Több lesz a pénz vagy kevesebb?

A költségvetés általános vitája során az ellenzék élesen bírálta az önkormányzati támogatások rendszerét. Elismerik, a kormány nyújt kedvezményeket a településeknek: növeli például a személyi jövedelemadó szabadon felhasználható hányadát, de ez sem nyújt fedezetet a közalkalmazotti béremelésekre. A polgármesteri hivatalok megszenvedik a bérfejlesztés hatásait. A belügyminiszter másként látja: szerinte jövőre hetvenmilliárddal több szabadon felhasználható pénz kerül a rendszerbe.

   A Fidesz vezérszónoka, Áder János azt mondta a költségvetés általános vitája során: a kormány valósággal bünteti a polgári önkormányzatokat. Bár e megállapítását számokkal nem támasztotta alá (arra pedig végképp nem adott magyarázatot, hogy miért épp a polgári önkormányzatokat büntetné a kormány - a szerk.), úgy tűnik, hogy a központi béremelések fedezetét az önkormányzatok csak nagy nehézségek árán képesek előteremteni, s a települési intézmények - óvodák, iskolák, könyvtárak stb. - normatív támogatása sem követi az inflációt.
Az MSZP programja kilátásba helyezte az önkormányzatok számára, hogy ha a párt kormányra kerül, az elmúlt időszakban az infláció alultervezése miatt bekövetkezett veszteséget egyszeri, ötvenmilliárdos juttatással ellentételezi, további ötvenmilliárdot pedig a fejlesztések gyorsítására biztosít. A koalíció megalakulása után azonban erről a két tételről már nem esett szó. Inkább azt hangsúlyozták, hogy ötről tíz százalékra növekszik a személyi jövedelemadó helyben hagyott hányada, és teljes egészében a helyhatóságok használhatják fel a területükön befizetett gépjárműsúlyadót is.
   Az szja szabadon felhasználható részének növekedése miatt nem kerül többletpénz a rendszerbe, mert a kormány a személyi jövedelemadóból befolyó összegnek változatlanul negyven százalékát engedi át az önkormányzatoknak.
   Így, ahol jelentős összeg származik az szja-ból, ott abból több marad a településen, ahol viszont alig van ilyen bevétel, nem növekednek érdemben a források. Hasonló a helyzet a súlyadóval is, amelynek átengedése jellemzően ugyancsak a nagyobb településeket hozza kedvező helyzetbe. Egyébként éppen ezért a belügyminiszter máris kompenzációt helyezett kilátásba. A jövő évi közalkalmazotti fizetésemelésekre pedig egyelőre nincs pénz. Kétségtelen, hogy a kormány számos, a települések által üdvözölt kedvezményt nyújt, mindazonáltal - a választási ígéretekkel szemben - egy része akár kedvezőtlenebb helyzetbe is kerülhet.
   Erre figyelmeztet Bencsik János, Tatabánya független polgármestere is, aki a napokban sajtóközleményt adott ki, amelyben azt taglalja, hogy a város önkormányzatát mennyire nehéz helyzetbe sodorhatja, ha változatlan formájában fogadják el a jövő évi költségvetés tervezetét. Egyebek mellett azt írja: szeptember 1-jével a közalkalmazottak körében 50 százalékos bérfejlesztést hajtott végre a kormány. Tatabányán ennek éves kihatása 1 milliárd 599 millió 230 ezer forint. Az ezzel kapcsolatos idei kiadásokat az állam teljes egészében biztosította, a 2003. évi központi költségvetés tervezetének Tatabányát érintő számait megvizsgálva viszont megállapítható, hogy a normatív támogatások emelkedése ennek a több mint másfél milliárdnak mindössze 47,3 százalékát fedezi. Ha a normatív támogatás összegéhez hozzáadjuk a személyi jövedelemadó visszaosztott részét - amely az előre jelzett pótlólagos öt százalékhoz képest Tatabányán mindössze kétszázalékos növekményt jelent -, valamint a gépjárműadót, a kormány által bevezetett béremelések fedezetéből mintegy 490 millió forint hiányzik.
   Ezt tehát a városnak kell kigazdálkodnia - állítja Bencsik -, ami nehéz feladat elé állítja az önkormányzatot, és veszélyezteti a többi, kötelezően előírt feladat ellátását. Nehezíti a város helyzetét, hogy az intézmények működtetésére az idei évinek megfelelő összeget biztosít a költségvetés, a városüzemeltetési feladatok ellátására pedig ötszázalékos növekményt számoltak, miközben a várható infláció szerinte eléri a 8 százalékot. A város ebből származó bevételkiesése eléri a 200 millió forintot. A helyzetet a helyi adókról szóló törvény módosítása tovább súlyosbítja. Az építményadó esetében eddig lehetőségük volt ugyanis arra, hogy a helyi és a multinacionális társaságok között az előbbiek javára különbséget tegyenek. 