kisebb költségtétel is terhelheti. A pénzüket készpénzben kikérőktől például jellemzően a banki átutalásnál magasabb, 0,2-0,3 százalékot vonnak le, a vételre, eladásra, illetve az ehhez megadott árra vonatkozó megbízásukat utóbb módosítóktól általában 300-1000 forint közötti összeget kérnek (már ahol van ennek külön tarifája), a részvényre járó osztalék beszedéséért szelvényenként egyes cégeknél 5-20 forintot, esetleg értékarányos díjat (ez a BB-nél 0,2 százalék) számláznak. A megvásárolt értékpapír őrzéséért (letéti díj vagy Keler-díj címén) néhány társaság legfeljebb évi 1-3 ezer forint közötti - vagy ezrelékben megszabott - összeget kér, de nincs efféle díj például az OTP-nél, a Microbrókernél vagy a Postabank Értékpapírnál.
   A jelentősebb vagyont, legalább 20 millió (de például az IEB-nél 50 millió) forintot a brókercégre bízó ügyfelek - legalábbis a társaságok egy részénél - vagyonkezelési szerződést is köthetnek. Ez esetben megállapodnak a befektetések szerkezetében, ám az egyes vételi-eladási döntéseket a vagyonkezelő hozza meg. Ilyenkor az a jellemző, hogy a kezelt vagyon arányában megszabott díj mellett (a CA-IB-nél például 1 százaléktól 2 ezrelékig terjed a kulcs) már nem számítanak fel költségeket az egyes ügyletekért, vagy jelentős engedményt adnak a szokásos díjból.

Makara Klára
(HVG)