Keresőprogram
A Hónig-anyag ugyanúgy összevonással operál, mint a Pomázi-féle, ám ezúttal
nem hallatta hangját az önkormányzat, sőt az MSZP-többségű képviselő-testület
felhatalmazást adott a polgármesternek, hogy szavazza meg a javaslatot
- olvasható a HVG Dunaferr-ről szóló írásában. .
Bár a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. (DDV) új menedzsmentje 10 milliárd
forint alá szorította a likviditási válságba került cég korábban 15-20
milliárdra taksált államimentőöv-igényét, a fő tulajdonos Állami Privatizációs
és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) hezitálni látszik. A vagyonkezelő szervezetnek
ebben a pillanatban egyetlen állami cég veszteségrendezésére sincs pénze,
a jövő évi üzleti terv és a privatizációs koncepció pedig még most alakul.
Ilyen körülmények között nem váratlan, hogy az ÁPV Rt. kérésére
felfüggesztették a DDV múlt pénteki rendkívüli közgyűlését, elhalasztva
ezzel a döntést a menedzsment által kidolgozott stabilizációs és fejlesztési
koncepcióról. A tulajdonosok mindössze arról határoztak, hogy az eddig
kilenctagú igazgatóságba beválasztották az ÁPV elnökhelyettesét, Vásárhelyi
Istvánt, valamint Angyal Ádámot, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási
Egyetem tanárát.
Pedig az idő erősen szorítja a saját tőkéjének háromszorosa
erejéig eladósodott, havi 600 millió forint kamatot nyögő Dunaferrt. A
céget összesen mintegy 70 milliárddal hitelező bankok ugyanis októberig
adtak haladékot az elfogadható garanciákat tartalmazó koncepció kidolgozására.
A hitelállomány - bár felhalmozódása többéves folyamat eredménye, s részben
a stratégiai holding nyolcvan leányvállalattal bonyolított belső forgalmának
többletfinanszírozási igénye magyarázza - növekedése az elmúlt két évben
gyorsult fel. A vasművet 1996 és 2000 között kezelő, az akkori menedzsmentből
alakult Acél-XXI. Kft.-től ugyanis még 40 milliárdos hitellel vette át
a cégcsoportot a Fidesz-közelinek elkönyvelt vezetés (HVG, 2001. február
24.). A Dunaferr számításai szerint beavatkozás nélkül a csoport a tavalyi
brutális, 8,6 milliárd forintnál is nagyobb, 14,2 milliárdos veszteséget
produkálhat.
Ehhez képest merésznek tűnik a Hónig Péter elnök-vezérigazgató
vezette menedzsment terve, amely a következő két évben nullszaldós eredménnyel
kalkulál, s a kivitelezéshez mintegy 3 milliárd forint pénzügyi segítséget
kér az államtól a jövő évre. Ezen felül 2003-2005 között 6 milliárdos támogatást
igényelne a Dunaferr átszervezése nyomán felszabaduló munkaerő foglalkoztatásának,
átképzésének megoldása. Azonnal megkezdené ugyanis a menedzsment az áttekinthetetlen
szervezet átalakítását: összevonnák az alaptevékenység szempontjából kulcsfontosságú
társaságokat, és megválnának az alaptevékenységhez közvetlenül nem szükséges
részesedésektől és eszközöktől. Hónig gyorsan lezavarná az eladásokat:
az idei mérlegben eszköz-, illetve üzletrészeladásból 3,3 milliárd, jövőre
1,6, azután 0,6 milliárd forintnyi rendkívüli bevételt tervez.
Vagyis lényegében leporolták a Fidesz-érában vezérigazgató-helyettessé
avanzsált Pomázi Csaba összevonási elképzelését, nyakon öntve a The Boston
Consulting Group Kft. még ugyancsak az előző vezetés által megrendelt tanulmányával
(HVG, 2002. június 29.). A tanácsadó cég áramvonalasított, operatív holdingstruktúrát,
valamint a privatizáció előkészítését javasolta. Pomázi a DDV-be akarta
olvasztani az Acélművek Kft.-t, a Kereskedőház Kft.-t és a Központi Beszerzési
Kft.-t, amitől több mint 100 milliárd forintnyi belső forgalom, illetve
a forgalmi adó megtakarítását remélte (HVG, 2002. február 9.). Az akkori
ÁPV-vezetés azonban végül elvetette a javaslatot, miután a dunaújvárosi
önkormányzat lényegében megvétózta a tervet. Az alaptevékenységhez kapcsolódó
veszteséges cégek összevonása ugyanis egyet jelentett volna a holding központjában,
a DDV-ben 15 százalékkal rendelkező önkormányzat vagyonrészének leértékelődésével.
