Az irodalom visszavág
A világ legrangosabb irodalmi kitüntetésével a minap elismert Kertész Imre
sikerében anyagilag is osztozik az író műveit idehaza gondozó Magvető Kiadó,
a Kner Nyomda, az egész könyvpiac és várhatóan a filmgyártás is. A pénzügyi
hozadék azonban korántsem tetemes.
A Nobel-díj elnyerését követően a múlt péntekig az első és
a 26. helyezés között liftezett a világ legnagyobb online-kereskedelmét
lebonyolító amerikai Amazon.com óránkénti frissítésű könyvsikerlistáján
a Fateless, Kertész Imre Sorstalanság című művének angol nyelvű kiadása.
Hozzáértők szerint az első száz között lenni is rang, a helyezés tartósságát
viszont veszélyezteti, hogy az angol fordítás olyan rossz, hogy "nem
is hasonlít az eredetire". Mindezt az író közölte múlt pénteki sajtótájékoztatóján,
remélve, hogy az angol nyelven olvasók többsége hamarosan új tolmácsolásban
és a Northwestern University Press helyett más kiadó gondozásában ismerkedhet
meg a művel. Idehaza egyébként már csak amiatt sem tudott a regény a kitüntetés
bejelentését követően azonnal rekordokat dönteni, mert a könyvesboltok
raktáraiban nem volt belőle akkora tétel, hogy rögtön maga mögé utasítson
több - nem feltétlenül irodalmi értékű - dobogós helyezettet.
A sors szerencsés összjátéka folytán egyébként a Kertész Imre
életművét gondozó Magvető Kiadó Kft. már a Nobel-díj elnyerését megelőzően
utánrendelt a regényből a Gyomai Kner Nyomda Rt.-től, persze a Stockholmból
érkezett hírre végül 6 ezerre növeltnél (és azonnal gazdára találtnál)
még jóval szerényebb példányszámban. S szinte még nyomdafestékszagú volt
a szerző október elején boltokba került, Valaki más című műve is, amely
első alkalommal 1997-ben jelent meg. Kertész regényeit és esszéit eddig
egyébként új kiadásban 4-5 ezer, utánnyomásban pedig 2-3 ezer darabban
nyomatta a Magvető - tájékoztatta a HVG-t Morcsányi Géza, a 25 millió forintos
törzstőkéjű kiadó igazgatója, aki a cégben 10 százalékos üzletrészt birtokol
a többségi tulajdonos Líra &Lant Kereskedelmi Rt. mellett. A Sorstalanságból
most nagyságrenddel módosult a példányszám: a Kner megbízása három lépcsőben,
összesen további 74 ezer kötet kinyomtatására szól. A regény értékesítésének
függvényében a Magvető az életműsorozat többi kötetét is újból közreadja
(a könyv alakú hazai kiadás joga teljes egészében a Magvetőé, a digitális
jog, illetve a CD-ROM-oké pedig a Digitális Irodalmi Akadémiáé, amelynek
honlapjáról letölthetők a művek).
Óriási pénzügyi áttörésre azonban a Magvetőnél nem nagyon
számítanak. A cég tavaly 163,7 millió forintos nettó árbevétel mellett
11,4 millió forint adózás előtti eredményt produkált - ezek a számok mintegy
30, illetve 9 millióval szerényebbek az egy évvel korábbinál. Tavaly ugyanis
a korábbi "termésből", egyebek közt Esterházy Péter Harmonia
caelestis és Závada Pál Jadviga párnája című regényének kiadásaiból éltek
- mára mindkettő 65 ezres példányszámra futott föl, míg az Esterházytól
az idén piacra dobott Javított kiadás 40 ezernél, Závada új kötete, a Milota
pedig 17 ezernél tart. Ami több mint siker, más szépirodalmi kiadók 2-3
ezres példányszámban adnak ki prózai műveket hazai szerzőktől. Versköteteikkel
is arattak babérokat a Magvető szerzői: a még egyetemista, fordításaival
is sikeres Varró Dániel Bögre azúr című kötete az 5 ezres példányszámot
súrolja, miközben költészetben néhány száz példány a standard. Ebben a
műfajban egyébként Orbán Ottó, Nádasdy Ádám, a nemrégiben prózával is megjelenő
Rakovszky Zsuzsa, továbbá Tóth Krisztina művei vannak a kiadó palettáján,
míg prózában többek között Bodor Ádámot, Krasznahorkai Lászlót, Parti Nagy
Lajost, Tar Sándort, a fiatalabb generációból Bartis Attilát, Cserna-Szabó
Andrást, Erdős Virágot és Zoltán Gábort tudhatja szerzőként a magáénak.
A kiadó állandóan a piacon tartja Csáth Géza, Ottlik Géza és Szerb Antal
műveit, külföldi "házi" szerzőjük pedig Frank McCourt, illetve
a szintén Nobel-díjas Gabriel García Marquez. A Magvető egyébként a kiadók
közül az elsők közt engedte meg magának azt az azóta is gyakorolt luxust,
hogy könyveit reklámozza.
A könyvek alacsony ára miatt így sem igen lehet nagyot kaszálni.
