Közalkalmazottak: kinek mennyi?

A közalkalmazottak nagy részét meglepetés éri, ha ötven százalékkal több fizetésre számít az októberi borítékban. A kormány az emelést ugyanis nem a valóságos keresetek, hanem a fizetéseket meghatározó bértábla tételei alapján kalkulálta - írja a Népszabadság, amely a dunaújvárosi kórházban is "járt".

   A következő napokban derül ki, hogy a közalkalmazottak közül kinek mennyivel lesz vastagabb a fizetési borítékja októberben. Az intézmények létszám- és bérfelmérései alapján csak most lehet pontosan meghatározni, hogy egy-egy munkáltató mekkora összeget fordíthat az emelésre. A kormány ugyanis a száznapos programjában vállalt 50 százalékos közalkalmazotti béremelésre fordítható keretet a régi és az új bértábla alapilletményének különbségéből kalkulálta, és ezt a pénztömeget kell most leosztani egy-egy intézményhez.
   A közszférában érzékelhető feszültség egyik okozója, hogy a bérrendezésnél az intézményi menedzsmentnek alkalmazkodnia kell az új közalkalmazotti bértábla fizetési kategóriáihoz is. A szakértők szerint az is hozzájárul az elégedetlenséghez, hogy e szférában nem fix összegű a fizetés, a pluszfeladatok, túlórák is megjelennek a keresetben, márpedig a borítékban csak az alapilletmény és a szorosan ehhez kapcsolódó jövedelemelemek emeléséből származó többletbér jelenik meg.
   Az összeg elosztásának elvei szerint valamennyi érintettnek el kell érnie az új bértábla által megszabott alsó fizetési határokat. Így ha az 50 ezer forintos fizetési kategóriába tartozó alkalmazott most a 75 ezer forintos besorolásba kerül, noha eddig is tízezer forinttal többet kapott munkájáért, most az átlagos emelésre nem, csak a jelenlegi keresete és az új besorolása közötti különbségre számíthat.
   A bérrendezést a kormány azért kötötte össze az új közalkalmazotti bértábla bevezetésével, mert szerinte a régi nem követte a valóságban kifizetett béreket. Az új minimálbér bevezetése óta a közalkalmazottak közül senki sem keresett kevesebbet 50 ezer forintnál, függetlenül attól, hogy a jövedelmeket meghatározó hivatalos bértábla legalacsonyabb fizetési kategóriája 25 ezer forint maradt. Mivel mindenkinek ötvenezerre kellett kiegészíteni korábbi bérét, ezért előfordult, hogy az udvari takarító éppannyit kapott, mint a szakképzett ápolónő. A mostani változás egyik fontos céljának tartják a bérfeszültségek enyhítését.
A most bevezetett bértábla erőteljesen jutalmazza a képzettséget és a szaktudást: a diplomások az átlagos emelésnél 10-20 százalékkal is többet kapnak októbertől. A pályakezdő diplomások garantált illetménye legalább havi százezer forint. Az illetménytábla ilyen széthúzásához szintén az ötvenszázalékos emelésre biztosított összegeket kell felhasználni. A korábban kalkuláltnál rosszabbul járnak a vállalkozó háziorvosok, akik bruttó átlag 100-120 ezer forintra számítottak. Ehelyett átlagosan csak 82 400 forintot kapnak, ami 62 ezer forintos bérből, illetve 32 százalékos járulék összegéből adódik.
   A lapunk által megkérdezett kórházigazgatók egyike sem tudta még, hogy összegszerűen pontosan mennyit oszthat szét dolgozói között. Ajkay Zoltán, a kórházszövetség korábbi elnökének tudomása szerint az intézmények átlagosan a korábbi bértömegük 52-57 százalékát kapják. Ebből az alapbért, valamint az ahhoz kötődő pótlékokat kell emelniük. Viszont most biztosan nem nőnek a vezetői, a munkahelyi, az intenzív ápolói pótlékok. Hozzátette: saját kórházában, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben eddig az orvosok és a nővérek bére között kétszeres különbség volt, most ez háromszorosra nő. Úgy tudja, 60-70 százalékkal kapnak majd többet a gyakorlattal rendelkező diplomások. A kórház dolgozóinak döntő többsége megkapja az átlagot, és körülbelül 10 százalékuk csak adókedvezményben részesül. A betegágy mellett dolgozó ápolónők, noha nem minden esetben illetné meg mindegyiküket, 40-50 százalékos bértöbbletet kapnak. Biztosan nem járnak jól azonban a fiatal segédmunkások, műtősfiúk, a konyhák, mosodák alkalmazottai.
   A dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórházban a három műszakban dolgozó ápolók az átlagos emelésen kívül további ötszázalékos többletre is számíthatnak. Azok az orvosok, akiknek a bérbesorolása a minimumon volt, szeptembertől átlagosan 79 százalékkal magasabb fizetést kapnak. Orosházán a diplomások bére átlagosan 51,2 százalékkal növekszik. Itt a fizetésemelésen kívül pozitívan befolyásolja majd az orvosok helyzetét, hogy a kórháztulajdonos önkormányzat komoly összeget különített el az év végéig a bérükre. Így minden orvos 25 ezer forinttal többet kap annál, mint ami a besorolása szerint megilleti. Ez a tulajdonosi magatartás azonban nem mindenhol jellemző. Kovács Ágnes, a kórházszövetség elnöke elmondta, hogy több megyei önkormányzat jelezte a gyógyító intézményeinek, hogy csak az új tábla besorolása alapján emelhetik a béreket.
   Vadász Jánostól, az új bértábla kidolgozóinak egyikétől megtudtuk, munkájukban szem előtt tartották azt a szakszervezeti követelést, hogy a mindenkori minimálbér és a közalkalmazotti legkisebb bér legyen azonos összegű. Követelmény volt, hogy váljék egységessé a közalkalmazotti bérrendszer. Korábban ugyanis más bért adott a pedagógusnak, a könyvtárosnak, az orvosnak vagy a szociális munkásnak. A könyvtárakban, múzeumokban, levéltárakban, művelődési otthonokban köztudomásúan szintén alacsony keresetű dolgozók átlagos béremelése 60 százalékos lesz. Lesznek olyan intézmények is, így a sok diplomást alkalmazó Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Levéltár, a Magyar Művelődési Intézet vagy az Országos Széchényi Könyvtár, ahol a 70-80 százalékot is eléri a keresetnövekedés. Ez az átlagon felüli bérfejlesztés indokolt volt, mert az itt dolgozó szakemberek bruttó fizetésének havi átlaga nem érte el a 62 ezer forintot.

Danó Anna, Kun J. Erzsébet
(Népszabadság)