Rossz üzletre senki sem adja áldását

Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. elnöke szerint nincsenek végleges döntések a privatizációról

Felgyorsul a privatizáció - nyilatkozta a Népszabadságnak Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöke, aki azt is elmondta: a Dunaferr már nincs nyomás alatt, hozzá lehet kezdeni a jövő megtervezéséhez, a folyamatok megindításához.

   - A privatizációs szervezetek sokéves hagyománya, hogy bajok vannak a tájékoztatással. Az utóbbi időben a kiszivárgott vagyonkezelési koncepció körül alakult ki nyilatkozatháború anélkül, hogy maga az ÁPV Rt. egy-két sajtóközleményen kívül állást foglalt volna. A választások közelsége okozta a nagy óvatosságot?
   - Bizonyára ez is közrejátszott. De sokkal inkább arról van szó, hogy még nincsenek végleges döntések. Arról korábban már beszámoltunk, hogy milyen volt a helyzet, amikor átvettük a szervezetet. A nyáron - a napi tennivalókon túl - három koncepcionális munkához fogtunk hozzá, amelyeket már sajátunknak tekinthetünk. A vagyonpolitikai koncepció kidolgozása mellett a kárpótlási folyamat lezárására tettünk javaslatot, és az új koncepcióhoz igazodó szervezeti működési szabályzatot készítettük elő. De ezek még nem tekinthetők befejezettnek. A döntő szót a kormány mondja majd ki, és szükség lehet a privatizációs törvény módosítására is, ami a parlament jogköre. Az ÁPV Rt. igazgatóságának csak a szakmai állásfoglalásra van lehetősége. Most még csak a gondolkodás szakaszánál tartunk.
   - Meddig jutottak a gondolkodásban?
   - Az már egyértelmű, hogy felgyorsul a privatizációs folyamat. Ennek nagyon is racionális okai vannak. Kézzelfogható jelei vannak, hogy az állami tulajdon egy sor cégnél nem felel meg olyan elemi vagyonkezelői követelményeknek, mint a vagyon növekedése vagy a jövedelmezőség növelése. Az állami vállalatok jelentős része mélyponton van, és ez önmagában is indokolja, hogy átgondoljuk, mit érdemes továbbra is állami tulajdonban tartani. A másik ok: az ÁPV Rt. kasszájában nincs pénz. A költségvetés nem kívánja folytatni azt a gyakorlatot, hogy az ÁPV Rt. nem bevételt hoz, hanem állami pénzt von el alacsony színvonalú vállalatok működtetésére. A kormány álláspontja, hogy gyorsuljon fel a privatizáció, és az igazgatóság szakmai elképzeléseinek is ez felel meg. Ennek megfelelően tekintettük át a teljes portfóliót, és alternatív javaslatokat dolgoztunk ki arra, hogy a következő két-három évben milyen megoldások kínálkoznak az egyes vállalatok és cégcsoportok számára. De hogy mikor kerüljön sor egyik vagy másik cég eladására, az nem attól függ, hogy 2002 októberében milyen ütemezést irányoztunk elő, hanem attól, hogy milyenek a piaci feltételek. Nem azért adunk el valamit jövőre vagy két-három év múlva, mert a vagyonpolitikai koncepcióban úgy szerepel, vagy netán valaki bejelentette, hanem mert akkor lehet a legjobb árat kapni érte.
   - Kicsit kerülgetjük a forró kását, de nevezzük nevén a dolgokat. A vihar a Mol körül robbant ki...
   - Jó, nézzük a Mol körüli vitát! Nincs az az épeszű igazgatósági tag az ÁPV Rt.-ben, aki felelőtlenül megnyomná a gombot egy nagyon rossz tőzsdei árfolyam esetében. Abban meg egészen biztos vagyok, hogy a kormány, amelynek jogköre az egyedi privatizációról való döntés, nem fogadna be olyan előterjesztést, amely kárt okoz a nemzetgazdaságnak.
