november 25. (hétfő) 15:00

Megvalósuló bérkonvergencia

Bár a kormány jövőre már csak mérsékelt béremelkedést ígér, a forint erősödése nyomán mégis erőteljesebben közeledhetünk az európai bérszínvonal felé.

   Javában folyik a 2003. évi költségvetés vitája. László Csaba nem megszorítónak, hanem takarékosnak aposztrofált költségvetése legfeljebb 4-6 százalékos béremelést tart elfogadhatónak a versenyszférában, de a költségvetésben dolgozók is csak a még az Orbán-kormány regnálása alatt meghozott jövedelemnövelő intézkedések áthúzódó, jótékony hatásában bízhatnak.
   Szakértők szerint a hazai makrogazdasági mutatók romlásában szerepe lehetett a fizetések elmúlt évben tapasztalt jelentős mértékű, a gazdaság bővülését jelentősen meghaladó növekedésének, másrészt viszont az érintettek minden bizonnyal nem érzik túlzottnak jövedelmük gyarapodását - az EU kapujában állva a hazai jövedelmek európai szinthez való felzárkózása még meglehetősen távolinak tűnhet.
   A feltételes mód azonban indokolt lehet, ha a bérek emelkedését - logikusan - euróban számoljuk, hiszen előbb-utóbb Magyarország is tagja lesz a valutauniónak.
   Ebben az esetben viszont nem kell szégyenkeznünk nyugati szomszédaink előtt, a hazai fizetések növekedése európai viszonylatban kiemelkedőnek mutatkozik. Ennek oka a már említett béremelések mellett a hazai fizetőeszköz jó ideje tartó, töretlen emelkedésében keresendő.
   A forintnak a közös európai fizetőeszközhöz viszonyított árfolyama a csúszó leértékelés megszüntetése és az árfolyamsáv kiszélesítése óta folyamatosan erősödik - dacára az elmúlt években egyre növekvő méretű külső és belső egyensúlyromlásnak.
   A hazai fizetőeszköz egyre népszerűbbé válik a pénzpiaci befektetők körében, köszönhetően a közelgő EU-csatlakozásnak és a nemzetközi viszonylatban igen magas reálkamatoknak, vagy éppen a jegybank antiinflációs politikájának, amely az importált áremelkedés megfékezésének hatékony eszközét látta az erős forintban.
   Az elmúlt hetekben az MNB 50 bázispontos kamatcsökkentése sem tudott változtatni a jobbára külföldi befektetői attitűdön, egyes vélemények szerint további 1 - 1,5 százalékkal kellene mérsékelni az irányadó kamatszintet ahhoz, hogy a forint erősödése legalább megálljon. Elemzők szerint a 220 forint/eurós árfolyamszint sem elképzelhetetlen jövőre.
   Visszatérve a bérekre, a KSH rendelkezésre álló adatai szerint ez év szeptemberében a nemzetgazdaságban mért bruttó átlagkereset 120 253 forint volt, ami mintegy 21 százalékos nominális emelkedést jelent a tavalyi év megegyező időszakához képest.
   A költségvetési intézményekben megkereshető 137 951 forintos átlagos jövedelem jelentősen meghaladta a versenyszféra által biztosított béreket - ez utóbbi 112 772 forintos átlagot mutatott. Előbbi 37 százalékos, míg a magánszféra is több mint 13 százalékos növekedést tudott produkálni a 12 hónap alatt.
   Legjobban az oktatásban, illetve az egészségügyi szférában dolgozók jártak, az előző kormányzat szociálpolitikájának és az idei 100 napos programok kitüntetettjei egyaránt 50 százalékot meghaladó jövedelemgyarapodást értek el, míg a sereghajtók a bányászati dolgozók lettek, a maguk 9 százalékos fizetésnövekedésével.
   Euróban számolva azonban változik a kép. Az említett 12 hónap során a hazai fizetőeszköz ugyanis közel 6 százalékot erősödött az euróhoz képest. Ez az egyes ágazatok sorrendjét nem, viszont az emelkedés mértékét már igencsak érezhetően befolyásolta.
