Százmilliárdokról maradhatunk le
Az EU csatlakozást követően, 2004-2006-ban 1200-1500 milliárd forintos
EU forráshoz juthat az ország, ha fel tudunk nőni a feladathoz. Tegnap
a civil szervezetek, a gazdasági kamara képviselői számára tartottak konferenciát
a Nemzeti Fejlesztési Tervről.
Az Országház felsőházi termében tartottak csütörtökön egész
napos konferenciát a civil szervezetek, a gazdasági kamara képviselői számára
- Dunaújvárosból is többen részt vettek az eseményen a Dunaújvárosi Kereskedelmi
és Iparkamara és a HÍD Egyesület képviseletében - annak alkalmából, hogy
a Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiájának a társadalmi vitája lezárult,
a beérkezett háromezer véleményt nagyrészt már kiértékelték. Az egyeztetési
folyamat során társadalmi partnerként számítottak mindazon szervezetek,
intézmények véleményére, amelyek potenciálisan érintettek az EU strukturális
alapjainak felhasználásában közreműködőként, pályáztatóként, pályázóként,
illetve végső kedvezményezettként. Így mintegy nyolcszáz partnerrel vették
fel a kapcsolatot, köztük számos civil szervezettel, ágazati és regionális
szervezetekkel, kamarákkal, önkormányzatokkal, és sorolhatnánk.
A csatlakozási szerződés 2004 május elsejei életbelépése igen
közeli dátummá vált: az ország meglehetős késésben van, félő, hogy a csatlakozással
megnyíló jelentős forrásoknak csak kis részét tudjuk igénybe venni. Hogy
a jogi lehetősége megteremtődjön annak: a megnyíló strukturális és kohéziós
alapokból Magyarország is részesedhessen, el kell készíteni a Nemzeti Fejlesztési
Tervet (NFT). Kizárólag az abban foglaltakra - amennyiben a tervet az EU
elfogadja - lehet az alapokból uniós támogatást kapni. Így - fogalmazott
a konferencia első előadásában Kiss Elemér miniszter (MeH) - az NFT a következő
tíz évre meghatározza azokat a tématerületeket, amelyekhez az alapokból
EU támogatást remél az ország. Nem kicsi tehát a tétje, hogy milyen tartalmú
terv készül. Ezért a széles társadalmi egyeztetés. Ugyanakkor azt is fontos
tudni: a NFT nem foglalkozik minden területtel, így azok a témakörök, amikhez
nem igényelhető EU támogatás, illetve a hazai költségvetésből hatékonyabban
oldható meg támogatásuk, az ezt követően elkészülő átfogó fejlesztési terv
részét képezik majd.
Az idei a legjobb év a három előcsatlakozási támogatási forma
- a PHARE, a SAPARD és az ISPA - esetében, összességében 240-250 millió
eurónyi támogatást tud az ország felszívni. A csatlakozást követően azonban
sokszorosának fogadására nyílik lehetőségünk. Forintban: az idén EU támogatással
- a társfinanszírozással együtt - megvalósuló 150 milliárd forintnyi fejlesztés
helyett 2004-ben 550-600 milliárdnyi beruházásnak kellene megvalósulnia,
és ehhez kellene biztosítani a társfinanszírozást, saját erőt. Ennek csak
egy része lenne állami forrás, nagyobbrészt önkormányzatok, intézmények,
vállalkozások, civil szervezetek, magánszemélyek tőkéjére és kezdeményezésére
lesz szükség. Azonban az intézményrendszer kiépítése meglehetős lemaradásban,
így nehéz lesz a feladatot teljesíteni.
A konferencián Thomas Wiley az Európai Bizottság magyarországi
delegációja nevében részletesen ismertette a három fő előcsatlakozási támogatási
formát. Az ISPA a jelölt országok felkészülését szolgálja az EU kohéziós
alapjából érkező pénzek fogadására, ezekből főként nagyobb infrastrukturális
projektek - a környezetvédelem, valamint a közlekedés területén - finanszírozhatók.
