Jövőre nő a nyugdíjjárulék

Jövőre két százalékkal nő a munkavállalók nyugdíj-biztosítási járuléka. A magánpénztári tagoknál a többlet az egyéni számlákat növeli majd, az állami szektorban pedig a tb kasszája gazdagodik. Szüksége is van erre a pénzre az államháztartásnak, mert a személyi jövedelemadóból mintegy 250 milliárddal kevesebb lesz a bevétele.

   Az eddig napvilágra került tervek szerint a munkavállalók által fizetendő nyugdíjbiztosítási járulék a jelenlegi 8 százalékról 10 százalékra emelkedik januárban. A nyugdíjpénztártagok a jelenlegi hat százalék helyett a jövőben bruttó fizetésük nyolc százalékát fizetik a nyugdíjkasszába, s továbbra is két százalékot a társadalombiztosítási (tb) nyugdíjalapnak.
    A kormány a választások során arra tett ígéretet, hogy a magánkasszákba fizethető tagdíj mértékét nyolc százalékra emeli. Ám a Pénzügyminisztérium szóvivője szerint arról nem volt szó, hogy ezzel együtt eltörlik a tb-alapba fizetendő kétszázalékos járulékot. A kétszázalékos tb-járulék-emelés mindenkit érint. Ez 40 milliárd forinttal növeli a munkavállalók tb-terheit.
   A többi közteher viszont csökken. Emiatt az államháztartási kiadásokat 520 milliárd forinttal kell visszafogni. Máté Dániel szóvivő az Inforádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a készülő szja-csökkentések következtében a büdzsé bevételei - így a lakossági terhek - mintegy 230-270 milliárd forinttal csökkennek. A kormány tervei szerint a jelenlegi 40 százalékos felső adókulcs csak a 2,4 millió forint feletti jövedelmet terhelné, az első 600 ezer forint 18 százalékkal adózna a jelenlegi 20 helyett, míg középső sáv terhelése 30 százalékról 25 százalékra mérséklődne.
   A kormány elképzelése szerint szintén januártól 33 százalékkal csökkenne a fix összegű egészségügyi hozzájárulás mértéke. Jelenleg havi 4500 forintot fizetnek az egészségbiztosítási alapba a munkáltatók minden egyes alkalmazottjuk után. Ez az adó jellegű járulék a tervek szerint 3000 forintra csökkenne, ami lapunk számítása szerint a tb-alapoknál 70 milliárd forintos bevételkieséssel járna. További bevételkieséssel okozhat az eva, az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetése. Pesszimista számítások szerint ez 2003-ban 40-50 milliárd forintos bevételkieséssel járna, ám ezt ellensúlyozhatja a növekvő adózási hajlandóság és a cégek házipénztárában lévő készpénz egyszeri adóztatásából származó bevétel.
   A kormány a múlt héten jóváhagyta a 2006-ig szóló középtávú makrogazdasági pályát, ennek részeként vállalta, hogy az államháztartás - EU-szabványok szerint számított - hiányát az GDP 6 százalékáról jövőre 4,5 százalékra mérséklik. Így az adókieséseken felül a hiányt további 244 milliárd forinttal tervezik csökkenteni, ami csakis kiadások csökkentése révén képzelhető el.
   Lapunk számításai szerint a költségvetés kiadásait jövőre 520-550 milliárd forinttal kellene csökkenteni ahhoz, hogy a államháztartási deficit a GDP 4,5 százalékára csökkenjen. Ez az összeg meghaladja a költségvetési kiadások 10 százalékát, ám a pénzügyi tárcánál nem kívánták kommentálni, hogy ekkora bevétel-, illetve kiadáscsökkentést miből gazdálkodik ki az állam.
   Az Orbán-kormány 1998-ban fagyasztotta be először - az akkori közlés szerint csak egy évre - a magánpénztári járulékkulcsot 6 százalékon, s egyben egyről kettő százalékra emelte az állami nyugdíjpillérbe kerülő járulék mértékét. Az 1998-ban startoló nyugdíjreform szerint ebben az évben a pénztártagok hét százalékos egyéni tb-járulékából hat százalékot a nyugdíjkasszába kellett fizetni. A tervek szerint a következő két évben egy-egy százalékponttal emelkedett volna a magánpénztári járulékarány, hét, illetve nyolc százalékra, miközben nem változott volna a fennmaradó egyszázalékos, az állami nyugdíjalapba áramló részesedés.
   Az előző kormányzat járulékbefagyasztása ezeket a terveket gátolta meg, amivel ekkor 11 milliárd forinttal károsított meg mintegy egymillió pénztártagot - mondta lapunknak Bauer Tamás volt szabaddemokrata képviselő. Miután a parlament megszavazta a javaslatot, a szabaddemokraták emiatt az Alkotmánybírósághoz (AB) fordultak, mivel szerintük szerzett jogok sérültek. Majd a következő évben ezt újra megtették, hiszen a járulékbefagyasztást a ciklus zárultáig véglegesítette az Orbán-kormány - mondta. A járulékbefagyasztás ugyanis tovább károsította a pénztártagokat.
   Az AB az eltelt több mint három és fél év alatt nem hozott döntést. Úgy tűnik, a tagok már hiába is várnák ezt a pénzt a saját egyéni számlájukra, mert az alkotmánybírók csak hatályos jogszabályokkal foglalkoznak. Ha megváltozik a jövőben a törvény, akkor a beadvány sorsa is eldől, tehát ilyen módon már nincs remény az esetleges "kárpótlásra".

(Magyar Hírlap)