Más ez az eva

A pénzügyi tárca is reálisnak tartja az adószakértők által többször megfogalmazott aggodalmakat, miszerint a szocialisták által a választási kampányban valamennyi kisvállalkozás számára meghirdetett egyszerűsített vállalkozói adó bevezetésével gomba módra elszaporodnának a 10 millió forint árbevétel alatti, minimális költségigényű vállalkozások. A nem kívánt szervezeti átalakulások megakadályozása érdekében szűkítenék az átalányadózást választhatók körét.

   A pénzügyi tárca javaslata szerint csak a már hosszabb ideje, például három éve működő vállalkozások - beleértve az egyéni vállalkozókat is - élhetnének ezzel a lehetőséggel. Kizárólag a főállású egyéni vállalkozók és azok a társaságok választhatnák az eva-t, amelyek tagjai olyan magánszemélyek, akik csak az adott vállalkozással állnak munkaviszonyban. Ezáltal ki lehetne zárni, hogy az alkalmazottak biztosítotti jogviszonyukat megtartva munkáltatójuknál, másodállású kényszervállalkozókká váljanak. A számítások szerint ennek reális a veszélye, hiszen a jelenlegi adóterhelés mellett már az évi 1 millió forintot kereső, csupán az adójóváírást és a nyugdíjjárulék-kedvezményt érvényesítő alkalmazottaknak is megérné átalányadózó vállalkozóvá válniuk, az annál magasabb jövedelműek pedig mindenképpen jobban járnának.
   Nulla költséghányadot feltételezve ugyanis munkavállalóként 1 millió forintnyi bér után évi 166 ezer, eva-adóalanyként pedig 150 ezer forintnyi adót kellene leróniuk. Az átlagjövedelmeknél pedig a fizetendő adó megközelítően felét lehetne megspórolni az új átalányadóval.
   A jelenlegi elképzelések szerint azt is indokolt lenne kikötni az átalányadózó társaságokkal szemben, hogy tagjaik és azok házastársa, valamint kiskorú gyermekeik nem rendelkezhetnének részesedéssel más vállalkozásokban, sőt egyéni vállalkozók sem lehetnének. Nagy valószínűséggel kivételt képezne ez alól a tőzsdei részvények megszerzése.
   Szervezeti forma szerint nem szűkítenék az átalányadózást választhatók körét, így valamennyi társasági formára kiterjesztenék ezt a lehetőséget. A megkülönböztetésnek nem lenne értelme, hiszen a nagyobb részvénytársaságok is könnyedén alakíthatnának kisebb betéti társaságokat - vélik a pénzügyi tárca szakértői. Kivételt a nem nyereségérdekelt szervezetek, például az alapítványok és a kizárólag külföldön tevékenykedő (off-shore) cégek képeznének.
   Nagyot csalódnak azok, aki azt gondolták, hogy a fizetendő általános forgalmi adón fognak spórolni az új adónemmel. Az átalányadózást választók ugyanis nagy valószínűséggel alanyi adómentességben részesülnének, ami azt jelenti, hogy nem kellene fizetniük, de nem is igényelhetnének vissza áfát. A szabályozás minimális bevételkiesést jelentene a költségvetésnek. A tízmillió forint árbevétel alatti társaságok ugyanis összességében csupán 6 milliárd forintnyi áfát fizetnek. Az eva-t választó adóalany nem hárítana tovább forgalmi adót, így a kiállított számla révén más vállalkozások sem igényelhetnék vissza az áfát. Az alanyi adómentesség árbevételi határát ebben az esetben fel kellene emelni 10 millió forintra. Ehhez azonban az Európai Unió Bizottságának hozzájárulására is szükség van. Magyarország az eddigi tárgyalások során ugyanis csak 25 ezer eurós felső értékhatárt jelölt meg az alanyi adómentességre, amit a jelenlegi szélső értékes 234,7 forinteurós árfolyammal számítva 43 ezer euróra kellene felemelni.
   László Csaba pénzügyminiszter a választási kampányban miniszterjelöltként még arról beszélt, hogy a bruttó árbevétel képezné az adó alapját. A tárca szakértői ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy ezenkívül még számtalan, nem árbevétel típusú jövedelme van egy vállalkozásnak. A vállalkozás bevételének számít egyebek között a banki, illetve a késedelmi kamat, kapott kártérítés, kötbér. A szakértői javaslat szerint az átalányadó választásának feltételéül az értékesítés nettó árbevételi összeghatárát szabnák meg, de az adó alapját az összes bevétel, illetve a kevésbé jövedelmező tevékenységeknél a bevétel meghatározott hányada szolgálná. Az adó mértékét - ami a szocialisták ígérete szerint nem lenne nagyobb a bruttó árbevétel 15 százalékánál - az adóalap nagyságához igazítanák.
   Az eva-t választók esetében a helyi iparűzési adózásra vonatkozó szabályokon is változtatni kellene. Célszerű lenne úgy módosítani a vonatkozó rendelkezéseket, hogy az átalányadózó vállalkozásoknál az iparűzési adó alapja is a vállalkozás összes bevétele legyen. Amennyiben az eva alapját és mértékét ágazatonként differenciálnák, a helyi adózás feltételeit is ahhoz kellene igazítani.

Dutka Noémi
(Népszava)