2003-tól azonban mindenkire ugyanazon adózási mértéket kell alkalmazni. E szerint vagy a „kicsiket" emelik föl a „nagyok" szintjére, vagy az utóbbiak adóját mérséklik. Ebben az esetben további 98 millióval csökken a város bevétele. Mindebből az következik, hogy a költségvetési javaslat alapján Tatabánya 2003-ban 788 millió forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhat, mint ebben az évben. Bencsik szerint mindez azzal jár, hogy leáll az intézmények, a járdák és utak felújítási programja, romlik a város közterületei fenntartásának színvonala.
   Siófokon még csak most folynak a számítások arról, mennyi lesz a balatoni város jövő évi normatív támogatása - mondta tudósítónk érdeklődésére Balázs Árpád fideszes polgármester. Kifejtette: az már látható, hogy a megemelt közalkalmazotti bérekre - ez a tétel 350 millió forintos többletkiadást jelent a város költségvetésében - nincs meg a fedezet. Az önkormányzatnak átengedett személyi jövedelemadó és gépjárműsúlyadó legfeljebb 180 millió forint pluszforrást hozhat. Balázs Árpád szerint a kis önkormányzatok jól jártak a kormány által átengedett adókkal, de a sok közintézményt működtető, nagyszámú közalkalmazottat foglalkoztató helyhatóságok nem. Súlyosbítja a helyzetet, hogy csökkentek a pályázati pénzek, emelkedtek ugyanakkor a működési költségek. Mindez a városfejlesztési lehetőségek szűküléséhez vezet - mondta a siófoki polgármester.
   Dióssy László (SZDSZ), a legnagyobb önkormányzati érdekvédelmi szövetség, a TÖOSZ elnöke lapunknak azt mondta: a bérfejlesztések jövő évi finanszírozását csak úgy lehet megoldani, ha ennek érdekében valamennyi önkormányzat mozgósítja saját bevételeit. Mintegy hétszáz önkormányzatnál még ezen források figyelembevételével sem teremthető elő a fizetésemelés fedezete, vagyis előre látható, hogy ezek a települések az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerülő helyhatóságok támogatási igényeit növelik majd.
   A helyhatóságok központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételei jövőre az idei 871 milliárdhoz képest 354 milliárddal növekszenek, s ez minden korábbinál nagyobb emelkedést jelent - hangsúlyozta kérdésünkre Lamperth Mónika. Szerinte az idei központi bérintézkedések áthúzódó hatása az önkormányzati szférában mintegy 235 milliárd forint, az új feladatok pedig további ötvenmilliárdot emésztenek fel. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés tervezete szerint több mint hetvenmilliárd forint szabad forrás áll majd rendelkezésre az önkormányzati szféra egészében. A miniszter arra a felvetésre, hogy ez a csaknem kétezermilliárddal gazdálkodó rendszerben az inflációs veszteséget sem fedezi, úgy válaszolt: a helyhatóságok bevételeit összességükben kell vizsgálni. E tekintetben a normatív támogatásokkal, az szja szabadon felhasználható hányadának növekedésével, a teljes egészében helyben maradó súlyadóval és egyéb saját bevételekkel, például az iparűzési adó emelkedésével is számolni kell. Lamperth kiemelte ugyanakkor, hogy a helyhatóságoknak nemcsak a belügyi fejezetben biztosítanak forrásokat; figyelembe kell venni például a kistérségi felzárkóztatási programokat vagy a gázközművek privatizációja után járó juttatásokat is. A miniszter szerint jövőre így további ötvenmilliárdot meghaladó összeg jut majd fejlesztésekre.
   Lamperth elismerte: egyes településeken gondot okozhat a közalkalmazotti bérfejlesztés fedezetének előteremtése. A kisebb önkormányzatoknál, illetőleg azokon a településeken, ahol az átlagosnál több intézményt tartanak fenn, a többletforrások valóban kevésnek bizonyulhatnak, ezért külön pénzügyi alapot hoznak létre. A miniszter a támogatás feltételeiről még nem kívánt nyilatkozni, mert a részletszabályok kidolgozása még folyik, és a keretről sincs döntés. Annyi azonban valószínű - hangsúlyozta -, hogy nyitott alapról lesz szó, amely az igényeknek megfelelően bővíthető. Lamperth szerint a támogatásról rendkívül szigorú szabályok szerint döntenek, viszont azok a települések, amelyek megfelelnek a feltételeknek, bizonyosan számíthatnak a segítségre.

(Népszabadság)

Az ÁSZ jelentése a 2003-as költségvetés önkormányzati részéről