Nem csökkennek a járulékterhek

A kormányprogramban ígért egyéni nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjpénztári tagdíj-korrekció csak részben valósul meg, a tb-járulék mértéke sem csökkent, de jövőre kevesebb egészségügyi hozzájárulást kell fizetnünk, olvasható az Origo összeállításában.

    Nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj
A foglalkoztatottak egyéni nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége jövőre 8 százalékról 8,5 százalékra nő, az emelkedést azonban kompenzálja, hogy a 1,5 százalékos munkavállalói járulék helyett 1 százalékot kell fizetni.
   Azok a foglalkoztatottak, akik tagjai valamelyik magánnyugdíjpénztárnak, jövőre 6 helyett 7 százalék tagdíjat fizetnek a nyugdíjpénztárba és 1,5 százalék járulékot a társadalombiztosítási rendszerbe. 2004-től 8 százalékra nő a magánnyugdíjpénztári tagdíj és ennek megfelelően 0,5 százalékra mérséklődik a pénztártagok nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége. Így két év alatt fokozatosan helyreáll a kétszintű nyugdíjrendszer eredeti feltételrendszere és a pénztártagok járulékfizetési kötelezettsége minimálisra csökken. A jogalkotók a társadalombiztosítási rendszerben való jogszerzés biztosításával és a tb-nyugellátások megállapítási szabályainak alkalmazhatóságával indokolták a társadalombiztosítási nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség minimális fenntartását. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben ugyanis a jogosultság alapja nem a járulék összege, hanem az, hogy milyen jövedelem után történik a járulékfizetés.

   Járulékalap, járulékfizetési felső határ
   Egyértelművé vált a törvényben, hogy nem képez járulékalapot a felhasználási, hasznosítási, illetve használati szerződés alapján a vagyoni jogok felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj.
   A foglalkoztatottat nem terheli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a titoktartási (hallgatási) díj, valamint a szabadságmegváltás jogcímén kifizetett juttatás, illetve a határozott idejű munkaviszony megszűnésekor kifizetett átlagkereset után.
   A nyugdíjjárulék (és a magánnyugdíjpénztári tagdíj) felső korlátja a tárgyévre tervezett bruttó átlagkereset kétszerese helyett két és félszeresére emelkedik, ennek megfeleően a járulékfizetési felső határ napi összege a jelenlegi 6490 forint helyett a 10 700 forintra emelkedik, azaz évi bruttó 3 905 500 forintos összjövedelemig kell nyugdíjjárulékot fizetni.
   A foglalkoztatók által fizetendő 29 százalékos társadalombiztosítási járulék változatlan marad.

   Egészségügyi hozzájárulás
   A tételes egészségügyi hozzájárulás fokozatos csökken, 2003-ban a jelenlegi 4500 forintról havi 3450 forintra (115 Ft/nap) mérséklődik.
   A módosított törvény szerint nem kell százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni az után a jövedelem, illetve természetbeni juttatás után, amelyre a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel a társadalombiztosítási szabályok szerint járulékfizetési kötelezettség keletkezik..

(Origo)