Tíz százalék alatt drágul az energia
Értesüléseink szerint az eddig elkészült kalkulációk azt mutatják, hogy
a lakossági áramdíj növekedése, valamint a gázáremelés valamivel nagyobb
lesz a várt inflációnál. A közlekedési tarifák növekedése várhatóan legföljebb
enyhén haladja meg a kormány által prognosztizált inflációt, olvasható
a Népszabadságban.
A MÁV igazgatósága tegnap este tárgyalt a díjemelésről. Udvari
László, a társaság elnöke a Népszabadságnak annyit árult el, hogy a jövőre
várt - 4,5 százalék körüli - inflációhoz képest "mérsékelten infláció
feletti" jegyáremelési javaslat mellett döntöttek, amelyet azonban
még a Pénzügyminisztériumnak is el kell fogadnia. Az igazgatóság elé egyébként
több változat került, amelyek öttől tíz százalékig terjedő drágítással
számoltak jövőre. A PM egyébként átlagosan a tervezett infláció szintjén
mozgó áremelést tartana elfogadhatónak a közlekedési szolgáltatóknál, a
cégek többsége ugyanakkor várhatóan ezt meghaladó drágításra tesz javaslatot.
A helyközi buszjáratok jegyárai a Volán-társaságok most készülő - még nem
elfogadott - közös előterjesztése alapján mintegy hat százalékkal emelkednének,
amivel a cégek jövedelmezősége is javulhatna.
A távbeszélő-szolgáltatási piacra vonatkozó, 2002-ben megjelent
árrendelet egészen 2004. december 31-ig határozza meg a jelentős erővel
rendelkező távközlési szolgáltatók számára az áremelések maximális mértékét.
E szerint a helyi hívások díjának emelése általános forgalmi adó nélkül
számítva 2003. január elseje és 2004. december 31. között nem haladhatja
meg az évi hat százalékot, ugyanebben az időszakban az előfizetési díjak
növekedése nem lehet nagyobb évi tíz százaléknál. Szakértők szerint 2003-ban
magánszemélyeknek átlagosan legfeljebb 2-3 százalékkal lesz drágább a telefonálás,
a cégek viszont nem járnak ilyen jól, számukra nagyobb lesz az árnövekedés,
amely összességében akár a 9,5-10,5 százalékot is elérheti.
Az adótörvénybe ugyanis belekerült egy olyan módosítás, amely
korlátozza a telefonszámlákban foglalt áfa leírását: annak jövőre csak
hetven százalékát igényelhetik vissza a vállalkozások.
Nincs ember ma Magyarországon, aki meg tudná mondani, mennyivel
növekednek jövőre az energiaárak. 2003. januárjától életbe lép az új villamosenergia-törvény,
amely a legnagyobb fogyasztók számára szabaddá teszi a piacot és az árakat
is. A fogyasztók többsége, így a lakosság is hatósági árakon kapja majd
az áramot. Ennek a mértékét a 2004-ig érvényes korábbi árszabályozás szerint
kell meghatározni, és a januári árakat december 22-ig hozza nyilvánosságra
a gazdasági és közlekedési miniszter. Jelenleg nincs is érvényes gázárszabályozás,
mert a korábbi határideje nyáron lejárt, és új nem született. Most készül
az új gáztörvény, amely a villamosenergia-törvényhez hasonlóan felszabadítja
majd a legnagyobb fogyasztók számára a piacot, de a többség - a lakosság
is - ugyanúgy hatósági áron kapja a gázt, mint eddig. Mivel a gázárakat
évek óta a tényleges költségek alatti szinten tartották, nem kétséges,
hogy emelésre lesz szükség. A kormány ezt úgy akarja megoldani, hogy a
lakosság, lehetőleg alanyi jogon, kompenzációt kapjon.
Értesülésünk szerint az eddig elkészült kalkulációk azt mutatják,
hogy a lakossági áramdíj, valamint a gázár emelése valamivel nagyobb lesz
az inflációnál, de a kormány nem akarja, hogy a tényleges költségektől
való négyéves elmaradás egyszerre zúduljon rá a fogyasztóra - lapunk úgy
értesült, hogy a tíz százalékot egyik áremelés sem haladja majd meg.
Az élelmiszer-gazdaság sok ezer szereplője mind szeretne árat
emelni, ennek azonban gátat szab a túlkínálat, a konkurencia és - ahogy
Sirman Ferenc, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta - az olcsó
import. A tejágazat a közeljövőben elsősorban a hazai tejfogyasztás növelésében
érdekelt, s erre nem az áremelés a megfelelő taktika. Ettől függetlenül
legalább tíz százalék körüli áremelést tartanának szükségesnek.
Verli József, a Sütőipari Egyesülés igazgatója szerint a sütőipar
az elmúlt tíz évben többször is próbálkozott áremeléssel, de az esetek
többségében csak részleges drágításra volt lehetősége. A szakember szerint
2003-ban szintén legalább tízszázalékos áremelésre lenne szükség.
Földi Péter, a Baromfi Terméktanács mezőgazdasági titkára
szerint az elmúlt évek elmaradásai miatt elvileg akár húszszázalékos áremelési
igény is elképzelhető az ágazatban. A Zádori László, a Vágóállat- és Hús
Terméktanács titkára úgy véli, az elmúlt esztendő is bizonyította, hogy
az árak akár hetek alatt is szélsőségesen változhatnak. A terméktanács
számításai szerint a tőkehús jelenleg kilónként és átlagosan 150 forinttal
olcsóbb a ráfordítások által indokoltnál, és 60 forinttal kell kevesebbet
fizetni a húskészítményekért.
Az ásványvíz 15 százalékos drágulására is fel kell készülni
- mondta Fehér Tibor, a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács elnöke.
Ezt főként az indokolja, hogy a termék áfája 12 százalékról 25-re emelkedik.
(Népszabadság)
|
