Növekedés - egyensúlyromlással

Kismértékben gyorsult a GDP-növekedés a harmadik negyedévben, ugyanakkor tovább romlott a külső egyensúly. A két jelenség összefügg, a gazdaságot ugyanis jelenleg a lakossági fogyasztás és a kormányzati költekezés fűti, aminek jelentős importvonzata van. Eközben a feldolgozóipar beruházásai visszaesnek, a cégek a nemzetközi konjunktúrára várnak - olvasható a Világgazdaságban.

   Továbbra is a külső egyensúly jelentős romlása árán tud viszonylag magas növekedést produkálni a magyar gazdaság. Az első három negyedév 3,2 százalékos GDP-bővülése a világgazdasági dekonjunktúra mellett jó eredménynek számít. A gazdasági növekedést azonban a költségvetés keresletteremtő hatásának, illetve a versenyszektor bérpolitikájának köszönhetően megugró lakossági fogyasztás húzza. Ez leginkább a szolgáltatások és az építőipar teljesítményére hat kedvezően, ugyanakkor az exportorientált feldolgozóipar teljesítménye és beruházási tevékenysége visszaesett. Eközben a fogyasztási célú import megugrása - illetve külső sokként az idegenforgalom gyengélkedése - a külső egyensúlypozíciók romlását, a nemzetgazdaság eladósodottsági szintjének emelkedését okozta. Az idén várhatóan a tavalyi triplájára rúg majd a folyó fizetési mérleg éves hiánya, miközben a tőkebeáramlás elmarad a 2001. évi, nem túl magas szinttől is.
   A magyar gazdaság tehát egyre kevésbé és egyre nagyobb áron tudja csak magát kivonni a világgazdasági folyamatokból. Erre utal, hogy az idén mégis mérséklődik tavalyhoz képest a gazdaság lendülete. Az utóbbi időben mintha halvány fény látszana az alagút végén: a fizetési mérleg adataiból az látszik, hogy valamelyest élénkül az exporttevékenység.

Madár István
(Világgazdaság)