Káeurópai korrupció: a bővítést is fenyegeti
Nem kíméli a tagjelölt államokat az Open Society Institute (OSI) korrupcióról
és bővítésről szóló jelentése, írja az Index.
A jelentés szerint a csatlakozásra váró országok az egész
bővítés sikerét fenyegetik, amikor mintegy "beviszik magukkal"
a korrupciót az átfogó és hatékony ellenszerrel jelenleg nem rendelkező
Európai Unióba. A kritikából Magyarországnak is alaposan kijut.
Noha az európai uniós csatlakozási folyamat számos közép-
és kelet-európai tagjelölt országban jelentősen befolyásolta a korrupció
elleni fellépést, az még mindig igen súlyos probléma, olyannyira, hogy
kockára teheti az egész bővítés sikerét. Ezért az Európai Uniónak egységes
kereteket kell biztosítania a korrupcióellenes küzdelem számára, aminek
a legjobb módja az Európa Tanács programjával, a GRECO-val való kapcsolatok
szorosabbra fűzése. Ezek a főbb következtetései annak a jelentésnek, amelyet
a Soros György féle Open Society Institute (OSI) készített, és szerdán
mutatott be Brüsszelben.
A jelentés, amely a közép- és kelet-európai tagjelölt országokban
tapasztalható korrupciót és az ellene való fellépést veszi alaposan szemügyre,
súlyos problémákat azonosít. Emellett felhívja rá a figyelmet, hogy jelenleg
az Európai Unió maga sem rendelkezik egységes, világos keretekkel, elvárásokkal
és programmal a korrupció kiirtására. Ennek hiánya miatt a korrupció a
kibővített Unió egészére fenyegetést jelent majd. "Olyan országok
fognak csatlakozni, amelyek súlyos korrupciós problémákkal küzdenek, és
ez az egész Európai Unió számára komoly gond" - hangoztatta a jelentés
bemutatóján Quentin Reed szerkesztő.
Mivel a csatlakozás után az Európai Bizottság már nem fogja
folyamatosan szemmel tartani a tagjelölteket a mostani országjelentések
formájában, amelyek többek közt a korrupciót is "mérik", ezért
az OSI szerint egy új mechanizmusra van szükség, amely ezzel foglalkozik.
Ennek a korrupcióellenes mechanizmusnak természetesen minden egyes tagállamnak
alá kell vetnie magát, nem csak az újaknak. Mivel az Unió létező korrupcióellenes
egyezménye az OSI szerint nem elég hatékony, és nem is ratifikálta minden
tagállam, jobb lenne, ha az EU csatlakozna az Európa Tanács által kifejlesztett,
jóval átfogóbb és alaposabb programhoz, a GRECO-hoz. Ennek már most tagja
valamennyi tagállam, kivéve Olaszországot és Ausztriát.
*
A jelentés főbb megállapításai:
- A korrupció kérdését a tagjelölt országokban gyakran politikai
fegyverként használják. Egy 2001-es közvélemény-kutatás szerint a tagjelölt
országok lakosságának háromnegyede a legtöbb vagy az összes köztisztviselőt
korruptnak tartja. Az ellenzéki pártok ebből politikai tőkét kovácsolnak,
majd hatalomra kerülvén maguk is besározódnak, ezzel nagy kárt okozva a
politikai élet egészének.
- Az alacsony szintű korrupció kezelésére az egész térségben
megvan a szándék, de nagyon kevés tagjelölt állam vezetett be hatékony
eszközöket a magas szintű korrupció kezelésére. Ez különösen igaz a pártok
finanszírozását illetően. A jelentés Litvániát emeli ki kivételként.
- Csaknem valamennyi tagjelölt állam adminisztrációjában és
önkormányzatában súlyos probléma a korrupció, és nagyon kevés hatékony
jogi-adminisztratív eszköz létezik az ellene való fellépésre.
- A közbeszerzéseket ugyanígy áthatja a korrupció: a teljes
szerződési érték 10-20 százalékát elérő megvesztegetések tipikusnak mondhatók.
(Index-Bruxinfo)
|
