Megvalósuló bérkonvergencia
Bár a kormány jövőre már csak mérsékelt béremelkedést ígér, a forint erősödése
nyomán mégis erőteljesebben közeledhetünk az európai bérszínvonal felé.
Javában folyik a 2003. évi költségvetés vitája. László Csaba
nem megszorítónak, hanem takarékosnak aposztrofált költségvetése legfeljebb
4-6 százalékos béremelést tart elfogadhatónak a versenyszférában, de a
költségvetésben dolgozók is csak a még az Orbán-kormány regnálása alatt
meghozott jövedelemnövelő intézkedések áthúzódó, jótékony hatásában bízhatnak.
Szakértők szerint a hazai makrogazdasági mutatók romlásában
szerepe lehetett a fizetések elmúlt évben tapasztalt jelentős mértékű,
a gazdaság bővülését jelentősen meghaladó növekedésének, másrészt viszont
az érintettek minden bizonnyal nem érzik túlzottnak jövedelmük gyarapodását
- az EU kapujában állva a hazai jövedelmek európai szinthez való felzárkózása
még meglehetősen távolinak tűnhet.
A feltételes mód azonban indokolt lehet, ha a bérek emelkedését
- logikusan - euróban számoljuk, hiszen előbb-utóbb Magyarország is tagja
lesz a valutauniónak.
Ebben az esetben viszont nem kell szégyenkeznünk nyugati szomszédaink
előtt, a hazai fizetések növekedése európai viszonylatban kiemelkedőnek
mutatkozik. Ennek oka a már említett béremelések mellett a hazai fizetőeszköz
jó ideje tartó, töretlen emelkedésében keresendő.
A forintnak a közös európai fizetőeszközhöz viszonyított árfolyama
a csúszó leértékelés megszüntetése és az árfolyamsáv kiszélesítése óta
folyamatosan erősödik - dacára az elmúlt években egyre növekvő méretű külső
és belső egyensúlyromlásnak.
A hazai fizetőeszköz egyre népszerűbbé válik a pénzpiaci befektetők
körében, köszönhetően a közelgő EU-csatlakozásnak és a nemzetközi viszonylatban
igen magas reálkamatoknak, vagy éppen a jegybank antiinflációs politikájának,
amely az importált áremelkedés megfékezésének hatékony eszközét látta az
erős forintban.
Az elmúlt hetekben az MNB 50 bázispontos kamatcsökkentése
sem tudott változtatni a jobbára külföldi befektetői attitűdön, egyes vélemények
szerint további 1 - 1,5 százalékkal kellene mérsékelni az irányadó kamatszintet
ahhoz, hogy a forint erősödése legalább megálljon. Elemzők szerint a 220
forint/eurós árfolyamszint sem elképzelhetetlen jövőre.
Visszatérve a bérekre, a KSH rendelkezésre álló adatai szerint
ez év szeptemberében a nemzetgazdaságban mért bruttó átlagkereset 120 253
forint volt, ami mintegy 21 százalékos nominális emelkedést jelent a tavalyi
év megegyező időszakához képest.
A költségvetési intézményekben megkereshető 137 951 forintos
átlagos jövedelem jelentősen meghaladta a versenyszféra által biztosított
béreket - ez utóbbi 112 772 forintos átlagot mutatott. Előbbi 37 százalékos,
míg a magánszféra is több mint 13 százalékos növekedést tudott produkálni
a 12 hónap alatt.
Legjobban az oktatásban, illetve az egészségügyi szférában
dolgozók jártak, az előző kormányzat szociálpolitikájának és az idei 100
napos programok kitüntetettjei egyaránt 50 százalékot meghaladó jövedelemgyarapodást
értek el, míg a sereghajtók a bányászati dolgozók lettek, a maguk 9 százalékos
fizetésnövekedésével.
Euróban számolva azonban változik a kép. Az említett 12 hónap
során a hazai fizetőeszköz ugyanis közel 6 százalékot erősödött az euróhoz
képest. Ez az egyes ágazatok sorrendjét nem, viszont az emelkedés mértékét
már igencsak érezhetően befolyásolta.