A SAPARD leginkább a mezőgazdasági szektor vállalkozásainak megerősítését
szolgálja, közvetlenül kapcsolódik a csatlakozást követően hazánk számára
is megnyíló vidékfejlesztési alaphoz. Így az előbbi két előcsatlakozási
támogatási forma a csatlakozást követően zökkenő nélkül megy át az adott
támogatási formába. Nem így az 1991-ben indult PHARE esetében. Ez túlságosan
is különbözik a strukturális alap rendszerétől, ezért a jövő év lesz a
PHARE utolsó programozási éve, és a kifutó projektekig marad meg a rendszere.
Az elmúlt egy-másfél hónap során elmúltak a kétségek a csatlakozással,
annak időpontjával kapcsolatban - idézte fel a közelmúlt történéseit Gottfried
Péter, a Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárság
vezetőjének helyettese. A csatlakozási tárgyalások - sajtóban napvilágot
látott - eredményeinek, még nyitott kérdéseinek ismertetésén túl felhívta
a figyelmet arra, hogy hatékony kommunikációra van szükség annak érdekében
is, hogy Magyarországnak majdan hatékony képviselete legyen az unióban,
és maximalizálni lehessen a megszerezhető előnyöket.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által képviselt negyvenötezer
tag, a GDP kétharmadát előállító vállalkozások nevében Parragh László elnök
kifejtette, hogy a gazdasági élet szereplői számára kiemelten fontos az
NFT elkészülte, hiszen egy jó terv az egész magyar gazdaságot fel tudja
pörgetni. Mivel az EU támogatások fogadásának terén nagy jelentősége van
a vállalkozóknak, és a kamara országos hálózattal rendelkezik, az elnök
felajánlotta, hogy a feladatokból mind többet ehhez a hálózathoz telepítsenek.
A konferencia egyik kiemelkedő előadása volt Kroó Norberté,
a Magyar Tudományos Akadémia főtitkáráé. Beszélt arról az európai innovációs
paradoxonról, amely szerint ugyan az alapkutatások terén sok szempontból
a kontinens vezető a világban, mégis, a csúcstechnológiák innovációja terén
behozatalra szorul az Európai Unió. Ezért az EU programként a kutatásfejlesztésre
fordított összegek jelentős emelését határozta meg. A tudásalapú társadalom
alapja a jó oktatás, képzés. A kutatási infrastruktúra fejlesztéséhez a
hazai tudományos intézetek megtanultak pályázni, kiépült a megfelelő intézményrendszer,
fontos szempont a kutatási helyek közötti informatikai hálózat fejlesztése.
Magyarországon ezer munkavállalóra mindössze 3,2 kutató jut, az EU-ban
5,2, az élenjáró Finnországban 10. Kroó Norbert azt is kiemelte, nem úgy
kell tekinteni az EU forrásokra, mint egy adományra, hanem mint a partnerség
lehetőségére, azt kell nézni: mit tudunk hozzátenni, nem azt, mit kaphatunk.
A természetvédelemmel kapcsolatos komplex gondolkodással foglalkozott
előadásában Gyulai Iván, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnöke,
megítélése szerint továbbra is a környezetterhelés bővített újratermelése
zajlik. A fenntartható fejlődés érdekében azt kell felismerni, hogy már
túlléptük a természeti erőforrások eltartó képességén, nem állhatunk meg
tehát az okok kezelésénél.
A társadalmi egyeztetés során érkezett partnervéleményekről,
az NFT ez alapján történő átdolgozásáról Veress József, a Nemzeti Fejlesztési
Terv Hivatala elnökhelyettese tartott részletes tájékoztatót, majd az egyes
operatív programok ismertetése zajlott. Az előadások - időhiány miatt -
leginkább a prioritások megfogalmazására, indoklására szorítkozhattak,
a részletek megismerése érdekében érdemes betekinteni a dokumentumokba,
ehhez nyújtanak segítséget az alábbi linkek.
K. K.
(Dunaújváros Online Hírek)
Eufórium
A Nemzeti Fejlesztési Terv honlapja
NFT: operatív programok
|
