Túl a mélyponton a magyar gazdaság

Egyértelmű élénkülésről ugyan nem beszélnek a szakemberek, de a koppenhágai megállapodás megszületése jelentősen javítja Magyarország kilátásait.

   Gyorsuló ütemben nő a belföldi kereslet a reálbérek növekedésének köszönhetően - derül ki a Gazdaságkutató Rt. prognózisából, amely a K&H Bank Rt. együttműködésével készült.
   A szeptemberi jelentős növekedés után októberben ismét csökkent az ipari termelés, ami nem volt meglepő, hiszen hónapok óta hullámzó tendenciát mutat a magyar gazdaság - állapítja meg a tanulmány. Ugyanakkor továbbra is rendkívül gyorsan, több mint 20 százalékkal fejlődik az építőipar, és több mint 10 százalékkal a kereskedelem.
   Míg a belföldi kereslet gyorsan emelkedik, a beruházások bővülése lassul. A háztartások fogyasztása mintegy 8 százalékkal nő, ami a reálkeresetek rendkívül dinamikus, több mint 13 százalékos növekedésének tudható be. A beruházások kapcsán különösen aggasztó a feldolgozóipari beruházások volumenének harmadik negyedévi 15 százalékos csökkenése. A készletek is számottevően mérséklődtek.
   A nyár végén megtört az infláció csökkenési folyamata, így éves átlagban 5,2 százalékos, az év végén 5 százalék körüli áremelkedés várható, a jövőre is ez mérték lesz várható. A kamatok magasak, a forint rendkívül erős.
   Az államháztartás hiánya idén - a közgazdaságilag a 2002 előtti éveket vagy 2003-at terhelő kiadások idei elszámolásával együtt - körülbelül a GDP 9 százaléka lesz. A külkereskedelmi mérleg egyelőre kedvező, az első háromnegyedévi hiány kisebb a tavalyinál. Az export ugyanis, bár jelentősen lelassult, de mégis kevésbé, mint az import. A behozatal volumene azonban a harmadik negyedévben már kissé gyorsabban bővült, mint a kivitel. A folyó fizetési mérleg romlása viszont már számottevő, különösen az idegenforgalom aktívuma mérséklődik.
   A munkanélküliségi ráta a harmadik negyedévben 0,4 százalékponttal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Az éves átlag ezzel szemben nem lesz kedvezőtlenebb, ami a jobb első félévi adatoknak köszönhető. A 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája az átlagosnál jóval több, mint duplája (13,3 százalék), ami 2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.

(FigyelőNet)