A Sorstalanság darabja például 1990 forintba kerül, amiből az általános
forgalmi adó és a könyvterjesztő jutaléka után mintegy 50 százalék marad
a kiadónál, ebből kell fizetni a szerzőt, a nyomdai előkészítést, a nyomdát,
a kiadói rezsit és a reklámot. A nemzetközi gyakorlatban a szerzők honoráriuma
a könyv fogyasztói árának 6-12, rendkívül népszerű író esetén 15 százaléka,
ennél többet csak azok képesek elérni, akik maguk is beszállnak a kiadásba.
A Magvető 6-10 százalékot fizet szerzőgárdájának, azt azonban üzleti titokként
kezelte a kiadó igazgatója, hogy a most már Nobel-díjas Kertésznek mennyi
a "tarifája". Nem mintha ez nem lenne aprópénz a Svéd Akadémia
260 millió forintot érő díja mellett, ami - a nemrég benyújtott parlamenti
képviselői indítványoknak köszönhetően - adómentesen illeti meg majd a
szerzőt. Kertésznek egyébként nem áll szándékában közcélú alapítványba
folyatni a summát, mert - mint hangsúlyozta - megérdemelte, és nagyon jól
fel tudja használni.
Nem túl nagy falat a mostani megbízás az Állami Nyomda Rt.
96 százalékos és a menedzsment kisebbségi tulajdonában lévő Kner számára.
A tavaly 1,4 milliárd forintos nettó árbevételből adózás után 36 millió
forintos nyereséget produkáló cég vezérigazgatójának kalkulációja szerint
a Magvetőtől származó évi 28-30 milliós bevételt 20-25 százalékkal, eredményüket
pedig pár százezer forinttal duzzasztja a Kertész-siker. Az évi 3,5 millió
kötetet, köztük Kertész műveit korábban is előállító vállalatnál a szokásos
két műszak helyett most háromban dolgoznak a nyomdászok, többségük - Papp
Lajos vezérigazgatóhoz hasonlóan - megtiszteltetésnek tekinti, hogy a kiadó
őket bízta meg a sürgős feladattal. Ez egyébként nem okozott fennakadást,
egyedül a könyvborítóhoz szükséges papír beszerzése nehézkes, de talán
az olvasók megbocsátják, ha most árnyalatnyival szerényebb kivitelű lesz
a könyv - mondta a HVG-nek Papp Lajos. A 162 főt foglalkoztató nyomda költségeit
valamelyest megemeli a műszakpótlék, amit azonban ellensúlyoz a szokásosnál
nagyobb példányszámmal járó gazdaságosság.
A több lábon álló Líra & Lant Rt.-nek, illetve Kolosi
Tamás többségi tulajdonos elnök-vezérigazgatónak több esélye van a nagyobb
haszonra, mivel a Magvető 90 százalékos tulajdonosaként részesedik a kiadás
nyereségéből, terjesztőként pedig a forgalmazáséból is. A 16 saját és 24
franchise-üzletet működtető cég a többségi tulajdonosa az Athenaeum 2000
Kiadó Kft.-nek, a Rózsavölgyi és Társa Kiadói Kft.-nek, valamint a B+V
Lap- és Könyvkiadó Kft.-nek, továbbá felerészben a Corvina Kiadó Kft.-nek,
valamint a Fókusz Online-nak. A cégcsoport tavalyi, 2 milliárd forintos
konszolidált árbevételével és 49 millió forintos adózás előtti nyereségével
szemben az idén 3 milliárdos árbevételre és 100 milliós eredményre számít
- tájékoztatta a HVG-t Kolosi Tamás. Állítása szerint a pénzügyi mutatók
rendkívül látványos alakulása a Magvető eredményei mellett köszönhető annak
is, hogy nemrégiben megvásárolták a Corvinát, és hogy a cégcsoport 15-20
százalékos részesedést ért el a szakiskolaitankönyv-terjesztésben. A Nobel-díjas
író könyveinek terjesztésében egyébként nincs kizárólagos vagy elsőbbségi
joga a Líra & Lantnak, amelynek könyvesbolthálózata várhatóan csak
6-8 ezret ad el a 80 ezer Sorstalanságból.
A hazai filmgyártást is lendületbe hozhatja Kertész sikere.
"Óriási az érdeklődés a Sorstalanság magyar mellett angol nyelven
megjelent és napokon belül németül is olvasható forgatókönyve iránt, s
remélhetőleg a közönség is beül majd a moziba" - mondta a HVG-nek
Koltai Lajos operatőr, a leendő film Kertész Imre által két éve kijelölt
rendezője. Koltai bírja a kulturális tárca ígéretét arra, hogy felerészben
állami pénz segíti majd a 2 milliárd forintos költségvetésű film elkészítését.
A maradékot sem kell összekalapozni, az elmúlt napokban igencsak meglódultak
az ajánlatok. A megfilmesítési jog 60 százalékban a - többségében Barbalics
Péter producer által birtokolt - Magic Média Rt., kétötöd részben pedig
a német Medien & Television Muenchen (MTM) GmbH tulajdonában van, de
szó van az utóbbi (a tv2 kisebbségi tulajdonosával nem azonos) cég kivásárlásáról.
Az alkotók már korábban is erős hazai részvétellel, közép-európai koprodukcióban
tervezték a filmet, amelyhez az eddig számos díjat besöprő Ennio Morricone
írna zenét.
Molnár Patrícia
(HVG)
Irodalmi Nobel-díj Kertész Imrének
|
