Magyar Köztársaság Miniszterelnöke
Dr. Medgyessy Péter úr
részére

Tisztelt Miniszterelnök Úr !

A DUNAFERR DV. VASAS Szakszervezeti Szövetség képviselői 2002. október 24-én konzultációs megbeszélésen vettek részt az ÁPV Rt-ben Dr. Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. Igazgatóság elnökének meghívására.

A találkozón áttekintettük a DUNAFERR Csoport jelenlegi helyzetét és megismerhettük a jövővel kapcsolatos legfontosabb tervezett intézkedéseket.

Megdöbbentünk az ÁPV Rt. Elnökének azon kijelentésén, hogy - privatizáció esetén - az állam nem kívánja a DUNAFERR-ben tulajdonrészét megtartani.

Miniszterelnök Úr !

Ön 2002. február 22-én - kampánykörútjának egyik állomásaként - Dunaújvárosban találkozott a DUNAFERR DV. VASAS Szakszervezet tisztségviselőivel, ahol hangsúlyozottan kijelentette, hogy a DUNAFERR-t fejleszteni kell, meg kell találni ehhez az állami forrásokat, az alapvertikum maximum 1/4 részéig privatizálható, a többi egységet pedig folyamatosan és fokozatosan lehet privatizálni.

Információink szerint számos példa van arra, hogy a nehéz helyzetbe került acélipari vállalatokat az állam támogatja, így 2006-ig pl. Csehország 450 millió euró, Szlovákia 500 millió euró vagy Lengyelország 3,3 milliárd zloty támogatást kap az államtól. Nem értjük, hogy a magyar kormány miért nem keresi annak a lehetőségét, hogy ezt a DUNAFERR esetében is megtegye.

Jelenleg a DUNAFERR munkavállalói teljes bizonytalanságban élnek, amit az ÁPV Rt. Elnökének október 24-i kijelentése tovább erősít.

A DUNAFERR kollektívája nem tudja elfogadni az elmúlt években hozott rossz tulajdonosi döntések következményeit. A rendszerváltás utáni Magyarország esetében tömegesen vannak olyan példák, amikor az állam esetenként (bankok) vagy rendszeresen (MÁV, MALÉV, mezőgazd.) támogat olyan állami tulajdonú cégeket, amelyek a piaci körülmények változásai miatt nehéz helyzetbe kerültek.

Tisztelt Miniszterelnök Úr !

Tudomásunk szerint a kormány novemberben tárgyalja a DUNAFERR működését érintő kérdéseket.

Kérjük, hogy a döntésnél mérlegeljék a fentieket és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy Dunaújvárosban hosszú távon - állami szerepvállalás mellett - megmaradjon a kohászat.

Amennyiben az állam nem vonul ki teljesen a DUNAFERR-ből, az garanciát jelentene a hosszú ideje bizonytalanságban és félelemben élő munkavállalók, a város és a régió számára.

A DUNAFERR munkavállalói készek arra, hogy - a számukra elfogadható döntés érdekében - az érdekérvényesítés legvégső eszközét is igénybe vegyék.

Dunaújváros, 2002. november 5.

Tisztelettel:

Bálint Mihály
elnök