Hazánk a kivonulók országa?

Gyárbezárások, áttelepülések és leépítések - szinte hetente érkeznek a hírek különböző cégekről, amelyek felhagynak a magyarországi termeléssel vagy olcsóbb országba telepítik a gyártást. A leépítő, távozó, bezáró cégek ritkán hivatkoznak az erős forintra vagy a növekvő bérekre. De vajon mit mérlegel egy multi, mielőtt egy tollvonással Kínába rendeli át a termelést? - teszi fel a kérdést a Népszabadság.

   A merevlemez-meghajtók iránti visszaeséssel indokolta tavaly októberben az IBM a székesfehérvári gyár bezárását. Az érintettek közlése szerint a döntés független attól, hogy a winchestergyártás korábban átkerült a Hitachihoz. Az IBM európai alelnöke azt is elmondta, hogy a fehérvári gyár teljesítménye és a gyártott termékek minősége folyamatosan világszínvonalú volt, kizárólag a gazdasági mutatók vezettek a bezáráshoz. Még annyit tett hozzá: - Önök el sem tudják képzelni, milyen szomorúság nekem ezt bejelenteni.
   A gyárbezárással 3700 dolgozójától vált meg az IBM. A döntés sokkolta a székesfehérváriakat, ilyen megrázkódtatás nem érte az ottani munkaerőpiacot 1991-1992 óta, amikor a Videoton piacvesztése és átszervezései miatt néhány hónap alatt mintegy 6000 ember veszítette el állását.
   A kormány segítséget ígért az állásukat elvesztőknek, több helyi cég rögtön bejelentette foglalkoztatási igényét, és az IBM váci gyára is átvett dolgozókat Fehérvárról.
   A korábban a foglalkoztatás fellegvárának, a felvirágzás példájának tartott, kiváló földrajzi adottságokkal rendelkező Székesfehérváron tovább borzolta a kedélyeket az Ikarusbus bejelentése tavaly decemberben; a cégnek ugyanis semmilyen megrendelése nem volt, így leállították a termelést. Az üzemben 520-an dolgoztak, a társaság munkahelymegtartó támogatást igényelt a munkaügyi központtól. (A termelés leállításától függetlenül tavaly 200 dolgozót bocsátott el a cég.)
   A német Salamander bonyhádi gyárbezárásának indoklása hasonló volt az IBM-éhez. A cipőipari recesszió és veszteségek elkerülhetetlenné tették néhány érdekeltség leépítését. A bezárás miatt az optimistább forgatókönyv szerint 560-an válnak munkanélkülivé - bár a német tulajdonos 900 dolgozó elbocsátásáról beszél.
   A kisebb cégek is egyre rutinosabban mozognak a munkaerőpiac ösvényein. Bár leépítések vannak, ügyelnek arra, hogy azokat ne kelljen a munkaügyi központnak bejelenteni. Ha egyszerre csak 30 embert bocsátanak el, nincs efféle kötelezettségük, így nem kell attól tartaniuk, hogy a munkaügyi központ vagy esetleg a média ügyet csinál a leépítésből.
Bár az IBM esetében is sokan tudni vélték, hogy a cég Kínába telepíti át a termelést, a valóság nem igazolta őket. A társaságnál jelenleg a gépek leszerelése folyik, amelyeket aztán leselejteznek.
   A Philips bejelentése szerint csökkent a kereslet a hagyományos monitorok iránt, ezért döntöttek a szombathelyi leépítésről, és 500 dolgozó menesztéséről. Ugyanakkor Kínában jóval kifizetődőbb a monitorok előállítása. Ez vezérelte a székesfehérvári Kenwoodot is, amely bezárva magyar érdekeltségét, 190 dolgozója elbocsátása után szintén az ázsiai országba telepítette az autórádiók gyártását.
   Kína - mint az egyik legjelentősebb konkurencia - már 2000-ben megmutatta magát. Akkor a sárbogárdi Mannessmann szedte a sátorfáját és telepítette Kínába autórádió-gyártását, majd legnagyobb vevője, a japán Shinwa is követte példáját.
   A munkaerőpiacot érintő legnagyobb "kínai falat" a Microsoft döntése volt. A társaság a Flextronics sárvári gyárából Kínába telepítette X-box nevű játékkonzoljának gyártását. Az áttelepítés miatt kezdetben 1200 dolgozó elbocsátásáról szóltak a hírek, majd átcsoportosításokkal, kapun belüli megoldásokkal végül csak 300 munkavállalótól kellett megválni. A döntést gazdaságossági számítások támasztották alá - nyilatkozta a bejelentés után lapunknak a cég egyik igazgatója. Kínában szélesebb a beszállítói kör, könnyebb az elektronikus alkatrészeket egy helyen gyorsan összeszerelni és összegyűjteni, továbbá a munkaerő is jóval olcsóbb. Másrészt - mondta az igazgató - nem tekinthettek el attól sem, hogy a felértékelődött forint a csak exportra gyártott terméket igen hátrányosan érintette.
   Nem kellenek ahhoz bonyolult számítások, hogy egyértelmű legyen: a magyar munkabér töredékéért dolgozó kínaiakkal jóval kifizetődőbb termelni, ha csak ez a cél. Márpedig az egyszerű termelési folyamatok esetében nem nagyon van sok más befolyásoló tényező. A gazdasági stabilitás, a demokratikus környezet persze mind-mind elengedhetetlen a sikeres üzlethez, de Kínában nem kell attól tartani, hogy egyik napról a másikra államosítják a céget, mint ahogy az ICN gyógyszergyártó cég járt Jugoszláviában. Kínával nem tudja felvenni a versenyt Magyarország, ezért is hangoztatja a kormány, hogy magasabb hozzáadott értékű termelést akarnak az országba hozni. Ez azonban vajmi kevés vigasz az állás nélkül maradt több ezer dolgozónak.

(Népszabadság)