Kisebb lakásokat építenek

Aktívak az építtetők, derül ki a statisztikai adatokból, amelyek jelentős növekedésről számolnak be a lakásépítések területén.

   Egyre több kis otthon épül, ami nem kedvez a lakásállomány struktúrájának, hívta fel a tendenciára a figyelmet a napokban Csabai Lászlóné kormánymegbízott. A statisztikai adatok szerint az év első felében tízezer új otthon használatbavételére adtak engedélyt a hatóságok. Ez önmagában kedvező adatnak tűnik, hiszen a fővárosban több mint 50 százalékkal nőtt a lakások száma az egy évvel korábbi állapotokhoz képest, s a többi városban is meglehetősen aktívak voltak az építtetők. Az alapterület tekintetében azonban arányeltolódás figyelhető meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az értékesítésre szánt, többlakásos épületekben lévő, kis alapterületű otthonok irányába mozdultak el az igények. A 80 négyzetméteresnél kisebb lakások száma 46 százalékkal nőtt a 2001. első félévihez képest. Különösen figyelemre méltó, hogy ezen belül több mint kétszeresére emelkedett az egészen kicsi, azaz 40 négyzetméter alatti otthonok száma. A 80 négyzetméteresnél nagyobb lakások állománya mindössze hat százalékkal bővült.
    A négymilliós hazai lakásállományhoz képest egyelőre nem tűnik túlzottan aggasztónak, hogy megszaporodtak az apró lakások - vélekedik Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda ügyvezető igazgatója. A fizetőképes kereslet határozza meg az igényeket, így nem meglepő az arányeltolódás. Azok is most vásárolnak lakást, akiknek valójában nem most van szükségük új otthonra. Sokan ugyanis úgy kalkulálnak: ki kell használni a rendkívül kedvező hitellehetőségeket, mert lehet, hogy később ilyenre már nem lesz mód. Varga Dénes szerint ezen okfejtés nyomán nem kicsi azoknak a száma, akik tényleges igényeikhez képest előbbre hozzák a lakásvásárlást, nem várják meg, amíg anyagilag is jobban állnak. Ez azonban azt is jelenti, hogy szerényebb pénztárcával vágnak bele a lakásépítésbe, így kényszerűségből jó néhány négyzetméterről lemondanak. A szakember szerint a megoldást az hozza el, ha stabilizálódik a támogatási rendszer, s az építtetők biztosak lehetnek abban: nyugodtan kivárhatják, amíg a tényleges igényük időszerűvé válik, később sem járnak rosszul.
   A felvehető hitel határozza meg mostanában a lakások méretét - állítja Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének elnöke is. Szerinte az átlagpolgár anyagi ereje 1,5-2 millió forintos hitel törlesztésére futja, ami azt jelenti, hogy legfeljebb tízmilliós lakásban „gondolkodhat”. Egy-két évig még nem jelent veszélyt, ha folytatódik a kislakás-építési tendencia - szögezte le az elnök. Hosszú távon azonban mindenképpen az lenne az egészséges, ha egy személyre legalább 22-26 négyzetméter jutna. Nálunk ez jelenleg inkább az alsó határhoz közelít. Ha tartósnak bizonyulna az eltolódás, nem tudnánk felzárkózni az Európában kívánatosnak tartott arányokhoz - figyelmeztetett.
   Az Európai Unióban erős szóródás figyelhető meg a lakások méretében. A skandináv országokban az átlagos méret közelebb van a 200 négyzetméterhez, mint a 100-hoz. Ausztriában viszont kisebb az átlag, mint nálunk, ahol 98-100 négyzetméter ez az érték. Pusztán az évente épített lakások alapterületét nézve nem állunk rosszul az összehasonlításban - hívta fel a figyelmet Varga Dénes -, de az már nem kedvező, hogy az átlag két szélsőségből adódik: a nagyméretű családi házakból és az egészen kicsi lakásokból. A szakember szerint az optimális az lenne, ha az átlag „összehúzna”, azaz kisebb családi házak épülnének, de legalább 68-70 négyzetméteresre növekedne a többlakásos házakban lévő otthonok alapterülete.

Bisztricsány Júlianna
(Világgazdaság)