Infláció felett nőhetnek a hatósági árak

Biztos, hogy a tervezett inflációnál nagyobb mértékű drágítást is engedélyez majd a kormány jövőre ott, ahol befolyása van az árakra - ez derül ki a kabinet hosszú távú gazdasági stratégiájából. Az emelések gátja az inflációs cél: számításaink szerint átlagosan hétszázalékos drágítást lehet elfogadni ebben a körben. A politika is határt szab azonban: a gazdaságilag szükségesnek tartott drágítások az ellenzék bírálatát válthatják ki.

    Minden kormányzati szereplő elzárkózik attól, hogy bármi konkrétat is mondjon a jövő évi központi áremelésekről. A pénzügyi tárca hivatalos álláspontja szerint a kormány a középtávú gazdasági stratégiában kifejti, milyen árpolitikát kíván folytatni. Márpedig az Európai Uniónak is megküldött tervezetben alig esik szó a hatósági árakról. Pusztán annyi olvasható róluk, hogy az uniós csatlakozásig folyamatosan egyre kisebb mértékben emelkednek majd, és a belépés miatt nem kell jelentősebb drágulással számolni.
   A dokumentum jóval óvatosabban fogalmaz, mint az elfogadását előkészítő anyagok. Ezek egyike - amely a Fidesz alelnökéhez, az ex pénzügyminiszter Varga Mihályhoz szivárgott ki pár hete - kimondta, hogy a közlekedés, a vízgazdálkodás és az energia területén a jövőre tervezett inflációnál magasabb áremelésre lesz szükség.
   Az anyag nyomán kialakult politikai vihar nyomott hagyott a végleges dokumentumon, amelyben "a hatósági árak emelése" mondatrész nem is szerepel. Igaz, kiolvasható belőle az, hogy a kabinet valóban az átlagos inflációnál nagyobb mértékű áremeléseket tervez.
   Az unió számára készült stratégiából arra is következtetni lehet azonban, hogy a hatóságilag szabályozott árak (ezek a közlekedési tarifák, az energiaárak, a vízdíjak és a jövedéki adóemelésből adódó drágulások) átlagosan hét százalékkal növekedhetnek jövőre. A cél ugyanis 5,5 százalékos infláció elérése 2003-ban, és a dokumentum leírja, hogy a piaci árak várhatóan négy százalékkal emelkednek a következő évben.
   Máté Dániel, a pénzügyi tárca szóvivője azt mondta: a minisztériumban most is készülnek a számítások a hatósági árak jövő évi emeléséről. Hangsúlyozta azonban, hogy a középtávú gazdasági stratégia korlátot szab az emeléseknek, hiszen elsődleges célnak tartják az infláció csökkentését. Ezért ha az év végén kiderülne, hogy a piaci árak a számítottnál gyorsabban növekednek jövőre - mondjuk az olajár növekedése miatt -, akkor a hatósági áremelések lesznek visszafogottabbak.
   A dokumentum leírja: "piacgazdaságban követelmény, hogy a hatósági árak tükrözzék a ráfordításokat". Ez pedig - a közlekedési vállalatoknál eddig szükséges támogatások visszafogásának szándékával együtt - az "adminisztratív árkorlátozások körének fokozatos szűkítését, és a korlátok enyhítésének szükségességét veti fel".
   Az elmúlt négy évben a hatósági árakat mindig az alultervezett inflációnak megfelelően engedte emelni a kabinet. Ennek következménye az érintett vállalatok gazdálkodásában jelent meg. A Volán-vállalatok nem tudták fejleszteni a buszparkjukat, a MÁV veszteségesen gazdálkodott, növelte adósságát, és szintén elhalasztotta a fejlesztéseket, a Mol-nak jelentősen csökkent a nyeresége, a Magyar Villamos Műveknek (MVM) is 50 milliárdos kiesést hozott az áramáremelések visszafogása, a Magyar Posta idei, milliárdos veszteségében is jelentékeny a szerepe annak, hogy a cég nem emelhette az inflációnak megfelelően a tarifáit. Az eredmény jelentős kormányzati támogatás lett. A MÁV az idén 70 milliárd forintot kapott - ennek egy része a diák- és nyugdíjaskedvezmények kompenzációja -, ám 100 milliárdnyi adósságát is átvállalta a kormány. Az MVM az idén 50 milliárd forintot kér a költségvetésből, ám kérdés, hogy lesz-e erre pénz a büdzsében. A Volán-társaságok pedig az elmúlt hetekben kaptak 500 millió forint támogatást a fejlesztésekre, e nélkül nem tudták volna lecserélni a teljesen elöregedett buszokat sem.
   A középtávú gazdasági stratégia most azt mondja ki, hogy ezeknek a támogatásoknak a csökkentésére van szükség. Ennek ára a nagyobb mértékű áremelés lehet.

(Népszabadság)