október 11. (péntek) 20:00

Lendületben a kistérség

Dunaújváros és térsége főbb fejlesztési irányai címmel tartottak ma konferenciát a Városházán. A legfontosabb momentum: az új kistérségi fejlesztési terv nagy előrelépés, főként, ha megindul a konkrét projektek kidolgozása.

   A szakmai tanácskozást Fejes László, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke - egyik szervező nevében - nyitotta meg. Ezt követően dr. Kálmán András polgármester beszélt a város szerepéről a térség gazdaságában. Elsőként a Dunaferr - és jogelődje - helyi szerepéről szólt az előadás történeti visszatekintéssel, a jelen helyzet értékeléseként az is elhangzott, hogy a nemzetgazdasági ágak szerinti foglalkoztatási adatok jelzik: a város már nem függ annyira a vasműtől. (Az iparban, építőiparban foglalkoztatottak száma nagyságrendjében azonos a szolgáltatásban foglalkoztatottak számával: 11 ezer.) Emellett a polgármester felsorolta az elmúlt 12 év alatt Dunaújvárosban történt jelentősebb beruházásokat kiemelve az utolsó két jelentősebb termelőüzemet, az Aikawát, valamint a Triumphot, melyek mintegy ezerkétszáz embert foglalkoztatnak.
   A polgármester kitért arra is, hogy már a kilencvenes évek elejétől számolt azzal az önkormányzat, hogy hasonló helyzet előállhat. A '94-es önkormányzati ciklus idején átdolgozták a város általános rendezési tervét, létrehozták az ipari parkot az északi és a déli iparterülettel. Szót ejtett dr. Kálmán András arról is, hogy a város intézménye, infrastruktúrája milyen szerepet játszik a környező terület állátásában - részben megyei jogú városi státuszának megfelelően is -, az önkormányzat a város második legnagyobb foglalkoztatója, a finanszírozásban jelentős szerepet kell a helyi önkormányzatnak játszania. A polgármester szerint a meglévő iparágak alapján, a képzési rendszerre, ipari kultúrára, városi intézményekre építve ide tudja vonzani a befektetőket.
   Ezt követően Hónig Péter, a Dunaferr elnök-vezérigazgatója ismertette a cégcsoport stabilizációs és fejlesztési koncepcióját. A jelenlegi állapot kapcsán kifejtette, hogy kritikus a pénzügyi helyzet, likviditási gondok vannak a Dunaferrnél, ezért a bankok, a beszállítók egyre nagyobb kontrollt igényelnek. A korábban indult folyamatok kezelésére középtávú stratégia kidolgozását várta el a tulajdonos Hónig Pétertől, aki - mondta el a résztvevőknek - már megbánta, hogy elfogadta ezt a feltételt: választás idején egy válságkezelés stratégiát elkészíteni, ilyen rövid idő alatt...
   Kitért az elnök-vezérigazgató arra az alapvetésre, amelyre a koncepció épült: hosszú távon fenn kell maradnia az acélipari tevékenységnek Dunaújvárosban. Ismertette az anyag fő elemeit: a belső tartalékok mozgósításával két évig nullszaldósan működtethető a Dunaferr, azt követően azonban tőkebevonásra van szükség - 60-100 milliárdos nagyságrendben -, ezt pedig az állam külső partner bevonásával tartja elképzelhetőnek. A foglalkozatási kérdések kezelését a koncepció kiemelten tárgyalja, a kérdés humánus kezelését a tulajdonos és a politika is elvárja a cégtől.
   A koncepció által megállapított alaptényezők szerint elsőként portfoliótisztításra van szükség, a nem az alaptevékenységhez kapcsolódó társaságok üzleti alapon történő leválasztására. Az irányíthatóság szempontjai szerint a fő egységek összevonására van szükség. A múlt héten az első lépés megtörtént az rt. és az Acélművek Kft. összevonására, melyre utóbbi eladósodása miatt van szükség: a tőkemegfelelőségi mutató az előírt szint alá esett, a törvényesség fenntartására nem látnak más módot.
   A beszerzés és az értékesítés nem a leghatékonyabb a társaságcsoportnál - fogalmazott az elnök-vezérigazgató - utóbbi terület túl bonyolult, sok lépcsőn keresztül zajlik, és sokszor egyéni érdekek irányítják. Ez kiszolgáltatottá teszi a Dunaferrt. A társaságcsoportnál sok olyan hosszú távú szerződés van érvényben, amelyek előnytelenek a Dunaferr számára. Ezeket az érték tekintetében rangsorolva újra fogják tárgyalni.
