Járai: nem ártott az erős forint

Nem változtat az alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank, mert a jelenlegi 9,5 százalékos szint összhangban áll az inflációs cél elérésével, vagyis az idén év végén 5,5 százaléknál kevesebb, jövőre 4,5 alatt maradhat a pénzromlás irama. Az elemzők árnyaltabb képet festenek ennél.

   A Monetáris Tanács tegnapi ülésén úgy döntött, hogy nem kell változtatni a 9,5 százalékos alapkamaton, mert így megvalósítható az MNB célja, és az infláció az előre megjelölt sávban maradhat az idén és 2003-ban is, vagyis kisebb lesz 5,5, illetve 4,5 százaléknál. Járai Zsigmond, a központi bank elnöke megjegyezte, hogy egyetért a Pénzügyminisztérium és a kormány tervével, amely szerint a GDP-hez viszonyított államháztartási hiány jövőre 4,5 százalékra csökken, a bruttó bérek pedig három százalék körül emelkednek. Az inflációs cél megvalósításához e feltételeknek is teljesülniük kell.
   A jegybank elnöke kifejtette, a forint felértékelődése nem akadályozta az exportteljesítmény növekedését. Mint mondta, a magyar kivitel tavaly 7,2, az idei első fél évben 7,4 százalékkal haladta meg a 15 legfontosabb kereskedelmi partnerünk súlyozott importnövekedési ütemét. A magyar kivitel részaránya az Európai Unió teljes behozatalában tavaly 0,95 százalék volt, az idén pedig már meghaladta az egy százalékot.
A sajtóértekezleten Járai üdvözölte az Európai Bizottság országjelentését, amely méltatta az infláció leszorításában elért eredményeket. Megállapítja ugyan, hogy a versenyképesség csökkent, de az erős forint hozzájárult az áremelkedések mérsékléséhez, miközben az exportálók rugalmasan reagáltak a helyzetre. Az MNB elnöke leszögezte: a jegybank lépéseit a piaci szereplők hitelesnek fogadják el, így a monetáris politika nem változik az euró 2007-re tervezett bevezetéséig.
   A Monetáris Tanácsba újra kinevezett Kádár Béla azt mondta, hogy aki versenyképesség-csökkenésről beszél, az vegye figyelembe a fejlett gazdaságok stagnálását. Az elmúlt két évben a főbb versenytársak közül Magyarországot csak Írország előzte meg. Rámutatott, hogy bár csökkent a növekedési ütem, de még mindig számottevő. Az export dinamikája is a 2000. évi 20 százalékról az idén nyolcra mérséklődött, de közben a fejlett régiók importja is visszaesett, így Magyarország összteljesítménye mindenképpen kidomborítható a nemzetközi összevetésekben. Kádár szerint kis gazdasági növekedési áldozat mellett sikerült az inflációt a tízszázalékos szintről öt körülire szelídíteni.
   A lapunk által megkérdezett elemzők rámutattak arra, hogy Magyarország 1996 óta - amikor ez az arány mindössze fél százalék volt - növeli részesedését az EU importjában. Ezt a folyamatot nem törte meg az orosz pénzügyi válság sem, az olcsóbb import utat talál magának a multik jóvoltából, ezért a versenyképesség csökkenésének cáfolatára ez a mutató aligha alkalmas. A felértékelés a nemzetközi cégeket valóban kevésbé érintette, hiszen számukra az importált alkatrész, alapanyag is olcsóbb lett, ráadásul a minimálbér többszöri emelése sem hatott rájuk, mert foglalkoztatásukra nem ez a kategória a jellemző. A készletek és a feldolgozóipari beruházások csökkenése viszont az erős forint kedvezőtlen hatásaira utalhat.
   Elemzők korainak tartják a felértékelődés hatásainak ilyen jellegű jegybanki kezelését azért is, mert a kereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg áruforgalmi része mind jobban eltért egymástól. Bár mindkettő az exportteljesítmény romlására utal, előbbi még nem jelez súlyos egyensúlyi veszélyeket, utóbbi viszont igen. (A kereskedelmi mérleg a vámstatisztikát veszi alapul, a folyó fizetési mérleg az ügyletek pénzügyi teljesítését.) A multik és a magyar cégek esélyeire utal egyébként, hogy a vámszabad területi export növekedését a vámterületi kivitel csökkenése kíséri.
    Rendkívül sajnálatosnak érzem, hogy a Bokros-csomag kifejezés pejoratív jelzővé, mumussá vált - fejtette ki Kornai János közgazdász-kutató a Világgazdaság című lapban tegnap megjelent interjújában. - Nem az akkori stabilizáció okozta a problémát, az csupán reakció volt a korábbi években kialakult katasztrofális helyzetre. Erkölcsileg kifejezetten kedvezően ítélem meg, hogy az akkori kormányzatnak volt ereje megállítani a szakadék széle előtt a gazdaságot... Éppen ezért ideje lenne véget vetni a Bokros-csomaggal való ijesztgetésnek - fejtette ki a szakember, aki szerint a magyar gazdaság fő tendenciái egészségesen alakultak.
   Ezzel együtt kérdésre válaszolva Kornai János arra is figyelmeztet: nem akkor kell elkezdeni aggódni, amikor a „nyakunkon a vész”, hanem amikor megjelennek az első figyelmeztető jelek. Ebben az összefüggésben beszél a folyó fizetési mérleg növekvő hiányáról és az ország versenyképességét rontó tendenciákról, így a bérek „elszaladásáról” és a forint túlértékelődéséről.
   - Nemcsak a mindenkori kormányzatot, hanem az ellenzéki erőket is vissza kellene tartani attól, hogy rálicitáljanak a kormány ígéreteire... A politikai erőknek más módot kell találniuk a népszerűség növelésére - tette hozzá.

(Népszabadság)