Az önkormányzatok bírálnak
A közalkalmazotti bérfejlesztés fedezetének alig 50 százalékát kapják meg
jövőre az önkormányzatok, így saját forrásaikat kénytelenek erre fordítani.
Ez veszélybe sodorja a beruházásokat, olvasható a Világgazdaság írásában.
A költségvetés arra kényszeríti az önkormányzatokat, hogy
a működési kiadások finanszírozására fordítsák forrásaikat, ám a központi
büdzsé is kevesebb pénzt biztosít a helyi fejlesztésekre, mondta a Települési
Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára, Zongor Gábor.
A települések többségének jövőre sem lesz elegendő saját forrása, hogy
új fejlesztésekbe fogjon, illetve uniós pénzekre pályázzon, pedig a közeledő
EU-csatlakozás a beruházások ütemének felgyorsítását tenné szükségessé.
Lamperth Mónika belügyminiszter ugyanakkor a Világgazdaságnak kifejtette:
az önkormányzatok az ideihez képest 30 százalékkal több forráshoz jutnak
jövőre.
Az önkormányzati érdekképviseletek álláspontja szerint a kormányzat
nem teljesítette azt az ígéretet, hogy az önkormányzati szféra - az elmúlt
évek veszteségeinek pótlására - a költségvetési bázisba beépítve, új feladatokkal
nem terhelve 50 milliárd forintot kap, s ugyancsak 50 milliárd fejlesztési
célú, szabad felhasználású forráshoz jutnak a helyhatóságok. A TÖOSZ főtitkára
az összességében 30 százalékos növekedést nem is vitatja, ám állítja: szakértői
számítások szerint a közalkalmazotti bérfejlesztések 2003. évi finanszírozásához
mintegy 240 milliárd forintos többletre lenne szükség, de a jövő évre tervezett
normatív állami hozzájárulás és normatív szja ideihez viszonyított növekménye
117 milliárd forint, tehát alig 50 százalékban nyújt fedezetet. A Pénzügyminisztérium
számításai is azt igazolják, hogy várhatóan több mint 600 településen -
elsősorban kisközségeknél - még a saját forrásokkal együtt sem lesz meg
a szükséges fedezet. A költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban közösen
foglalt állást a hét magyar önkormányzati szövetség, amire évek óta nem
volt példa.
A belügyminiszter jelentős előrelépésként értékeli a költségvetési
törvény vitája során elfogadott, a hiányzó béremelések fedezetét szolgáló
3 milliárd forintos keret létrehozását. Lamperth Mónika szerint a pénzügyi
keret felülről nyitott, tehát a kormányzat mindenképpen biztosítja a bérek
kifizetését, illetve a település működőképességének fenntartását ott, ahol
az önkormányzat erre nem lenne képes. A miniszter elmondta: a 2003-as költségvetési
törvényjavaslat alapján jövőre az ideinél 354 milliárd forinttal többet
kapnak a helyhatóságok. A többletből 282 milliárd van feladattal terhelve,
tehát 72 milliárd a növekmény, s ehhez jön a béremelések fedezetét pluszban
szolgáló, 3 milliárdos nyitott keret. Emellett jövőre jelentős uniós, illetve
hazai fejlesztési források állnak az önkormányzatok rendelkezésére más
minisztériumok költségvetéséhez kapcsolódva is.
A Belügyminisztérium fejezetében lévő fejlesztési források
összege meghaladja a 74 milliárd forintot, ez egymilliárddal kevesebb az
ideinél. A Miniszterelnöki Hivatal fejezeténél ott van azonban 12 milliárd
a kistérségek felzárkóztatására, illetve van egy külön 2 milliárdos kistérségi
alap - mondta lapunknak Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium helyettes
államtitkára. A béremelésekre biztosított nyitott keret lényegében egy
kitöltetlen csekk az önkormányzatok számára, s emellett a költségvetésben
továbbra is megmarad az önhibájukon kívül forráshiányos települések támogatására
szolgáló keret. Erre a célra 11,5 milliárd forintot terveznek 2003-ra.
Azt azonban kormányzati szakértők sem cáfolják, hogy a béremelések kifizetését
segítő keret rossz struktúrát konzervál: támogatást kap számos olyan önkormányzat,
amelyek korábban nem vállalták az intézményracionalizálást és az ezzel
járó esetleges létszámleépítéseket, míg kimaradnak azok a helyhatóságok,
amelyek végrehajtották a korszerűsítést.
Kecskés Ágnes
(Világgazdaság)
ÁSZ az önkormányzatok támogatásáról
További béremelkedések
|
