Türelmi idő
Nemcsak az OTP Bank Rt. múlt heti, első, nyilvánosnak álcázott jelzáloglevél-értékesítéséből
zárták ki a magánbefektetőket, hanem a további idei akciókból is, pedig
a jelzáloglevelek a hosszabb lejáratú állampapírokkal is versenyre kelhetnek.
A Földhitel- és Jelzálogbank Rt. (FHB) enyhe túlkereslet mellett
értékesítette e hét hétfői nyilvános aukcióján kétféle jelzáloglevelét,
a hat év múlva lejáró fix, illetve a tíz év múlva lejáró változó kamatozásút.
A 2008-ig évente 8,25 százalékos kamatot fizető 2,6 milliárd forintnyi
papírt mintegy 3,3 milliárd forint értékben keresték, végül az FHB csak
2 milliárdnyi jelzáloglevelet értékesített, a névértékhez viszonyítva 93,97
százalékos átlagárfolyamon, ami a kamattal együtt 9,67 százalékos éves
hozamnak felelt meg. Az időtartamukban a jelzáloglevelekhez leginkább közelítő
ötéves állampapírok referenciahozama múlt pénteken 8,80 százalék volt.
A 2012-ben lejáró változó, idén 9,25 százalékos kamatozású jelzáloglevelekből
2 milliárd forintnyi alig százmillióval nagyobb kereslet mellett kelt el,
97,58 százalékos átlagárfolyamon, így azok hozama is a kamatlábuk felett
van.
Az FHB-énál magasabb, 10,18 százalékos a kezdő kamata az OTP
Jelzálogbank Rt. szintén e hét hétfőtől szerdáig nyilvánosan árult, ugyancsak
2008-ban lejáró változó - a hat hónapos diszkontkincstárjegyek éves átlaghozamát
1,1 százalékponttal meghaladó - kamatozású, összesen azonban csak 100 millió
forint értékű jelzálogleveleinek. Évente változó, 9,98 százalékos induló
kamattal dobta piacra a HVB Jelzálogbank Rt. június 20-án 1,2 milliárd
forintnyi jelzáloglevelét.
Jelenleg e három pénzintézet - az FHB, valamint az OTP és
a HVB jelzálogbankja - bocsáthat ki jelzáloglevelet Magyarországon, zárt
körben vagy nyilvánosan. Jelzálogleveleket a bankok azért szoktak értékesíteni,
hogy az eladásokból összegyűlt pénzből lakáshiteleket nyújtsanak. Mivel
az állami költségvetés a jelzáloglevél-kibocsátásokat 10 százalékos kamattámogatással
díjazza, a magyarországi jelzálogbankok tevékenysége révén rendkívül olcsóvá
válhat magánszemélyek számára a lakáskölcsön. Az FHB-nál például jelzáloglevél-támogatással
évi 4,4 százalékot (2,9 százalék kamatot és 1,5 százalék kezelési költséget)
kell az új lakás vásárlására szolgáló, maximum 30 millió forintos, öt évre
felvehető hitel után leszurkolnia az adósnak, miközben a piaci kamatozású
és megkötések nélküli jelzáloghitel ennél 11 százalékponttal drágább.
Minél több jelzáloglevél talál vevőre, annál több kedvezményes
hitelnek lehet gazdája. A három bank eddig összesen 53 milliárd forintnyi
jelzáloglevelet értékesített Magyarországon - az FHB 42 milliárdot, az
OTP Jelzálogbank 6,5 milliárdot és a HVB Jelzálogbank 4,5 milliárdot -,
az idén azonban ezen a téren fellendülés várható. Legalábbis erre lehet
következtetni abból, hogy idén június 28-áig 1,3 milliárd forintjába került
az állami költségvetésnek a jelzáloglevelek kamattámogatása - tájékoztatták
a HVG-t a Pénzügyminisztériumban (PM) -, szemben a 2001-es egész éves 760
millióval, s bár a PM-ben 2000 decemberében még úgy számoltak, 2002-re
2,4 milliárd forint elegendő lesz, most 7 milliárd forintra taksálják a
végszámlát. Az OTP Jelzálogbank ugyanis már az idén szeretné kimeríteni
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által 2004 júniusáig jóváhagyott
100 milliárd forintos jelzáloglevél-kibocsátási keretét, ezért a múlt heti
jelképes indulást követően már e héten további 3,5 milliárd forintnyi papírt
kíván értékesíteni - mondta a HVG-nek Oszlányi Zsolt, az OTP Jelzálogbank
elnök-vezérigazgatója. Így tudja átvenni az anyabanktól azokat a hiteleket,
amelyeket az OTP Bank még azelőtt "jelzáloglevél-támogatásos"
feltételekkel, azaz kamattal és kezelési költséggel együtt 4,5 százalék
körül nyújtott, hogy bankjának engedélye lett volna jelzáloglevél-kibocsátásra.
