Drágul az öröklés

Januártól növekedtek a bírósági és az örökösödési illetékek, drágább lett az államigazgatási eljárás, és emelkedtek a cégügyek díjtételei is. A különféle illetékből tavaly körülbelül 110 milliárd forint bevétel származott - olvasható a Népszabadságban.

   Január 1-jétől jóval többe kerül a pereskedés: a polgári peres eljárás megindításához a perérték hat százalékát, de legalább hétezer forintot kell illetékbélyegben leróni, míg a legnagyobb tétel 900 ezer forint is lehet. Eddig az alsó határ ötezer, a legfölső pedig 750 ezer forint volt. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kereset - ebben az esetben a tartozás három százaléka az alap - az eddigi kétezer helyett legalább háromezerbe kerül, a felső határ pedig 300-ról 400 ezer forintra emelkedik. A végrehajtási eljárásban egyszázalékos a kulcs, a minimális illeték kétszáz forintról háromezerre, a maximum 100-ról 150 ezerre nő. Ha a perérték nem állapítható meg, az illeték alapja a helyi bíróságokon 150 helyett 250 ezer lett, a megyei bíróságok előtt 250 ezerről 350 ezerre emelkedett, míg a táblákon 400 ezerrel, a Legfelsőbb Bíróságon 500 ezer forinttal számolnak. Ez azt jelenti, hogy egy másodfokú ügyben a fellebbezéshez legalább 22 ezer forintra van szükség. Egyebek mellett a házassági bontópernek is úgynevezett tételes illetéke van, s ez mostantól - a korábbi hétezer helyett - tízezer forint.
   Mélyebben kell a zsebébe nyúlnia annak, aki cégügyeit intézi. Például a felszámolási eljárás megindítása 40 ezer helyett 50 ezerbe, a csődeljárás tízezer helyett húszezerbe kerül, a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságoknál ugyanez - az eddigi 15, illetve 10 ezer helyett - 25, illetőleg 20 ezer forint. Ötezerrel lett drágább a cégalapítás, kétezerrel az adatváltozások cégbírósági bejegyzése és kétezer forinttal drágább a cégkivonat vagy cégmásolat beszerzése.
   Emelkedett az államigazgatási eljárások díja is: első fokon a befizetendő illeték 1500-ról 2000 forintra nőtt, míg a fellebbezés az eddigi háromezerrel szemben négyezer forint lesz. A becsületsértés és a magánlaksértés miatt induló szabálysértési eljárás díja 1200-ról 2500-ra nőtt, az állampolgársági bizonyítvány ezer helyett 1500, az iskolai bizonyítvány másolata 1500 helyett kétezer, a hatósági fordítások díja oldalanként ötszáz helyett ezer forintba kerül. Ötször drágább lett az elvi telekalakítási, csaknem négyszer az elvi építési engedély ára: ezekért mostantól ötezer, illetve 15 ezer forintot kell fizetni, az építésügyi hatóság döntése elleni fellebbezés illetéke pedig húszezer forint lett. Többet kell fizetni az ingatlan, valamint a jelzálog bejegyzéséért és törléséért is.
   Mostantól drágább az öröklés és az ajándékozás. Például a 15 milliónál nagyobb értékű lakóingatlanok esetében az e feletti részért a közvetlen hozzátartozóknak az eddigi 2,5 helyett hat százalékot kell fizetniük, míg a távolabbi rokonokat hat, másokat nyolc százalék terheli.
   Más, nagyobb értékeknél, ha nem rokon örököl, a 15 millió feletti résznek már harminc százaléka illeti az államot. Érdemes lesz meggondolni az ajándékozást is, hiszen a drágább ingatlanok esetében még a közeli hozzátartozóknak is nyolc százalékot kell leróniuk, míg 15 millióig öt százalék a kulcs. A vagyonszerzési illetékek közül emelkedett a gépkocsivásárláskor fizetendő összeg is: tavaly köbcentinként tíz, mostantól 13 forint a tarifa.
   A költségvetés a különféle illetékekből 2000-ben 83 milliárd, tavaly pedig már több mint 110 milliárd forint bevételhez jutott. Ebből a legkisebb tétel az ajándékozás: ilyen címen 2002-ben 2,2 milliárd folyt be. Hatmilliárdot fizettünk örökösödés címén, 11 milliárdot róttunk le gépkocsivásárlások után, a különféle államigazgatási eljárások kapcsán 26 milliárdért okmánybélyeget vásároltunk, míg az ingatlanvásárlások illetéke 66 milliárd forintot tett ki. A zsebünket leginkább megterhelő tétel tehát az illetékemelésekből most kimaradt.

(Népszabadság)