Internethajó: internet, ha jó

Az informatikai tárca az internethasználó vállalkozókat, az oktatási minisztérium a diákságot kecsegteti jelentős kedvezményekkel. DO-summázat az Internethajó nyalomaszádjáról.

   Aligha véletlen - és ügyes politikai húzás -, hogy egy, a média által agyon-, egészen pontosan túlreprezentált eseményen, a Médiahajó programján beszélt a két érintett tárca első embere a magyar internetezőket - szabatosan: az információs társadalmat - érintő és kecsegtető kedvezményekről. A cél, ha esetleg a DO Informatikai és Közhangulati Főfelelősét kérdezik, ezzel együtt imponáló: valamilyen formában javítani kéne a (ma még valóban siralmas) magyar informatikai eszközellátottságot, valamint az internethasználat mutatóit.
   Közbevetés, Csepeli György nyomán: a központi akarat kevés. Először azt kéne elérni, hogy a DO redakciójába ne telefonon - nota bene levélben! -, vagy, brrr, faxon érkezzen az információ olyan helyekről, ahol már van lehetőség e-mail küldésére - mert különben tovább élünk a gyanúperrel, miszerint az ilyes helyeken még mindig a bólogatókutya és a nippek elhelyezését szolgálja a monitor. Keményen hangzik? Kemény a helyzet is: éppen az említett eseményen hivatkozott Kovács Kálmán informatikai és távközlési miniszter arra a felmérésre, amely szerint hazánk mind az EU-átlaghoz, mind a régiónkba tartozó országokhoz képest a jelentősen elmarad a tizenhat-tizenhét százalékos gépellátottsági és a mindössze hat (!) százalékos internet-penetrációs mutatójával. Az utóbbira pár adat: EU - negyven százalék; USA - hetvenkét százalék; Dánia: hetvenhárom százalék. A bányabéka valaga fönt van, ez az igazság.
   Az Internethajón rendezett informatikai kerekasztal során Kovács Kálmán több fontos - és számon kérhető/kérendő - ígéretet tett. Mint elmondta, a jövő évi adókedvezmények információs társadalmat érintő csomagja lehetővé teszi a fent említett eszközellátottsági és nethasználati mutatók jelentős javítását. A miniszter szerint a gépekhez és a világhálóhoz való hozzáférés segítése és ösztönzése hozhat áttörést, s mindkét területen jelentős kedvezmények várhatók. A vállalkozók jövő évtől leírhatják adójukból a távmunkára használt gépek és az világhálóhoz való hozzáférés díját, a szélessávú internetet fejlesztő cégek pedig a költségek ötven százalékát vonhatják le az adójukból. A minisztérium törvényjavaslata szerint a társasági törvény hatálya alá eső vállalkozások két év alatt elszámolhatnák a megvásárolt számítástechnikai eszközök teljes beszerzési értékét (az eddigi három helyett), továbbá a munkaadó mentesülne a munkavállaló számára otthoni használatra biztosított számítógép személyi jövedelemadója alól. Ha a most belengetett ígéretek kiállják a valóság királyvizének próbáját, akkor - és erre is utalt a szaktárca birtokosa - az otthoni gép- és internethasználók köre jelentősen bővülhet. Ugyanezt a célt szolgálja a tervezet azon passzusa, amely alapján már jövőre lehetővé válhat, hogy a vállalkozástól távmunka céljára bérelt vagy lízingelt eszközök és a világháló elérésének díját a munkavállaló levonja a személyi jövedelemadóból.
   A kormányzati tervek között preferált terület a széles sávú internetelérés elterjesztése, hangzott el a tanácskozáson, ez pedig a kábelhálózat-fejlesztők és -átalakítók adókedvezményben részesítésével valósulhat meg. E beruházások ötven százalékát írhatják le adójukból az ADSL- vagy kábeles szélessávú hálózatot fejlesztő cégek - amennyiben hárommilliárd forint felett valósítanak meg fejlesztéseket három-öt év alatt. (Még csak borítékolhatjuk, a multik eme, alig leplezett előreengedése a piacon mekkora ricsajt generál a hazai, milliárdos fejlesztési kapacitással nem rendelkező, de a szélessávú hálózat fejlesztésére zászlót bontott vállalkozások körében. Jóslatunk: nagyot.)
   A harmadik kedvezményi kör - mármint szigorúan az adó területén -, hogy az egyéni vállalkozókra és őstermelőkre is kiterjesztik azt a lehetőséget, hogy az internethasználati díj harminc százaléka, azaz legfeljebb évi hatvanezer forint leírható lesz az adóalapból.
   Alig várjuk.
   Az üzleti szféra DO által is várt-remélt internetesítése - valamint az adókedvezmények Kánaánja - mellett az informatikai ismeretekre és a tartalomfejlesztésre is hasonló figyelmet kell fordítani. Ez utóbbi tényezőket már Magyar Bálint oktatási miniszter hangsúlyozta a tanácskozáson. S bár a szívünkből beszélt, azt megint felemlítenénk, hogy az ismeretterjesztést nem adják ingyen, a tartalomfejlesztés is pénzbe kerül. Mi már csak tudjuk. Ezért örömteli momentum, hogy a szakminiszter forrást is ígért: a végzős középiskolások ECDL informatikai jogosítványának vizsgadíját az állam állja, s a felnőttképzés költségeinek harminc százaléka - ismét csak: maximum hatvanezer forint - is leírhatóvá válik az adóból. És újraindul a Sulinet-program is, ha igaz, évi húszezer géppel és a mostani - hát magunk között szólva igencsak lassúcska - internet-elérés helyett széles sávon bonyolítva. És még valami: a háztartások "diákkedvezményben" részesülnek azáltal, hogy - informatikai beruházás címszóval - nem csak a pedagógusoknak, oktatóknak, hanem az iskoláskorú gyereket nevelő szülőknek is elszámolható lesz vagy a számítógép-vásárlás, vagy az internethasználat díja: a varázsszám itt is az évi hatvanezer forint - ennyi a plafon.

Ny. Zs.
(Dunaújváros Online Hírek)

Hajólap
Informatikai tárca a weben
Oktatási tárca a weben