Megszűnik a vállalkozói jövedelemlimit

Fellélegezhetnek azok az egyéni vállalkozók, illetve önálló tevékenységet végzők, akiknek idáig a Pénzügyminisztérium limitálta a minimális jövedelmüket - írja a Magyar Hírlap.

   A tegnap megszavazott adótörvénycsomag eltörölte a minimális jövedelmeket, és az azokkal együtt járó adóhivatali felszólítást, ellenőrzést. A jövő év elején esedékes adóbevalláskor már nem kell attól tartaniuk, hogy a hivatal túl kicsinek találja a jövedelmüket, s felszólítást küld igazolásra.
   Az elmúlt évtized közepén az akkori APEH-elnök minden évben kigyűjtette és nyilvánosságra hozta a kiugróan kevés jövedelemmel járó szakmákat. Például az autószerelők 80, az ügyvédek pedig 110 ezer forintot kerestek - no nem havonta, hanem évente. Ennyi után fizették a közterheket, és ebből jártak közülük többen Mercedesszel.
   A következő lépés a minimális jövedelmeket tartalmazó limitek bevezetése volt. A szabályozás azonban kicsit bonyolultra sikerült. Az adózás rendjét tartalmazó törvénybe bekerült egy olyan előírás, amely arra kötelezte az adóhatóságot, hogy a pénzügyminiszter irányelvében meghatározottnál kisebb jövedelmet bevallókat hívja fel. Ez a felhívás nem telefonon, hanem írásban történt, és a vállalkozóknak igazolniuk kellett, hogy más forrásból is származott jövedelmük. Emellett egybevetette az adóhatóság az anyagi helyzetüket, költekezésüket, a bevallott és az egyéb legális jövedelmükkel. Ha a két oldal nem illett össze, akkor rendelte el a hivatal az ellenőrzést.
   A folyamat tehát többlépcsős volt, és a pénzügyminiszter az irányelvében kitért arra is, hogy kiket szükséges, és kiket nem kell ellenőrizni. Így például nem javasolta a kezdő vagy az elmaradott területen dolgozó vállalkozók tüzetesebb vizsgálatát.
   Az a táblázat, amely a jövedelemlimiteket tartalmazta, végigvett valamennyi szakmát, ráadásul települési bontásban. Külön összeget határozott meg a budapesti, a kistelepülési, a közepes és a nagyvárosokra, továbbá ezen belül megyénként is.
   Arra a kérdésünkre, hogy mi indokolta a limitek megszüntetését, a Pénzügyminisztériumtól tömör választ kaptunk: nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a gyakorlat nem igazolta vissza a jogalkotó szándékát.

*

Néhány új szabály az adó- és illetéktörvényből

   Az adótörvény-módosítás szerint a személyi jövedelemadóban (szja) 650 ezer forintig 20 százalék, 650 ezer és 1 millió 350 ezer forint között 30 százalék, efelett pedig 40 százalék lesz az adókulcs jövőre.
   A tőzsdei árfolyamnyereség adója jövőre nulla százalék lesz, és 2003. január 1-jétől kamatból származó jövedelemnek minősül a belföldön működő tőzsdén kötött ügylet jövedelme. Az őstermelők adómentes bevételi határa 250 ezerről 400 ezer forintra nő. A mezőgazdasági kistermelés értékhatára valamennyi mezőgazdasági őstermelő esetében 4 millióról - a családi gazdálkodókhoz hasonlóan - 6 millió forintra emelkedik, a falusi vendégfogadás adómentes bevételi értékhatára pedig 400 ezerről 600 ezerre nő.
   Az illetéktörvényben számos tétel emelkedik. Öröklés esetén az illeték általános mértéke az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unokája esetén 18 millió forintig 11 százalék, a 18 millió forint feletti résznél 15 százalék lesz. Az első csoportba nem tartozó unoka, nagyszülő és testvér esetén 18 millió forintig 15 százalékra, az afölötti rész után 21 százalékra változik. Más örökösöknél a 18 millió forint alatt 21, afölött 30 százalék lesz az illeték. A gépjárműszerzési illeték köbcentiméterenként 10-ről 13 forintra nő. Emelkednek a tételes összegű államigazgatási eljárás illetékei. Az általános mérték 1500 forintról 2000 forintra nő, így a fellebbezés, ha értéke pénzben nem állapítható meg, 4000 forintos illeték fizetését követeli meg.
   A járulékok esetében a tételes egészségügyi hozzájárulás 2003-ban a jelenlegi 4500 forintról 3450-re csökken, és három éven belül megszűnik. A 35 százalékos szja-terhet viselő osztalék után megszűnik a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás.
   A nem magánnyugdíj-pénztári tagok nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége a jelenlegi 8 százalékról 8,5 százalékra nő, de a járulékemelést kompenzálja a munkavállalói járulék 1,5 százalékról 1 százalékra mérséklése. A magánnyugdíj-pénztári tagdíj jövőre 7, 2004-ben 8 százalék lesz, ennek megfelelően nyugdíjjárulékuk 2003-ban 1,5, 2004-ben 0,5 százalék lesz. Visszahozta a törvénymódosítás a pályakezdők kötelező magánnyugdíj-pénztári tagságát.

(Magyar Hírlap)