Bankbetét és életbiztosítás a sláger

Magyarországon csak minden harmadik háztartásnak van pénzügyi befektetése. És csupán a családok 3 százaléka vallja be, hogy 7 millió forintnál nagyobb a magánvagyona. Adatok a magyar háztartások befektetéseiről, befektetési hajlandóságáról a GfK Hungáriától.

   A GfK Worldwide a Wall Street Journallal karöltve kilenc nyugat-európai és három csatlakozásra váró országban készített felmérést a háztartások jelenlegi és tervezett pénzügyi befektetéseiről. A kutatás eredményei szerint a magyar háztartások 65 százalékának nincs befektetése. Ugyanez az arány Csehországban 55, Lengyelországban 62, a kilenc nyugat-európai országban pedig átlagosan 22 százalék.

A kutatás módszertana

   A felmérést a 3,8 millió magyar háztartást több szempontból (nem, életkor, iskolai végzettség, lakókörnyezet, háztartás havi nettó jövedelme) reprezentáló ezer fős mintán végezték idén márciusban, a háztartások pénzügyi döntéshozóinak megkérdezésével. A magyar kutatás része a brüsszeli székhelyű GfK Worldwide és a The Wall Street Journal Europe "Beruházási Barométer" elnevezésű, tizenkét - kilenc nyugat-európai és három csatlakozásra váró - országban végzett vizsgálatának.

A magasabb végzettségűek nyíltabban beszélnek

   A kutatás rákérdezett arra is, hogy a befektetéssel rendelkezőknek mekkora az ingatlanok nélküli magánvagyonuk. A megkérdezettek 29 százaléka nem válaszolt, 68 százaléka úgy vallott, hogy befektetéseinek értéke kevesebb, mint 7 millió forint, és csupán 3 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy 7 millió forintnál többet ér vagyona.
   Hétmillió forintnál nagyobb vagyonról a legtöbben a főiskolát, egyetemet végzettek körében vallottak: 7 százalékuk mondta azt, hogy befektetéseinek értéke meghaladja a 7 milliót, 80 százalékuk, hogy alatta marad, és az átlagnál jóval alacsonyabb, 13 százalék volt a körükben a válasz megtagadók aránya. (A nyugat-európai országokban a viszonyítási határ 14 millió forint, 50 ezer euró volt.)

Biztosítók példátlan sikere?

   Hogy mibe is fektetik pénzüket a magyar háztartások? A legnagyobb arányban a rövid lejáratú banki betéteket (18 százalék) és az életbiztosításokat (16 százalék) preferálják a hazai befektetők. A betétek uralma nem meglepő: ugyanez a tendencia érvényesül a másik két csatlakozásra váró országban és a nyugatiakban is. (A nyugat-európai országokban a háztartások 29 százalékának van egy éven belüli bankbetétje.)
   Az életbiztosítások magas, 16 százalékos aránya azonban meglepő: ugyanez az arány nyugaton csupán 11 százalék, Lengyelországban 4, Csehországban 6. Az adat vagy a hazai biztosítási szakma páratlan sikertörténetét jelzi, vagy azt, hogy az emberek igazából nincsenek tisztában azzal, miben is tartják pénzüket.

Lassan gyarapodunk

   A kutatás kiterjedt arra is, hogy az emberek mennyit költöttek az elmúlt, és mennyit kívánnak takarékoskodni az elkövetkező évben. A válaszadók 42 százaléka úgy nyilatkozott, hogy tavaly ugyanannyit költött, mint amennyit keresett, és csupán a háztartások 17 százaléka vallott arról, hogy növelte megtakarításait.
   A jövőbeli megtakarításokat illetően nem vagyunk túlzottan optimisták. A háztartások közel fele (48 százalék) úgy véli, hogy ugyanannyit takarít meg, mint az elmúlt egy évben, 13 százalékuk pedig arra számít, hogy kevesebbet tud félrerakni, mint tavaly.

(Figyelőnet)