Rekordigény állami támogatásra

Minden eddiginél több - összesen 1230 - önhibáján kívül működésképtelen önkormányzat 15,4 milliárd forintos támogatási igényét ismeri el jogosnak a kormányzat az idei első ütemben - értesült a Világgazdaság. Az állami költségvetésben egész évre 11,4 milliárdot terveztek.

   Az első félévi igénylések alapján 1230, önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzat támogatási igényét ismeri el a felülvizsgálatot végző pénzügyi tárca - tudta meg a Világgazdaság. Az érintett helyhatóságok kötelező feladataikat sem tudnák ellátni az összesen 15,4 milliárd forintos kiegészítő állami segítség nélkül - derül ki abból az előterjesztésből, amely ma kerül az Országgyűlés önkormányzati bizottsága elé. Az önkormányzati szféra súlyos finanszírozási anomáliáit mutatja, hogy a magyar helyhatóságok több mint harmada az állami normatívákból és saját költségvetéséből alapvető működését sem tudná biztosítani.
   Mind az igénylők száma, mind az igényelt összeg nőtt a tavalyihoz képest, amikor egész évre elegendő volt 13,6 milliárd forint. Az idei központi költségvetésben 11,4 milliárd szerepel erre a célra, így a megalapozottnak ítélt kérések teljesítéséhez már az első ütemben is hiányzik 4 milliárd forint. Ezért az idén lemondott önkormányzati normatívákból csoportosítanak át. A kiegészítő állami forrás csak a kötelező feladatok ellátását szolgálja, a jogos igényekre viszont mindenképpen jár a központi támogatás.
   A forráshiány ebben az évben is döntően az elmaradott térségek önkormányzatainál keletkezett. A támogatásra javasolt helyhatóságok csaknem 20 százaléka Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, több mint 15 százaléka pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, s ezek a települések kapják a kiegészítő állami forrás 41 százalékát. Az összes kérelem 92 százalékát községek, illetve nagyközségek nyújtották be, ami jelzi, hogy a működési forráshiány elsősorban a kistelepüléseken okoz gondot.
   A pénzügyminisztériumi javaslat szerint az is egyértelmű: a települések minden lehetőséget megragadnak, hogy forráshiányos voltukat bizonyítsák. Több esetben tetten érhető volt, hogy a helyhatóságok alátervezték bevételeiket, sőt szakértőket is alkalmaztak a támogatás megszerzése érdekében.
   Az önhibájukon kívül működésképtelen önkormányzatok számának és a támogatás összegének folyamatos növekedése miatt sok bírálat éri a finanszírozási rendszert. Ezek a tapasztalatok is megerősítik azt a kormányzati szándékot, hogy a kiegészítő támogatást be kell illeszteni a normatív szabályozásba, így ösztönözve a helyhatóságok kiegyensúlyozottabb gazdálkodását.

Kecskés Ágnes
(Világgazdaság)