A pedagógusok bérének emelkedése így számolva már mintegy
61 százalékot tett ki az egy év során, az egészségügyi dolgozók pedig ennél
is impozánsabb, 65 százalékos jövedelemnövekedésnek örvendezhettek, de
ebben a kontextusban még a sereghajtó bányászok is 16 százalékkal gyarapodtak.
A költségvetésben alkalmazottak 45 százalékos fizetésemelkedése
minden bizonnyal párját ritkítja Európa szerte, a versenyszféra 20 százalékos
átlagos béremelkedése viszont már figyelmeztet a magyar vállalkozások nemzetközi
versenyképességének szakértők által sokat emlegetett romlására.
Bár a statisztikák csak szeptemberig állnak rendelkezésre,
meglehetősen nagyvonalúan változatlan béreket feltételezve és csak a forint
további nagyarányú erősödésére koncentrálva még magasabb számokat kaphatunk.
A november 11-i 235,74 forintos euróárfolyammal számolva ugyanis
a tavaly kora ősztől számolt átlagos jövedelemnövekedés 32 százalékot tet
ki, ebből a költségvetési 45 százalékkal, a versenyszféra pedig 24 százalékkal
részesedett.
Az oktatási szféra 67 százalékos, vagy az egészségügy és a
szociális ellátás területén dolgozók 71 százalékos béremelkedése egyenesen
megdöbbentő - főként olyan nemzetközi környezetben, ahol a világ vezető
gazdaságai komoly visszaeséssel küzdenek, és a munkavállalók feje fölött
nap mint nap ott lebeg az elbocsátás lehetősége.
Nem panaszkodhatnak a mezőgazdasági dolgozók sem: az ő legendásan
alacsony jövedelmük 29 százalékos növekedésen ment át, és ezzel a metódussal
számolva már a bányászok is 20 százaléknál tartanak. A 32 százalékos nemzetgazdasági
átlagot az említett két ágazat mellett még a vendéglátóiparral és szálláshely-szolgáltatással
foglalkozók lépték túl, az ő fizetésük is mintegy 36%-ot nőtt tavaly szeptember
óta - természetesen csak euróban.
Előre nézve, a hazai elemzők és a londoni befektetési bankok
egyöntetűen a forint további erősödését várják.
A neves Deutsche Bank szakértője egyenesen az árfolyamsáv
eltolását valószínűsíti, a kamatcsökkentés ugyanis láthatóan már nem elég
hatékony eszköz a monetáris politika számára az árfolyam kívánatosnak tartott
(238-240 forintos) sávban tartásához. Véleménye szerint a forint az új
- a jelenlegi erős oldali sávhatár értékét centrumként használó - sávban
is tovább erősödne, jövő nyárra nem tartja kizártnak a 220 forint körüli
euróárfolyamot sem.
Amennyiben eltekintünk a kormányzat jövő évre vonatkozó kívánalmaitól,
miszerint a versenyszférában a keresetek 4-6 százalékkal nőnének, a költségvetésben
dolgozóknak pedig az ez évi emelések áthúzódó hatása jutna, és továbbra
is csak a valutaárfolyamok változására koncentrálunk, ez a mai állapothoz
képest további 7 százalékos implicit fizetésemelést tartalmazna.
Az egyes ágazatok képviselői akár örülhetnének is ennek az
"ajándéknak", hiszen a forint erősödésének jótékony hatásai előbb-utóbb
begyűrűznek a mindennapi élet számos területére - gondoljunk csak az elmúlt
hetek sorozatos benzinár-csökkentéseire, a gázolaj már 200 forint alatt
jár, és külföldön járó honfitársainknak is kellemes meglepetésben lehet
része.
Ugyanakkor baljós jel, hogy amennyiben a prognózisok beigazolódnak,
a hazai vállalkozások béroldali versenyképessége két év alatt harmadával
csökkenhet.
Kolozsi Gábor
(privátbankár)

|