Bár a Hónig-anyag ugyancsak összevonással operál, ezúttal
nem hallatta hangját az önkormányzat, sőt az MSZP-többségű képviselő-testület
múlt csütörtöki ülésén felhatalmazást adott Kálmán András polgármesternek,
hogy szavazza meg a javaslatot. A kisebbségi tulajdonos egyébként mindössze
egy 15 oldalas "kivonatot" kapott stabilizációs koncepció gyanánt,
amiből nem derül ki, hogy például hány főt érint a cég átszervezése, vagy
milyen társaságoktól, üzletrészektől kíván megválni a menedzsment. A képviselőtestület
azonban nem kért bővebb információt, csupán azt kötötte ki, hogy az ÁPV,
illetve a kormány a helyhatóság által elkészített kistérség-fejlesztési
programmal együtt tárgyalja meg a koncepciót. Ez olyan infrastruktúrafejlesztéseket
- M6-os autópálya, Duna-híd, Dunaújvárost Veszprémmel összekötő M8-as,
illetve a dunai kikötőhöz kapcsolódó logisztikai központ - tartalmaz, amelyek
más befektetőket vonzanak a térségbe, és felszívhatják a DDV-ben feleslegessé
váló munkaerőt. Dorkota Lajos, a helyi Fidesz hangadója szerint azonban
a kormány "megfelezett" sztrádaprogramjában ezek a beruházások
csak 2006-ban vagy még később készülnek el, így megoldatlan lesz a munkaerő
elhelyezése. A DDV menedzsmentje ugyanis 2005-ig szeretné "optimalizálni"
a létszámot.
Az önkormányzati választások árnyékában óvatosan viselkedő helyi politikai erőknél érzékenyebben reagált a vasmű két szakszervezete, amelyek beleszólást kérnek a munkavállalókat érintő átszervezés tervezésébe. Az 5-6 ezer tagot számláló Vasas Szakszervezeti Szövetség a múlt héten tárgyalt Hóniggal és a polgármesterrel, ám konkrét információkat nem kapott. Ebből azt szűrték le, hogy a cég vezetése nem kívánja érdemben bevonni a szakszervezetet a társaságcsoport átalakításába. A mintegy 3 ezres tagságú Dunaferr Ifjúsági Szervezet pedig egyenesen Medgyessy Péterhez fordult nyílt levelével, amelyben konzultációs partner kijelölését kérték a kormányfőtől.
Bár a Hónig-féle tervezetben egyszer sem szerepel a leépítés
szó, az érdekképviseletek nem sok jót olvasnak ki a "jelentős minőségi
és strukturális létszámtartalékról" szóló megállapításból, mely szerint
az összlétszám 71 százaléka közvetlenül nem kapcsolódik az acélgyártási
alapfolyamathoz. A stratégia azzal számol, hogy 2005-től évi 6,3 milliárd
forint megtakarítást hozhat a vasműnek a "foglalkoztatás racionalizálása",
a jelenleg havi 2,3 milliárdos bérköltség alapján a 8500 fős létszám 2
ezres karcsúsítása becsülhető, de az ifik ennél is vastagabb számról tudnak.
Féltik a munka törvénykönyvében (Mt.) foglaltaknál jóval előnyösebb kollektív
szerződést, amelynek újratárgyalását is megpendíti a stratégiai koncepció.
Az éppen belső tartalékok után kutató cég számára ugyanis jelentős tétel
a Mt. előírásaihoz képest évi 8,4 milliárd forintos többletjuttatás.
Az előzetes várakozásokkal ellentétben a kormány nem tárgyal
októberben a Dunaferr-ről, legfeljebb az ÁPV privatizációs stratégiája
részeként. A Hónig-terv azzal számol, hogy két év múlva 60-100 milliárd
forintnyi fejlesztés esedékes, aminek előteremtésére a cég nem lesz képes,
így külső befektető bevonása szükséges. A párkeresés azonban a lehető legrosszabb
időszakra, a legnagyobb cégeket is megrázó acélipari válságra esik. A HVG
értesülése szerint a kassai vasművet két éve privatizáló US Steellel és
a Voest Alpinnal folytak már megbeszélések, megfigyelők azonban kizártnak
tartják, hogy volna esély a gyors eladásra.
Vitéz F. Ibolya
(HVG)
|
