EU: törvényt a diszkrimináció ellen!
A bérkiáramlást vissza kell igazítani a termelékenység növekedéséhez, hogy
ne romoljon az ország versenyképessége - közli a többi között a hazánkról
ma közzéteendő uniós értékelés.
Az Európai Unió „kormánya”, az Európai Bizottság (EB) ma teszi közzé a
bővítésről szóló éves jelentést, amely tartalmazza az egyes csatlakozandó
országok „bizonyítványát” is. A gyakorlatilag már teljesen kiszivárgott
értékelést ma hagyja jóvá az EB, és délután ismerteti az Európai Parlamenttel.
Mint jelentettük, hazánk mellett még kilenc országot képesnek minősítenek
arra, hogy az év végéig befejezzék a csatlakozási tárgyalásokat, és 2004-ben
az EU teljes jogú tagjai legyenek. Ám jövő ilyenkor még egyszer felmérik,
hogy a csatlakozandó országok valóban teljesítették-e a még hátralévő,
összesen 330 tételes feladatot. Emellett a bővítés után két évig védzáradék
is lesz, nehogy az újoncok túl nagy torzulást okozzanak az egységes piacon,
vagy külön gondot a közös bel- és igazságügyben.
Az eddig kiszivárgott értesülések szerint a mostani tagországok
közvéleményének megnyugtatása érdekében a csatlakozandók elé tűzött, „sürgősen
megoldandó feladatok” között minden ország bizonyítványában kiemelt helyen
van a korrupció és a gazdasági bűnözés elleni harc, a növény- és állategészségügyi
határvédelem, valamint - nehogy koldusok áradatával kelljen szembenézni
- a romák helyzetének javítása. Hazánk esetében a jelentés külön méltatja
a hosszú távú roma felzárkóztatási programot, de felszólít: ez legyen szerves
része minden területen az ország fejlesztési terveinek. Mivel a romák még
mindig hátrányos megkülönböztetést szenvednek, szükség van antidiszkriminációs
törvényre is. Az EU-tagság politikai feltételeit változatlanul teljesítjük.
Több, korábban bírált ügyben megoldás vagy komoly előrelépés született.
Hasonló a helyzet a gazdasági feltételekkel. A magyar bizonyítvány
képesnek nyilvánítja hazánkat arra, hogy a csatlakozás után állja az uniós
piaci versenyt. Mindazonáltal külön megjegyzi: a bérkiáramlást vissza kell
igazítani a termelékenység növekedéséhez, hogy ne romoljon az ország versenyképessége.
Halaszthatatlan az egészségügyi reform, a munkavédelem javítása, a pénzügyi
felügyelet jogszabályi és intézményi erősítése, a környezetvédő programok
konkretizálása. A jelentés üdvözli, hogy a Széchenyi-terv a kis- és középvállalkozásokra
összepontosít, és a csatlakozás előtti uniós alapok felhasználása a nemzeti
fejlesztési tervbe került. Ám a mezőgazdasági és regionális fejlesztési
pénzekhez szükséges szervezeti-intézményi rendszer kiépítése súlyos késésben
van, ahogy általában a belépés után szükséges adminisztratív kapacitás
formálása.
Az EB ismét sürgeti, hogy hazánk találjon megoldást a kedvezménytörvény
alkalmazásáról Szlovákiával és Romániával, és a törvényt a belépéskor hozza
összhangba az uniós jogszabályokkal. E kilencvenezer oldalas törvénykódex
előírásainak zömét egyébként Magyarország már teljesíti.
Füzes Oszkár
(Népszabadság)
Menetrend a tárgyalások lezárásáig
|