   A régiós és a vállalatfejlesztési elképzelések kapcsolódásáról szólva a Dunaferr elsőszámú vezetője kifejtette, hogy elsősorban a társaságcsoport átalakítása során várható létszámcsökkenés humánus kezelése terén találhatók kapcsolódási pontok. A Dunaferrnél túlfoglalkoztatottság van, a mértékét azonban még nem állapították meg. A nemzetközi összehasonlítás alapján az egységnyi előállított acélhoz viszonyított foglalkoztatási adatok terén a Dunaferr a nyugati, egyes ázsiai és amerikai cégek mögött, ám a keleti üzemek előtt foglal helyet a rangsorban. Ebből az összehasonlításból azonban részletes számadatok nem nyerhetők, hiszen a foglalkoztatott létszám erősen függ az alkalmazott technológiától.
A felszabaduló létszámot csak betelepülő új vállalkozások, cégek szívhatják fel, a Dunaferr csoport is lépéseket tesz befektetők idehozására, már tárgyalnak több, a kerítésen belül letelepedni szándékozó céggel. Számukra 20 ezer négyzetméternyi fedett üzemterületet tudnak felajánlani, ez nem elég, a város ipari területeire is szükség van.
   Az elnök-vezérigazgató beszélt a létrehozni tervezett foglalkoztatási társaság működéséről is, valamint az államtól várt lépésekről, ezekről korábbi anyagainkban részletesen szóltunk.
   A város főépítésze, Szabó Imre ismertette - Rohonczi Sándor távollétében Dunaújváros és térsége átdolgozott komplex fejlesztési programját, illetve azokat az elemeket, amelyekben a kormányzati szerepvállalásra számít a kistérség. Az állami szerepvállalást, közreműködést igénylő intézkedések a következők: kormányszintű garancia az infrastrukturális beruházások (M6, Duna-híd, M8) megvalósítására, dunaújvárosi közforgalmú kikötő és logisztikai központ kialakítása, Kistérségi Fejlesztési Társaság létrehozása és működtetése, Dunaújváros térségének vállalkozásfejlesztési övezetté nyilvánítása, egybefüggő, jelentős nagyságú ipari és kereskedelmi területek előkészítése, befektetők térségbe irányítása, Kistérségi Foglalkoztatási és Felnőttképzési Közalapítvány létrehozása, a Dunaújváros-iskolaváros program támogatása, Salbert-sziget (zagytér) ártalommentesítése. (Az anyag, a fenti, kormányzati szerepvállalást igénylő intézkedések bővebb kifejtésével a HÍD Egyesület honlapján olvasható.)
   A MeH kormány-főtanácsadója, dr. Virág Rudolf a kistérségek helyéről, formálódó szerepéről beszélt a területfejlesztésben. A járások megszűnését követően hosszú idő telt el a kistérségek előbb statisztikai, majd közigazgatási egységként történő megfogalmazásáig. Ahhoz azonban, hogy az év eleje óta már az államigazgatás által elfogadott 270 kistérség tervezési egységgé váljon, számukat csökkenteni kell: többnek kell egy tervezési egységhez tartoznia. Zajlik a statisztikai körzetek felülvizsgálata, igazítása a különböző közigazgatási, hatósági körzetekhez, jövő év közepére, második felére kialakulhatnak a koherens, tervezési körzetek. Emellett zajlik a regionális rendszer felülvizsgálata, hogy a választási körzetekről ne is beszéljünk, számos előterjesztés készül majd ebben a tárgyban a jövőben.
   Simon József, az FVM vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási helyettes államtitkára a vidékfejlesztés kérdéséről beszélt, igyekezett megvilágosítani, hogy az EU elképzelés szerint mennyire mást jelent ez a terület, mint agrártámogatást, vagy a mezőgazdaság területén a beruházások ösztönzését. Ennél komplexebb módon törekszenek az erre a célra fordított támogatásokkal elérni azt, hogy a vidék, a természet az ott élőknek élhető, megfelelő jövedelmet termelő környezet legyen úgy, hogy vonzóvá is váljon a városokban, településeken élők számára, tehát az idegenforgalom számára is értékes legyen: értékfenntartó gazdálkodásra kell tehát ösztönöznie a támogatásoknak.
   Sebestyén Csaba, a Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Rt. vezérigazgatója bemutatta a cége - mely állami és önkormányzati tulajdonban van - tevékenységét, majd kifejtette, hogy a kistérségi programok azért nem valósulnak meg, mert hiányoznak a források, a megfelelő menedzselés a tervezéstől a megvalósulásig terjedő szakaszban. Ezért felajánlották a kistérségnek, mely a fejlesztési terv kidolgozásával nagyot lépett előre, hogy pályázatból nyert pénzekkel részt vesznek a konkrét projektek kidolgozásában, így a kistérség jelentős előnyt szerezhet, megfelelően fel tud készülni az EU források megnyílására, a pályázatok elkészítésére.


K. K.
(Dunaújváros Online Hírek)

Dunaferr-koncepció
Kistérségi fejlesztési tervről
A terv szövege a HÍD honlapján


Vissza