Százmilliárd forintot vitt ki az IBM

A Népszabadság számításai szerint a székesfehérvári gyárát bezáró magyar IBM-leányvállalat adómentessége fennállása óta százmilliárd forintnak megfelelő osztalékot fizetett adómentesen anyavállalatának. A lap információi szerint a mostani gyárbezárástól függetlenül a cég továbbra is társaságiadó-mentességet élvez korábbi beruházásai alapján. A tárgyalások ma kezdődnek a munkavállalók sorsáról.

   Cégbírósági adatok szerint az IBM Storage Products Kft. tulajdonosa, a holland IBM International Holdings BV mintegy 400 millió dollárt vett fel a magyarországi cégalapítás óta osztalékként. Ez a jelenlegi árfolyamon számolva csaknem 100 milliárd forintnak felel meg. Igaz, ebből 200 milliót a tulajdonos visszafolyatott a cégbe rendkívüli bevételként, e nélkül ugyanis 2001-ben veszteséges lett volna a társaság. Ezzel viszont 170 millió dolláros nyereséggel zárta az előző évet, de az adókedvezmény miatt ez után nem adózik. Mohácsi Péter, az IBM ügyvezető igazgatója nem tudta megmondani, hogy ennek a nyereségnek mi lesz a sorsa. Nem kizárt, hogy a következő években - ha nyereséges lesz a megmaradó váci gyár alaptevékenysége - ezt is felveszi osztalékként a holland anyavállalat, amelynek újabb beruházás hiányában nem áll érdekében az itteni leányvállalatban tartania a profitot.
   A magyar társaság az alapítástól kezdve százszázalékos adókedvezményt élvezett, vagyis 1995-ös fennállása óta nem fizetett társasági adót. A cégbírósági adatok ellentmondanak azoknak a híreknek, miszerint a gyárbezárás egyik döntő érve lett volna az adókedvezmény megszűnése, ugyanis 2008-ig meghosszabbították a társaság adókedvezményét. Ezáltal, bár a székesfehérvári gyártás megszűnik, Vácon továbbra is adómentesen termelhet az amerikai társaság, illetve a még a cégben lévő profitot is kedvezményesen viheti ki az anyavállalat.
   Vadász Iván adószakértő szerint a magyar-holland adózási egyezmény alapján (a kettős adóztatás elkerülése végett) öt százaléknál nem fizethetett magasabb osztalékadót a holland anyavállalat. (Ha nem lenne ez az egyezmény, csaknem húszmilliárd forint folyt volna be az APEH kasszájába osztalékadóként.)
   A cégbírósági adatok szerint az IBM 1995-ben 175 dolgozóval kezdte meg a termelést, 2001-ben több mint 2700 saját munkavállalót foglalkoztatott, ehhez jöttek még a Videotontól bérelt alkalmazottak. (A gyárbezárással 3700 munkavállaló kerül az utcára, közülük 1200-an a Videoton dolgozói.) A társaság hét év alatt mintegy 95 millió dollárt költött a bérekre, a társadalombiztosítási járulékra, valamint az egyéb személyi jellegű kiadásokra, ami mai áron számolva mintegy 23 milliárd forintnak felel meg. Így gyakorlatilag ennek az összegnek a közterheivel gyarapította az IBM az államkasszát a hét év alatt, továbbá a legutóbbi időben már iparűzési adót is fizetett Székesfehérváron. Mohácsi Péter szerint összesen 230-250 millió dollárt fektetett be az IBM Magyarországon az elmúlt hét évben, ami több mint 50 milliárd forintnak felel meg (folyamatos beruházást tekintve, átlagos dollárárfolyamon).
   Az IBM székesfehérvári gyárának vezetői és az érdekvédelmi szervezetek képviselői között ma kezdődnek a tárgyalások a gyárban dolgozó 3700 ember sorsáról. A bezárásra ítélt gyár alkalmazottai közül eddig mintegy ötszázan keresték fel a városi munkaügyi kirendeltség válságirodáját, amelyet múlt csütörtökön nyitottak meg a gyár területén - tudtuk meg tegnap Horváth Ferenctől, a kirendeltség vezetőjétől. A munka nélkül maradók közül körülbelül 1500-an Fejér megyeiek, a többiek között szabolcsiak, borsodiak vannak. (Továbbra sem tudni, hány dunaújvárosit vagy városkörnyékit érint a bezárás, a dunaújvárosi munkaügyi kirendeltségtől kapott információ szerint talán csütörtökre már ismeretesek lesznek az adatok. - DO)
   A munkaügyi válságirodát körülbelül százan telefonon, négyszázan személyesen keresték fel. A legtöbben az állásközvetítő szolgálatot vették igénybe. Fejér megyében pillanatnyilag kétezer-ötszáz üres álláshelyet tartanak nyilván. Horváth Ferenc elmondta: most folyik a megyén kívüli állásajánlatok összegzése. Miután - várhatóan a hét második felében - megkapják az IBM-től az elbocsátandók pontos névsorát, az elbocsátások időpontját és az állástalanná válók szakmai képzettségét tartalmazó listát, már konkrét ajánlatokat közvetíthetnek az érdeklődőknek.
   Az IBM területén működő munkaügyi irodában az át- és a továbbképzésekről, a tanfolyamok pénzbeli támogatásáról, illetve a munkanélküliségi ellátásról is kaphatnak felvilágosítást az érdeklődők. Az irodában a Fejér Megyei Regionális Képző Központ munkatársa is ad felvilágosítást az igénybe vehető továbbképzésekről (több mint száz tanfolyamról van szó), és a városi önkormányzat munkatársa is segít az új állást keresőknek.
   Az elbocsátások menetrendjéről ma délelőtt kezdődnek tárgyalások az IBM gyárának vezetői, továbbá a szakszervezetek és az üzemi tanács képviselői között. A gyárvezetés maximális együttműködést ígért, s úgy tervezik, hogy január elseje előtt senkit nem bocsátanak el. A szakszervezetek viszont azt szeretnék elérni, hogy a cég ne tegyen különbséget a vele szerződéses viszonyban álló és a kölcsönmunkásként foglalkoztatottak között.

Pekarek János, Mlinkovics Ildikó
(Népszabadság)