   A pedagógusok bérének emelkedése így számolva már mintegy 61 százalékot tett ki az egy év során, az egészségügyi dolgozók pedig ennél is impozánsabb, 65 százalékos jövedelemnövekedésnek örvendezhettek, de ebben a kontextusban még a sereghajtó bányászok is 16 százalékkal gyarapodtak.
   A költségvetésben alkalmazottak 45 százalékos fizetésemelkedése minden bizonnyal párját ritkítja Európa szerte, a versenyszféra 20 százalékos átlagos béremelkedése viszont már figyelmeztet a magyar vállalkozások nemzetközi versenyképességének szakértők által sokat emlegetett romlására.
   Bár a statisztikák csak szeptemberig állnak rendelkezésre, meglehetősen nagyvonalúan változatlan béreket feltételezve és csak a forint további nagyarányú erősödésére koncentrálva még magasabb számokat kaphatunk.
   A november 11-i 235,74 forintos euróárfolyammal számolva ugyanis a tavaly kora ősztől számolt átlagos jövedelemnövekedés 32 százalékot tet ki, ebből a költségvetési 45 százalékkal, a versenyszféra pedig 24 százalékkal részesedett.
   Az oktatási szféra 67 százalékos, vagy az egészségügy és a szociális ellátás területén dolgozók 71 százalékos béremelkedése egyenesen megdöbbentő - főként olyan nemzetközi környezetben, ahol a világ vezető gazdaságai komoly visszaeséssel küzdenek, és a munkavállalók feje fölött nap mint nap ott lebeg az elbocsátás lehetősége.
   Nem panaszkodhatnak a mezőgazdasági dolgozók sem: az ő legendásan alacsony jövedelmük 29 százalékos növekedésen ment át, és ezzel a metódussal számolva már a bányászok is 20 százaléknál tartanak. A 32 százalékos nemzetgazdasági átlagot az említett két ágazat mellett még a vendéglátóiparral és szálláshely-szolgáltatással foglalkozók lépték túl, az ő fizetésük is mintegy 36%-ot nőtt tavaly szeptember óta - természetesen csak euróban.
   Előre nézve, a hazai elemzők és a londoni befektetési bankok egyöntetűen a forint további erősödését várják.
   A neves Deutsche Bank szakértője egyenesen az árfolyamsáv eltolását valószínűsíti, a kamatcsökkentés ugyanis láthatóan már nem elég hatékony eszköz a monetáris politika számára az árfolyam kívánatosnak tartott (238-240 forintos) sávban tartásához. Véleménye szerint a forint az új - a jelenlegi erős oldali sávhatár értékét centrumként használó - sávban is tovább erősödne, jövő nyárra nem tartja kizártnak a 220 forint körüli euróárfolyamot sem.
   Amennyiben eltekintünk a kormányzat jövő évre vonatkozó kívánalmaitól, miszerint a versenyszférában a keresetek 4-6 százalékkal nőnének, a költségvetésben dolgozóknak pedig az ez évi emelések áthúzódó hatása jutna, és továbbra is csak a valutaárfolyamok változására koncentrálunk, ez a mai állapothoz képest további 7 százalékos implicit fizetésemelést tartalmazna.
   Az egyes ágazatok képviselői akár örülhetnének is ennek az "ajándéknak", hiszen a forint erősödésének jótékony hatásai előbb-utóbb begyűrűznek a mindennapi élet számos területére - gondoljunk csak az elmúlt hetek sorozatos benzinár-csökkentéseire, a gázolaj már 200 forint alatt jár, és külföldön járó honfitársainknak is kellemes meglepetésben lehet része.
   Ugyanakkor baljós jel, hogy amennyiben a prognózisok beigazolódnak, a hazai vállalkozások béroldali versenyképessége két év alatt harmadával csökkenhet.

Kolozsi Gábor
(privátbankár)

Vissza