Új sávhatárok és jövedelemadó-kulcsok

A minimálbér október 1-jétől adómentessé válik, a személyi jövedelemadó-kulcsok pedig jövőre csökkennek, míg az alsó két sávhatár bővül a következő kabinet elképzelései szerint - mondta László Csaba kijelölt pénzügyminiszter a parlament költségvetési és pénzügyi bizottsága előtt. A miniszterjelölt közölte: egyelőre nem lát lehetőséget a 25 százalékos áfa-kulcs csökkentésére. A bizottság 15 igen, 4 tartózkodó és 8 nem szavazattal támogatta László Csaba kinevezését.

   Január elsejétől módosulnak a sávhatárok: a legalacsonyabb adósávba ekkortól azok tartoznak, akiknek éves jövedelme alacsonyabb 1 millió 200 ezer forintnál; a következő sávba azokat sorolják, akiknek jövedelme legfeljebb évi 2 millió 400 ezer forint, míg az ennél nagyobb jövedelemmel rendelkezők kerülnek a legfelső sávba. Az adókulcsok mértéke is változik: a legalacsonyabb kulcs a jelenlegi 20 százalékosról jövőre 19 százalékosra, később pedig 18 százalékosra csökken. A középső adókulcs a mostani 30 százalékosról 25 százalékosra mérséklődik, míg a legmagasabb kulcs továbbra is 40 százalékos marad, később azonban 38 százalékosra csökkenhet. A sávos adózás rendszere továbbra is érvényben marad. A háromkulcsos adórendszer az, ami a költségvetés szempontjából jelenleg jó - mondta László Csaba - majd két év múlva a gazdaság helyzetétől függően lehet ezen változtatni, esetleg kétkulcsosra csökkenteni.
   László Csaba a bizottsági meghallgatáson közölte: a következő két évben nincs lehetőség a 25 százalékos áfa-kulcs csökkentésére. Elmondta, hogy az általános forgalmi adó jelenleg a magyar adórendszer legfontosabb eleme, és a költségvetésnek mintegy 1200 milliárd forintot jelent évente.
   Font Sándor MDF-es képviselő kérdésére válaszolva László Csaba elmondta, hogy Magyarország sem a társadalombiztosítás, sem a személyi jövedelemadó, sem pedig az egészségügyi hozzájárulás tekintetében nem nevezhető adóparadicsomnak.
   A forint árfolyamáról a pénzügyminiszter-jelölt közölte: a forint felértékelődését meg kell állítani. A sávszélesítés óta a forint reálértelemben 15 százalékkal értékelődött fel, míg az infláció csökkentésében játszott szerepe mindössze 0,8 százalékra tehető. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatemelési döntéséről László Csaba elmondta, hogy sem most, sem később nem szeretné minősíteni, de a lépés még a jelenlegi kormány intézkedései nyomán kialakult helyzetben indokolt reakció volt. László Csaba szerint a 2002-es költségvetés láthatóan távol áll a realitásoktól, ez látszik a már most jelentkező hiányokon. Ezt rendbe kell tenni, mondta.
   László Csaba várakozásai szerint az idén év végén az infláció az MNB által megjelölt sáv felső szélén, 5,5 százalék közelében alakul. Jövőre viszont már komoly kockázata van a jegybanki inflációs cél teljesülésének - mondta a pénzügyminiszter-jelölt.
   A családi kedvezményekre kitérve a leendő pénzügyminiszter elmondta, hogy a családi pótlékra fognak koncentrálni, mert annak összege 1998 óta nem nőtt.
   A Pénzügyminisztériumban nincs ok alapvető szerkezeti és személyi változtatásokra, mondta László Csaba. Azt tükrözi a minisztérium struktúrája, amit 1998-ig Járai miniszter úrral kialakítottunk - tette hozzá.
   Az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága támogatta László Csaba pénzügyminiszterré történő kinevezését. A jelölt 15 támogató, 4 tartózkodó és 8 nem szavazatot kapott.

(Origo-Üzleti Negyed)