Jelentős eltérések a települések vásárlóerejében

Az egy főre jutó vásárlóerő a megyék közül csak Fejérben, Győr-Moson-Sopronban, Vasban, Komárom-Esztergomban és Pestben haladja meg az országos átlagot - derül ki a Gfk Piackutató Intézet vizsgálataiból.

   A 10 ezer lakosúnál nagyobb települések közül a legnagyobb vásárlóerővel rendelkezők rangsorát továbbra is Százhalombatta vezeti. A két évvel ezelőtti második Paks hátrább került, a hatodik helyre. Most Budapest a második, majd Budaörs, Tiszaújváros és Budakeszi következik. Idén először a GfK kiszámította minden magyar település vásárlóerő-indexét. Többek között erről számolt be Kozák Ákos, a GfK Piackutató Intézet igazgatója keddi sajtótájékoztatóján.


   A megyék versenye
   Ha az országos átlagot 100-nak vesszük, akkor a megyék élmezőnyét alkotó Fejér és Győr-Moson-Sopron mutatója egyaránt 105 százalék (2002-ben 104), Vas mutatója 104 (104), Komárom-Esztergom 103 (101), Pest pedig 101 százalék (99). Ezek a magas mutatók magyarázzák egyrészt Észak-Dunántúlon a kereskedelem szerkezetének gyors fejlődését is, másrészt a budapesti agglomeráció erősödését. Utóbbira jó példa a Zsámbéki medencében fekvő, 2000 lakosú Telki, amelynek 155 százalékos vásárlóerő-indexe valamennyi magyar kis település közül a legmagasabb. Légvonalban szomszédos falu az 5000 lakosú Nagykovácsi, szintén kiemelkedően magas, 132-es mutatóval. Ugyancsak Pest megyében található Leányfalu, amelynek 2400 lakosára 129-es vásárlóerő-indexet számoltak ki.
   A megyék rangsorában négy évvel ezelőtt Győr-Moson-Sopron még egyedül állt az élen 103 százalékkal. Majd Fejér és Vas 101-et ért el. Komárom-Esztergom 98 százalékos mutatója pedig akkor elmaradt az átlagtól.

   Egy főre jutó eredmények
   A legalacsonyabb egy főre jutó vásárlóerővel rendelkező megye változatlanul Szabolcs-Szatmár-Bereg, az országos átlaghoz képest 1998-ban, 2000-ben, de most is 81 százalékkal. A legalacsonyabb vásárlóerejű falvak közé a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kiscsécs (210 lakos) tartozik, 45 százalékkal, majd a baranyai Gilvánfa (390) következik 47, és a szintén BAZ-megyei Fáj (290) 48 százalékkal.

   Térkép e táj...
   Az ország vásárlóerő-térképén nem a Duna a választóvonal. A Dunától keletre fekvő Csongrád ugyanis megelőz három dunántúli megyét is, Baranyát, Somogyot és Tolnát. De utóbbi kettő elé került a rangsorban a legutóbbi időszakban Heves is.
   A vásárlóerő-adatok olyan termékek értékesítési potenciálját mutatják, amelyek iránt a kereslet jelentős mértékben függ a vásárlóerőtől.
Ugyanakkor a mutatószámok megbízható támpontot adnak többek között a területi képviselők értékesítési lehetőségeinek meghatározásához, ahogyan a forgalom értékeléséhez is. De segítenek abban is, hogy feltárják az eddig nem megfelelően kiaknázott területeket, hogy csak néhány felhasználási lehetőséget említsünk.

   Budapest
   Budapesten az országos átlaghoz képest jelentősen javult az egy főre jutó vásárlóerő, két év alatt 126-ról 130 százalékra. A legerősebb és leggyengébb vásárlóerejű kerület közötti különbség nőtt. Amíg két éve a listavezető II. kerület indexe 161 százalék, most már 171. A sereghajtó VIII. kerület mutatója viszont csak egyetlen százalékpontot nőtt, 109-ről 110 százalékra. A kimagaslóan kedvező helyzetre építenek a második kerület bevásárlóközpontjainak beruházói, amikor a villanegyedekben vagy közelükben létesítenek bevásárló központot.

(FigyelőNet)