Kényszervállalkozók - napjaik meg vannak számlázva
Alapjaiban rendezheti át a hazai munkaerőpiacot a törvénymódosítás, mely
a színlelt szerződések kiszűrését szolgálná. A jelenlegi helyzet tarthatatlan
- ebben teljes az egyetértés, de a kiútról eltérően vélekednek az érintettek.
A kormányzat A munka törvénykönyvének módosításával szeretné
elérni, hogy a klasszikus munkaviszonyban dolgozókat ne lehessen vállalkozásba
vagy megbízási szerződés megkötésére kényszeríteni. Az érdekképviseletek
egy része a munkáltatói terhek csökkentésében látja a megoldást, mások
a hatékony ellenőrzésre esküsznek. Az érintettek száma több százezerre
tehető.
Érintettek
A szaktárca szerint különösen a feldolgozóiparra, a szűk értelemben
vett szellemi munkakörökre jellemző a "költségkímélő" színlelt
szerződés alkalmazása, de alig van olyan biztonsági őr vagy biztosítási
ügynök, aki ne vállalkozóként dolgozna. Számukra nincs garantálva a fizetett
szabadság és betegállomány. Védetlenek az elbocsátás ellen, és szinte szóba
sem kerül a végkielégítés.
Az legyen, ami
Az őszre tervezett törvénymódosítás célja, hogy a munkakör,
a munkabér és a munkahely megnevezését tartalmazó szerződéseket automatikusan
alkalmazotti jogviszonynak minősítsék - fejtette ki Kiss Péter a Magyar
Hírlapnak. A munkaügyi és foglalkoztatási miniszter szerint teljesen világossá
kell tenni, hogy mikor és milyen munkaviszony minősül alkalmazásnak. Emellett
a szaktárca bízik abban, hogy a tervezett járulékcsökkentés is a kívánt
irányba fogja "terelni" foglalkoztatási szokásokat.
A munkaadói terhek csökkentésének fontosságát hangsúlyozta
a FigyelőNet kérdésére Csomor Gábor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos
Szövetségének ügyvezető igazgatója is, aki szerint kívánatos az egyenlő
feltételek kialakítása. Csomor új jogi fogalom bevezetését tartja szükségesnek:
"A vállalkozók és a munkavállalók csoportja mellett ki kellene alakítani
az önfoglalkoztatók kategóriáját is, úgy, ahogyan ez például Németországban
működik. Ha a kormány elfogadná a VOSZ erre irányuló javaslatát, az az
uniós csatlakozás során is előnyös lenne hazánkra nézve."
Kinek mi jó
Lőrik Erzsébet, a FigyelőNet munkajogi szakértője arra hívja
fel a figyelmet, hogy gyakran szó sincs kényszerről a munkavállalóval szemben
- a szabadabb költségelszámolás sokszor számára is vonzóbb, mint az alkalmazotti
viszony. Egyre többen saját feladatuknak érzik, hogy gondoskodjanak biztonságukról,
felkészüljenek egy esetleges betegséghez vagy az elbocsátáshoz kapcsolódó
anyagi bizonytalanságra - így könnyebben lemondanak az alkalmazotti viszony
előnyeiről. "Azt sem szabad elfelejteni - mondja a szakértő -, hogy
vannak olyan típusú munkák, amelyek valóban nem felelnek meg a munkaviszony
követelményeinek. Mindezek mellett persze támogatom a minisztérium törekvését,
hiszen jogos igény, hogy tisztázódjék a dolgozók helyzete."
A szabályozás során - mondja Lőrik Erzsébet - olyan feltételeket
kell megfogalmazni, melyek teljesülése esetén a munkaviszony mindenképp
alkalmazotti jogviszonynak számít. Így érdemes megvizsgálni, hogy megegyezik-e
a munkavégzés helye és a munkaadó cég telephelye, mennyire kötött a munkavégzés
ideje, illetve változatlan-e a munkakör. Elemzők szerint az is fontos kérdés
lehet, hogy a munkavállaló szellemi és fizikai termékeinek kizárólagos
felhasználója-e a munkaadó.
Egyetértés
A legnagyobb ellenzéki párt kíváncsian várja a részleteket.
Őry Csaba, a Fidesz gazdasági kabinetjének tagja a FigyelőNet kérdésére
a konszenzusos megoldás fontosságát hangsúlyozta. A volt politikai államtitkár
szerint nem "világmegváltó" ötletekre van szükség, hanem arra,
hogy a különböző érdekcsoportok képviselői leüljenek egymással tárgyalni,
és együtt dolgozzák ki, miként lehet a valóban megkérdőjelezhető, színlelt
vállalkozási formák kérdését megoldani.
A specializálódásé a jövő
A probléma nem annyira jogalkotói, mint inkább jogalkalmazói
megoldást igényel - fogalmaz Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok
Országos Szövetségének alelnöke, aki szerint szükség van a törvényi háttér
"csiszolására", ezért a minisztérium törekvése támogatást érdemel.
"Általánosságban a világ a munkamegosztás kiszélesedése, a specializálódás
felé tart - vetette fel a kérdés egy másik aspektusát a FigyelőNet kérdésére
Rolek Ferenc -, így egyre több cég csupán az alaptevékenységére koncentrál,
az ehhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet pedig külső vállalkozásoknak
adja ki. Ezek esetében szó sincs kényszerről."
Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy milyen hatást
válthat ki rövid távon a törvénymódosítás. Lőrik Erzsébet szerint a multikra
eddig sem volt jellemző az ilyen típusú, "számlás" foglalkoztatás,
inkább a kisebb cégeket érintheti a dolog, ám ebben a szférában olyan intenzív
a munkaerő áramlás, hogy nehezen tudják majd számszerűsíteni a törvénymódosítás
hatását. Filló Pál, az országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának
szocialista alelnöke egy esetleges elbocsátási hullám veszélyét látja ugyan,
de álláspontja szerint hosszú távon mindenképpen a tisztességes foglalkoztatásnak
kell előnyt élveznie.
Tóth Csaba
(fn.hu)
|