A HVB Jelzálogbank pedig szeretné legalább megduplázni jelenlegi 4,5 milliárd
forintos állományát, de akár 10 milliárdig is hajlandó elmenni - mondta
Nagy Gyula főosztályvezető. Az FHB-nál viszont egy lépéssel előrébb tartanak,
Bozzai Rita igazgató tájékoztatása szerint már azon törik a fejüket, hogy
még az idén külföldön értékesítsenek jelzálogleveleket.
Valamennyi befektető számára az eddig kibocsátott jelzáloglevelekből
csak 30 milliárd forintnyi érhető el szabadon - azok, amelyeket az FHB
dobott piacra, e papírok ugyanis jelenleg a Budapesti Értéktőzsdén szerepelnek.
Forgalom azonban alig van belőlük, júniusban például egyetlen üzletet kötöttek,
s csupán 2 millió forintnyi jelzáloglevél cserélt gazdát, miközben állampapírra
például 61 tranzakció született, közel 50 milliárd forint értékben. Magánszemélyek
elsősorban csak közvetve birtokosai a jelzálogleveleknek, azok legszorgosabb
vásárlói ugyanis a befektetési alapok.
Szakértők szerint a jövő mégis a jelzálogleveleké, azok ugyanis
biztonságos befektetések, az állampapírok alternatívái, olyannyira, hogy
az ezeket az értékpapírokat már közel egy évszázada használó fejlett országokban,
például az Egyesült Államokban vagy Németországban, közel annyi fogy belőlük,
mint állampapírból - mondta a HVG-nek Bozzai Rita. Szerinte azoknak érdemes
jelzáloglevelet vásárolniuk, akik elsősorban ingatlannal fedezett, biztonságos,
vagyis alacsony kockázatú, de hosszabb távú, legalább ötéves befektetésben
gondolkodnak. A jelzáloglevelek visszafizetésére ugyan nincs állami garancia,
mint az állampapírokéra, s ez Bozzai tapasztalata szerint a kisbefektetőket
elriaszthatja, a mögöttük álló ingatlanfedezet azonban szavatolja, hogy
a jelzáloglevél-tulajdonos akkor is hozzájut befektetéséhez és annak kamatához,
ha a papírt kibocsátó hitelintézet nem tudná törleszteni adósságát. Az
1997-ben megalkotott, a jelzálogbankokról szóló törvény értelmében ugyanis
a jelzáloglevél-tartozás nem haladhatja meg a fedezetül szolgáló ingatlanok
piaci értékét.
Az, hogy mennyire biztonságos a jelzáloglevél, természetesen
a mögötte álló ingatlanok értékétől és forgalomképességétől függ. A fedezetek
meglétét vagyonőrként mindhárom magyarországi jelzálog-hitelintézetnél
ugyanaz a nemzetközi könyvvizsgáló cég, a PricewaterhouseCoopers Kft. ellenőrzi,
negyedévente. Emellett az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is őrködik a jelzálogbankok
tevékenysége felett, az FHB-t például az ÁSZ áprilisban közzétett jelentésében
arra figyelmeztette, hogy "jelzáloglevelei visszafizetéséhez hosszabb
távon nem minden időpontban nyújt fedezetet a jelzáloghitel-állományból
befolyó törlesztés, és ez időszakos fedezetlenséget jelenthet". Ez
azonban abból fakad, hogy a lakáshitelek maximum 35 éves lejáratúak, míg
a jelzáloglevelek legfeljebb 15 évesek lehetnek, nem szokás ugyanis az
államnál hosszabb időre értékpapírt kibocsátani, márpedig a jelenleg futó
leghosszabb magyar állampapír 2017-ben jár le. Vonzóvá teheti a jelzálogleveleket,
hogy hozamuk általában legalább fél-egy százalékponttal magasabb az állampapírokénál,
miközben kamatuk és árfolyamnyereségük adókulcsa 0 százalék, s a nyilvánosan
jegyzett, illetve a tőzsdén vásárolt jelzálogleveleket tőkeszámlára lehet
helyezni, ezáltal utánuk jelenleg személyijövedelemadó-kedvezménnyel járó,
úgynevezett adóhitelt is lehet igényelni.
A jelzáloglevelek iránti gyér lakossági keresletre hivatkozva
viszont a HVB és az OTP Bank jelzálogbankja egyelőre nem töri magát azért,
hogy magánszemélyek számára is közvetlenül elérhetővé tegye ilyen típusú
értékpapírjait: a HVB Jelzálogbank az év vége felé, míg az OTP Jelzálogbank
csak 2003-ban fogna a "valódi" nyilvános értékesítésbe. Hiába
hirdették meg tehát a múlt héten a nyilvános kibocsátást, Oszlányi szerint
csak októbertől vásárolhatnak más pénzintézetek és intézményi befektetők
- nyugdíjalapok, biztosítók, befektetési alapok - OTP-jelzáloglevelet,
addig a jegyzésnél az OTP-csoport tagjai elsőbbséget élveznek. Így lehet
állami támogatással felpumpálni az OTP-csoport nyereségét anélkül, hogy
ettől több forrás szolgálna lakáscélokra, mint amiért a kormány a jelzáloglevél-kibocsátásokat
támogatja.
Csabai Károly
(HVG)
|