   - A közelmúltban sok vita előzte meg a Mol zártkörű tőkeemelésének engedélyezését. Az egyik mellette szóló érv az volt, hogy a stratégiai döntésekhez szükséges aranyrészvény továbbra is állami kézben marad. De egyre több szó esik arról, hogy ha az ország EU-tag lesz, meg kell szüntetni az aranyrészvényeket. Mi lesz akkor?
   - Vannak aranyrészvények uniós országokban is. Amennyire tudom, a németek és a franciák is keresik a megoldást, hogyan álljanak ellen ez ügyben az amerikai nyomásnak, amely a szabad piaccal összeegyeztethetetlennek tekinti a speciális jogokat adó részvényt. Egyáltalán nem tekintem lezártnak az aranyrészvények ügyét, valamilyen piackonform megoldást biztosan találnak rá, legfeljebb nem így fogják hívni.
   - Bár kevesebb izgalmat keltettek, de a többi stratégiai cég sorsa sem érdektelen. Mi lesz például a Magyar Villamos Művekkel, megkapja-e az árszabályozás zavarai miatti 55 milliárd forintos segítséget? Mire számítson a Richter, mi lesz az agrárcégekkel? És mi lesz a Dunaferr-rel?
   - Az MVM-mel kapcsolatban már korábban is jeleztük, hogy tőzsdeképessé szeretnénk tenni. Ez világos, egyértelmű követelményrendszert jelentő feladat, amelynek a végrehajtására szükség van - függetlenül attól, hogy megtartja-e az állam a tulajdon egy részét vagy sem. Növelni kell a cég jövedelmezőségét, versenyképességét, költséghatékonyságát, és meg kell tennie a piacnyitással kapcsolatos lépéseket. Az ország érdeke, hogy jól működő, erős energetikai társasága legyen, amelyből az is következik, hogy meg kell oldani az eddigi árrendszer miatti gondjait. Ez nem jelenti azt, hogy az állam el akarja adni a mai törvények által is megengedett 49 százaléknyi tulajdonrészét. Tőzsdeképes állapotba szeretnénk hozni az ország egyik legfontosabb vállalatát, és majd azután lehet mérlegelni, hogy mi történjen vele. Ami a Richtert illeti: biztos, hogy rövid távon nincs napirenden az állami tulajdonú részvények értékesítése. Tisztában vagyunk azzal, hogy az ottani tudás és kutatókapacitás olyan nemzeti érték, amelynek védelmet jelent az állami tulajdonrész. Az agrártársaságok ügye nagyon érzékeny, a 12 cég értékesítése joggal vert fel nagy port. De azt nem zárom ki, hogy alapos, jó előkészítés után a kormány hozzájárul majd az agrárcégek további privatizációjához. A Dunaferr-rel kapcsolatos legsürgetőbb lépéseket megtettük. Kineveztük az új vezetőséget, amely elkezdte a költségcsökkentő intézkedéseket, kidolgozta két évre a stratégiát, és átmenetileg sikerült a bankokkal is megállapodásra jutni a további hitelezésekről. Ilyen körülmények között, és már nem nyomás alatt, hozzá lehet kezdeni a tényleges jövő megtervezéséhez, és a folyamatok megindításához. Azt már korábban is nyilvánosságra hoztuk, hogy szakmai befektetőt keresünk. De olyat, amelyik mellett érvényesülni tud az első számú szempont: a cég további működése minél magasabb foglalkoztatással és a technológiai fejlesztéshez szükséges tőke garantálásával. Tudomásom szerint konkrét ajánlat nincs a cégnél - ilyen nem is lehet, hiszen nincs is még kidolgozott privatizációs koncepció -, de informális érdeklődők már megjelentek.
   - Hogyan zárják le a kárpótlási folyamatot? Milyen kínálatot tudnak adni a jegytulajdonosoknak?
   - Amint ismeretes, az ÁPV Rt. tulajdonában lévő Forrás Rt.-t szeretnénk feltőkésíteni, részben ingatlanokkal, részben vonzó részvényekkel, és a tulajdonunkban lévő kisebb vagyonelemekkel. Összesen mintegy 18-19 milliárd forint értékben.

Peredi Ágnes
(Népszabadság)